{"id":4681,"date":"2021-01-16T19:51:19","date_gmt":"2021-01-16T18:51:19","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=4681"},"modified":"2021-01-19T13:56:38","modified_gmt":"2021-01-19T12:56:38","slug":"mas-fejevel-gondolkozni-az-elmeteoria-egyed-es-torzsfejlodese-1-resz","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=4681","title":{"rendered":"M\u00e1s fej\u00e9vel gondolkozni – Az elmete\u00f3ria egyed- \u00e9s t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9se, 1. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"\n

K\u00e9t doboz. Egy cukor. Szandr\u00e1\u00e9. Egyik kez\u00e9b\u0151l a m\u00e1sikba teszi, ajka remeg, ideges. Bes\u00e9t\u00e1l a szob\u00e1ba, beleteszi a cukrot a bal dobozba. K\u00f6rben\u00e9z. Cs\u00f6nd. Kimegy. J\u00f6n Anna. A cukor illata vagy a b\u0171n lehet\u0151s\u00e9ge vonzotta ide, nem tudni. C\u00e9ltudatosan a bal dobozhoz s\u00e9t\u00e1l, m\u00e1sfele se n\u00e9z, mintha szemellenz\u0151je lenne, mintha csak t\u00fal akarna esni rajta. Felemeli a dobozt, egy k\u00f6nnyed mozdulattal. Kiveszi a cukrot. \u00c1ts\u00e9t\u00e1l a jobb dobozhoz. Beleteszi a cukrot, \u00e9s els\u00e9t\u00e1l. A t\u00e1rgyak hallgatnak. Szandra bej\u00f6n. Hol keresi majd a cukr\u00e1t?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

            A jelenet k\u00e9t\u00e9ves<\/strong> n\u00e9z\u0151je fesz\u00fclten figyel. Amikor a vizsg\u00e1latvezet\u0151 felteszi neki a k\u00e9rd\u00e9st, meglep\u0151dik. A jobb dobozban, mondja. Hiszen ott van. A n\u00e9gy\u00e9ves<\/strong> alany viszont m\u00e1r m\u00e1sk\u00e9pp gondolkodik. A bal dobozban, mondja. Hiszen Szandra ott hagyta utolj\u00e1ra. \u00c9s nem l\u00e1thatta, mit m\u0171velt Anna, am\u00edg \u0151 nem volt jelen.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
A Sally-Anna teszt egy m\u00e1sik v\u00e1ltozata, labd\u00e1val.
Forr\u00e1s: ResearchGate<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

            A Sally-Anne teszt <\/strong>(Cadinu, 2000; id\u00e9zi Bereczkei, 2003<\/em>) tal\u00e1n a legh\u00edresebb a t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9s tesztek k\u00f6z\u00fcl. Ezeknek a teszteknek a c\u00e9lja az, hogy meg\u00e1llap\u00edtsa, rendelkezik-e az adott gyerek elmete\u00f3ri\u00e1val, vagyis k\u00e9pes-e ment\u00e1lis \u00e1llapotokat (M\u00c1) tulajdon\u00edtani szem\u00e9lyeknek. Ilyen ment\u00e1lis \u00e1llapot p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e1gy, akarat, gondolat, hit, de ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az is, hogy tud\u00e1st, vagyis v\u00e9leked\u00e9st tulajdon\u00edtunk szeg\u00e9ny Szandr\u00e1nak, m\u00e9ghozz\u00e1 t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9st. Rosszul tudja, hol van a cukra, \u00e9s mi tudjuk, hogy rosszul tudja. Ugyan\u00fagy, amikor dug\u00f3 van a belv\u00e1rosban, \u00e9s ez\u00e9rt k\u00e9sni fogunk egy el\u0151re megbesz\u00e9lt tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l a bar\u00e1tunkkal, akkor felh\u00edvjuk \u0151t, hogy sz\u00f3ljunk a k\u00e9s\u00e9s\u00fcnkr\u0151l, mivel k\u00fcl\u00f6nben t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9se lenne \u00e9rkez\u00e9s\u00fcnk id\u0151pontj\u00e1r\u00f3l, v\u00e1rakozna, \u00e9s ez\u00e9rt megharagudna r\u00e1nk (harag, egy \u00fajabb ment\u00e1lis \u00e1llapot!). <\/p>\n\n\n\n

Olyannyira term\u00e9szetes sz\u00e1munkra, hogy M\u00c1-kban gondolkodunk, hogy el se tudjuk k\u00e9pzelni, hogy nem volt ez mindig \u00edgy, ahogy azt se tudjuk elk\u00e9pzelni, hogy nem tudtunk mindig olvasni, besz\u00e9lni, vagy hossz\u00fat\u00e1v\u00fa eml\u00e9keket alkotni<\/strong>. Ez\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes megfigyelni a k\u00e9t\u00e9ves alanyunk v\u00e1lasz\u00e1t, aki szerint Szandra a jobb dobozban fogja keresni a cukr\u00e1t. Nem tudja m\u00e9g elk\u00e9pzelni, hogy m\u00e1snak m\u00e1s k\u00e9pzetei vannak a vil\u00e1gr\u00f3l, mint neki. Ez\u00e9rt van az, hogy az 5 \u00e9vesn\u00e9l fiatalabb gyerek nem k\u00e9pes \u00fagy elmes\u00e9lni egy t\u00f6rt\u00e9netet, hogy az is meg\u00e9rtse, aki nem volt ott (K\u00e1d\u00e1r, 2013<\/em>), az elbesz\u00e9l\u00e9se kaleidoszk\u00f3p-szer\u0171en kusza lesz, tele kontextus n\u00e9lk\u00fcli r\u00e9szletek halmaz\u00e1val, mert m\u00e9g nincs elmete\u00f3ri\u00e1ja.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

De hogyan fejl\u0151dik ez ki?<\/strong> Egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra robban\u00e1sszer\u0171en, vagy sz\u00e9pen, fokozatosan? Van olyan, akin\u00e9l nem fejl\u0151dik ki egy\u00e1ltal\u00e1n? <\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Gondolataink h\u00e1l\u00f3ja hogyan alakul ki?
Forr\u00e1s: Pinterest<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

M\u00e1r a legend\u00e1s Jean Piaget<\/strong>-et is foglalkoztatta mindez. \u0150 a n\u00e9z\u0151pont-\u00e1tv\u00e9teli k\u00e9pess\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1t a gyermekek egocentrizmus\u00e1nak tulajdon\u00edtotta. Szerinte az \u00f3vod\u00e1s gyerekek m\u00e9g nem k\u00e9pesek \u201edecentr\u00e1l\u00e1sra\u201d, vagyis mindent centr\u00e1lisan, a saj\u00e1t n\u00e9z\u0151pontjukb\u00f3l \u00e9rtelmeznek (Piaget \u00e9s Inhelder, 1969, id\u00e9zi: Cole & Cole, 2006<\/em>). Ennek egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb demonstr\u00e1l\u00e1sa a h\u00e1romhegy probl\u00e9ma (Piaget \u00e9s Inhelder, 1956, id\u00e9zi: Cole & Cole, 2006<\/em>), ahol a gyerekeknek egy h\u00e1rom, j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 hegyb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00f3ri\u00e1smakettet mutatnak, majd arra k\u00e9rik \u0151ket, hogy j\u00e1rj\u00e1k k\u00f6rbe, fedezz\u00e9k fel, ismerkedjenek meg a l\u00e1tv\u00e1nnyal. Ezut\u00e1n le\u00fcltetik \u0151ket a makett egyik oldal\u00e1ra, a t\u00faloldal\u00e1ra pedig egy b\u00e1but. Ekkor k\u00e9peket kezdenek mutogatni a gyerekeknek, amelyek k\u00f6z\u00fcl ki kell v\u00e1lasztaniuk azt, amit a b\u00e1bu l\u00e1t, a makett t\u00faloldal\u00e1n. A 8-9 \u00e9vesn\u00e9l fiatalabb gyerekek azonban szinte mindig azt a k\u00e9pet v\u00e1lasztott\u00e1k ki, ami a saj\u00e1t n\u00e9z\u0151pontjukat lefedte, Piaget magyar\u00e1zata szerint az\u00e9rt, mert \u00e9rtett\u00e9k, hogy m\u00e1s m\u00e1st l\u00e1t, mint \u0151k.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
A h\u00e1romhegy probl\u00e9ma egy v\u00e1ltozata.
Forr\u00e1s: Piaget in the classroom<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Piaget elm\u00e9let\u00e9re term\u00e9szetesen t\u00f6bb kritika is \u00e9rkezett, p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy a gyerekek mag\u00e1t a feladatot nem \u00e9rtett\u00e9k, az\u00e9rt v\u00e1laszoltak rosszul, teh\u00e1t nem az elmetulajdon\u00edt\u00e1ssal volt itt a baj. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul tiszt\u00e1ban voltak a szerepl\u0151k sz\u00e1nd\u00e9kaival (a tortatolvaj el akart sz\u00f6kni a rend\u0151r\u00f6k el\u0151l, hova tud elb\u00fajni \u00fagy, hogy ne tal\u00e1lj\u00e1k meg), akkor m\u00e1r sok 3-4 \u00e9ves is meg tudta oldani a feladatot, ugyanazon a terepen.<\/p>\n\n\n\n

A tudatelm\u00e9let kutat\u00e1s\u00e1nak \u00fajabb fordulata Woodruff \u00e9s Premack 1978-as cikk\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, maga az elmete\u00f3ria sz\u00f3 is itt fordul el\u0151 el\u0151sz\u00f6r. A cikk c\u00edme: Van-e elmete\u00f3ri\u00e1ja a csimp\u00e1nznak<\/strong> (Woodruff & Premack, 1978<\/em>)? A cikk vonatkoz\u00f3 \u00e1ll\u00edt\u00e1sai szerint a ment\u00e1lis \u00e1llapotok nem l\u00e1that\u00f3ak, hasonl\u00f3an a gravit\u00e1ci\u00f3hoz, m\u00e9gis befoly\u00e1solj\u00e1k az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek viselked\u00e9s\u00e9t, ahogy a gravit\u00e1ci\u00f3 is a t\u00e1rgyak mozg\u00e1s\u00e1t. A tudatelm\u00e9let teh\u00e1t egy viselked\u00e9sbej\u00f3sl\u00f3 keretrendszer, mint a gravit\u00e1ci\u00f3 newtoni modellje, csak ez minden tipikus fejl\u0151d\u00e9si \u00fatvonalat mutat\u00f3 emberben kifejl\u0151dik feln\u00f6v\u00e9se folyam\u00e1n. A tudatelm\u00e9let puszt\u00e1n az\u00e9rt elm\u00e9let, mert a ment\u00e1lis \u00e1llapotokr\u00f3l biztos tud\u00e1sunk nem lehet sosem (l\u00e9v\u00e9n ment\u00e1lisak). Ez a cikk nemcsak az etol\u00f3gi\u00e1n bel\u00fcl ind\u00edtott el komoly kutat\u00e1shull\u00e1mot, hanem a fejl\u0151d\u00e9spszichol\u00f3gi\u00e1n bel\u00fcl is. Megkezd\u0151d\u00f6tt a tudatelm\u00e9let fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek a kutat\u00e1sa.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A legk\u00e9zenfekv\u0151bb kutat\u00e1si paradigm\u00e1t kezdetben a t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9s tesztek<\/strong> jelentett\u00e9k, \u00e9s haszn\u00e1latuk ma is igen gyakori. Ilyenek a Sally-Ann k\u00eds\u00e9rlethez hasonl\u00f3 v\u00e1ratlan \u00e1thelyez\u00e9s teszteken k\u00edv\u00fcl a v\u00e1ratlan tartalom tesztek (Hogrefe, Wimmer & Perner, 1986<\/em>) is, amik az al\u00e1bbihoz hasonl\u00f3an n\u00e9znek ki: a vizsg\u00e1latvezet\u0151 megmutat az alanynak egy j\u00e9gkr\u00e9mes dobozt, majd megk\u00e9rdezi, mi van benne. J\u00e9gkr\u00e9m, mondja az alany, izgatottan, mivel j\u00e9gkr\u00e9mr\u0151l van sz\u00f3. Kinyitj\u00e1k a dobozt, erre kider\u00fcl, hogy tele van keksszel. Ez se rossz, de az\u00e9rt nem j\u00e9gkr\u00e9m. A vizsg\u00e1latvezet\u0151 visszacsukja a dobozt, majd megk\u00e9rdezi, mit mondana a bar\u00e1tod, ha most bej\u00f6nne, \u00e9s megk\u00e9rdezn\u00e9nk, hogy mi van a dobozban. Ha az alany n\u00e9gy\u00e9vesn\u00e9l fiatalabb val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00fagy v\u00e1laszol, hogy keksz, mivel m\u00e9g nem \u00e9rti, hogy a bar\u00e1tja t\u00e9vesen v\u00e9lekedik a vil\u00e1gr\u00f3l, viszont ha elm\u00falt n\u00e9gy \u00e9ves, akkor m\u00e1r tudja, hogy a bar\u00e1tja nem tudja, hogy keksz van a dobozban, \u00fagyhogy azt mondan\u00e1, hogy j\u00e9gkr\u00e9m.<\/p>\n\n\n\n

Felmer\u00fcltek azonban kritik\u00e1k a t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9s tesztekkel kapcsolatban is, amik nagyon sokban hasonl\u00edtanak a Piaget-i egocentrizmus elm\u00e9lettel kapcsolatban felmer\u00fcltekre (Bloom \u00e9s German 2000, id\u00e9zi: Bereczkei, 2003). A kritikusok szerint a n\u00e9gy\u00e9vesn\u00e9l fiatalabb gyerekek egyszer\u0171en csak nem \u00e9rtik a nekik szegezett k\u00e9rd\u00e9st, \u00e9s hogy ezt m\u00e9rni tudj\u00e1k, kidolgoztak egy m\u00e1sik feladatot, aminek teljes\u00edt\u00e9se a t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9s tesztek megold\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00f6sszes kognit\u00edv k\u00e9szs\u00e9get ig\u00e9nyli, kiv\u00e9ve az elmete\u00f3ri\u00e1t mag\u00e1t. Ebben a feladatban van k\u00e9t sz\u00e9k, egy piros \u00e9s a k\u00e9k, \u00e9s a pirosba egy pl\u00fcssmacsk\u00e1t \u00fcltetnek. Megk\u00e9rdezik az alanyt, melyikben \u00fcl a cica, mondja, hogy a pirosban. Lefot\u00f3zz\u00e1k a helyzetet, majd \u00e1t\u00fcltetik a cic\u00e1t a k\u00e9kbe. Melyik sz\u00e9kben \u00fcl a cica? A k\u00e9kben. Melyik sz\u00e9kben \u00fcl a cica a f\u00e9nyk\u00e9pen? Ha r\u00e9sztvev\u0151 fiatalabb n\u00e9gy\u00e9vesn\u00e9l, nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel azt fogja mondani, hogy a k\u00e9kben, m\u00e9g ha elm\u00falt n\u00e9gy, m\u00e1r le tudja majd g\u00e1tolni a jelenlegi helyzetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 igaz ismereteit (a cica a k\u00e9kben \u00fcl), hogy belehelyezkedjen egy m\u00e1sik val\u00f3s\u00e1g ismeretrendszer\u00e9be, amit jelen esetben a f\u00e9nyk\u00e9p vil\u00e1ga k\u00e9pvisel (a cica a pirosban \u00fcl). Ehhez az \u00faj feladathoz nincs sz\u00fcks\u00e9g annak a felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9re, hogy m\u00e1sok hozz\u00e1nk hasonl\u00f3 tudati folyamatokkal rendelkeznek, puszt\u00e1n arra a k\u00e9pess\u00e9gre, hogy az alany ideiglenesen felf\u00fcggessze a val\u00f3s\u00e1g jelenlegi \u00e1llapot\u00e1ra vonatkoz\u00f3 igaz v\u00e9leked\u00e9seit, \u00e9s ez a k\u00e9pess\u00e9g a kiv\u00e1laszt\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

Viszont az, hogy a gyerek tud-e ment\u00e1lis \u00e1llapotokat tulajdon\u00edtani m\u00e1soknak nemcsak v\u00e1ratlan \u00e1thelyez\u00e9ssel vagy v\u00e1ratlan tartalommal m\u00e9rhet\u0151, mivel nemcsak t\u00e9ves v\u00e9leked\u00e9seket lehet m\u00e1snak tulajdon\u00edtani, hanem c\u00e9lokat, v\u00e1gyakat, \u00edzl\u00e9svil\u00e1got. Repaccoli \u00e9s Gopnik h\u00edres brokkoli k\u00eds\u00e9rlete<\/strong> (Repaccoli & Gopnik, 1997<\/em>) \u00faj m\u00f3don k\u00edv\u00e1nta megk\u00f6zel\u00edteni a probl\u00e9mak\u00f6rt, az eddigiekn\u00e9l j\u00f3val fiatalabb r\u00e9sztvev\u0151kkel. A k\u00eds\u00e9rletben szerepl\u0151 vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek 14-18 h\u00f3napos gyerekek voltak, akiknek v\u00e1lasztaniuk ak\u00f6z\u00f6tt, hogy brokkolit, \u00e9s ak\u00f6z\u00f6tt, hogy ropit egyenek. Mindenki a ropit v\u00e1lasztotta. Ezut\u00e1n egy be\u00e9p\u00edtett feln\u0151tt is v\u00e1lasztott a k\u00e9t \u00e9tel k\u00f6z\u00fcl, az esetek fel\u00e9ben l\u00e1tv\u00e1nyosan a ropit, a m\u00e1sik fel\u00e9ben viszont az alanyok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rtelmezhetetlen m\u00f3don a brokkolit. Ezut\u00e1n enni k\u00e9rt t\u0151l\u00fck. Mib\u0151l fog neki adni a gyerek? Abb\u00f3l, amit \u0151 szeret, vagy abb\u00f3l, amit a feln\u0151tt? Tal\u00e1n abb\u00f3l, amit \u0151 ut\u00e1l, hogy t\u00f6bb maradjon neki abb\u00f3l, amit szeret? Mint kider\u00fclt a 14 h\u00f3napos gyerekek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge ropit adott a feln\u0151ttnek, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert nem tudta elk\u00e9pzelni, hogy valaki nem azt szereti, amit \u0151k, m\u00edg a 18 h\u00f3napos gyerek csak akkor adott ropit feln\u0151ttnek, ha a feln\u0151tt azt v\u00e1lasztotta, \u00e9s akkor brokkolit, ha azt. Piaget szerint a gondolkod\u00e1s t\u00f6k\u00e9letes decentr\u00e1l\u00e1sa csak 10 \u00e9ves korra j\u00f6n l\u00e9tre, a Sally-Ann teszt eredeti v\u00e1ltozatait \u00e1tlagosan 4 \u00e9vesen tudt\u00e1k megoldani, Gopnik\u00e9k tesztj\u00e9ben pedig m\u00e1r a 18 h\u00f3naposok is mutattak az elmete\u00f3ria m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re utal\u00f3 nyomokat.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Az alany \u00e1ltal a feln\u0151ttnek adott \u00e9tel fajt\u00e1ja az alany kora \u00e9s a feln\u0151tt preferenci\u00e1j\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.
Forr\u00e1s: depts.washington.edu<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

C\u00e9lokat tulajdon\u00edtani valakinek viszont nem ugyanaz, mint elm\u00e9t tulajdon\u00edtani neki. <\/strong>Gergely \u00e9s Csiba \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben (Gergely & Csiba, 1997<\/em>) b\u00e1r a gyerekek k\u00e9pesek m\u00e1r ak\u00e1r egy \u00e9vesen is m\u00e1sok cselekv\u00e9seit c\u00e9lok \u00e9s akad\u00e1lyok rendszer\u00e9ben \u00e9rtelmezni (teleologikus \u00e9rtelmez\u00e9s), de nem k\u00e9pesek ezeket v\u00e1gyakkal \u00e9s v\u00e9leked\u00e9sekkel magyar\u00e1zni (intencion\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s). Hi\u00e1ba \u00e9rti a baba, hogy a vizsg\u00e1latvezet\u0151 c\u00e9lja az, hogy brokkolit egyen, azt p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r nem \u00e9rten\u00e9, ha a vizsg\u00e1latvezet\u0151 csak az\u00e9rt enne brokkolit mert \u00fagy v\u00e9li, hogy az eg\u00e9szs\u00e9ges, hi\u00e1ba szereti jobban a ropit.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Lehets\u00e9ges elmete\u00f3ria n\u00e9lk\u00fcl \u00e9lni? Bele tudja k\u00e9pzelni mag\u00e1t egy autista m\u00e1sok helyzet\u00e9be? Hogy lehet csalni a Sally-Ann teszten? A M\u00e1s fej\u00e9vel gondolkozni sorozat 2. r\u00e9sze:<\/em><\/p>\n\n\n\n

\n
M\u00e1s fej\u00e9vel gondolkozni \u2013Az elmete\u00f3ria egyed- \u00e9s t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9se, 2. r\u00e9sz<\/a><\/blockquote>