{"id":5008,"date":"2021-02-20T23:39:30","date_gmt":"2021-02-20T22:39:30","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=5008"},"modified":"2021-02-21T00:27:24","modified_gmt":"2021-02-20T23:27:24","slug":"megbizhatunk-emlekeinkben-1-resz","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=5008","title":{"rendered":"Megb\u00edzhatunk eml\u00e9keinkben? \u2013 1.r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"\n<p><em>eml\u00e9kezet\u00fcnk torzul\u00e1sai, a folyton v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00falt, \u00e9s a hamis eml\u00e9kek probl\u00e9m\u00e1ja a tan\u00favallom\u00e1sokban<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\"><span style=\"text-decoration: underline\" class=\"underline\">Pet\u0151fi S\u00e1ndor: Eml\u00e9kezet\u2026<\/span><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\">Eml\u00e9kezet!<br>Te \u00f6sszet\u00f6rt haj\u00f3nk egy deszkasz\u00e1la,<br>Mit a hull\u00e1m s a sz\u00e9l visz\u00e1lya<br>A tengerpartra vet&#8230; &#8211; &#8211;<br>(Szalkszentm\u00e1rton, 1946)<\/p>\n\n\n\n<p>A pszichol\u00f3gus Donald Thompsont bet\u00f6r\u00e9ssel \u00e9s brut\u00e1lis nemi er\u0151szakkal v\u00e1dolt\u00e1k meg, az \u00e1ldozat magabiztos \u00e9s r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa alapj\u00e1n. Thompson alibije azonban megd\u00f6nthetetlen volt, az er\u0151szak id\u0151tartama alatt \u00e9l\u0151 ad\u00e1sban k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k, ahogy kutat\u00e1si szakter\u00fclet\u00e9r\u0151l, az eml\u00e9kezeti torzul\u00e1sokr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtenek vele interj\u00fat. Mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, az \u00e1ldozat is \u00e9ppen ezt a m\u0171sort n\u00e9zte, amikor bet\u00f6rtek hozz\u00e1 hogy a saj\u00e1t lak\u00e1s\u00e1ban meger\u0151szakolj\u00e1k, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a rend\u0151rs\u00e9gen a t\u00e1mad\u00f3 arca helyett a t\u00e9v\u00e9ben szerepl\u0151 Thompson\u00e9 ugrott be neki. David Schachter, eml\u00e9kezetkutat\u00f3 az esetet a t\u00e9ves attrib\u00faci\u00f3 tipikus p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt id\u00e9zi, ami azon alapul, hogy a rosszul elrakt\u00e1rozott, <strong>hi\u00e1nyos eml\u00e9keink h\u00e9zagjait ut\u00f3lag pr\u00f3b\u00e1ljuk meg sz\u00e1munkra ismer\u0151s \u00e9s elk\u00e9pzelhet\u0151nek t\u0171n\u0151 elemekkel kit\u00f6lteni<\/strong>. Ha minden j\u00f3l megy, ezt a h\u00e9zagkit\u00f6lt\u00e9st ut\u00f3lag \u00e9szre se vessz\u00fck, hiszen pont az a c\u00e9lja, hogy kognit\u00edv kapacit\u00e1saink korl\u00e1tozotts\u00e1ga ellen\u00e9re is egy folytonos, z\u00f6kken\u0151mentes vil\u00e1gban tudjuk magunkat elk\u00e9pzelni. Ha azonban hi\u00e1nyoznak a megfelel\u0151 t\u00e1mpontok, ez az automatikus h\u00e9zagkit\u00f6lt\u0151 folyamat <strong>f\u00e9lreviheti az eg\u00e9sz visszaeml\u00e9kez\u00e9st<\/strong>, \u00e9s az egyes eml\u00e9kk\u00e9pek rossz kontextusban ker\u00fclhetnek el\u0151h\u00edv\u00e1sra, p\u00e9ld\u00e1ul Thompson arca a meger\u0151szakol\u00e1s kontextus\u00e1ban (Schachter, 2001).<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-gallery columns-2 is-cropped wp-block-gallery-1 is-layout-flex wp-block-gallery-is-layout-flex\"><ul class=\"blocks-gallery-grid\"><li class=\"blocks-gallery-item\"><figure><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"320\" height=\"337\" src=\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/ezzz-2.jpg\" alt=\"\" data-id=\"5032\" data-full-url=\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/ezzz-2.jpg\" data-link=\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?attachment_id=5032\" class=\"wp-image-5032\" srcset=\"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/ezzz-2.jpg 320w, https:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/ezzz-2-285x300.jpg 285w\" sizes=\"auto, (max-width: 320px) 100vw, 320px\" \/><\/figure><\/li><li class=\"blocks-gallery-item\"><figure><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"736\" height=\"919\" src=\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/emlek-1.jpg\" alt=\"\" data-id=\"5033\" data-full-url=\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/emlek-1.jpg\" data-link=\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?attachment_id=5033\" class=\"wp-image-5033\" srcset=\"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/emlek-1.jpg 736w, https:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/emlek-1-240x300.jpg 240w, https:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/emlek-1-700x874.jpg 700w\" sizes=\"auto, (max-width: 736px) 100vw, 736px\" \/><\/figure><\/li><\/ul><figcaption class=\"blocks-gallery-caption\">H\u00e9zagkit\u00f6lt\u00e9s eml\u00e9keinkben. <br>(Forr\u00e1s: Pinterest)<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p>A t\u00e9ves tulajdon\u00edt\u00e1s jelens\u00e9ge csak egy a tucatnyi felfedezett (\u00e9s ki tudja h\u00e1ny felfedezetlen!) torz\u00edt\u00f3 hat\u00e1s k\u00f6z\u00fcl, amik ellentmondanak kult\u00far\u00e1nk egyik legalapvet\u0151bb eml\u00e9kezet-hasonlat\u00e1nak, a <strong>vide\u00f3kamera-hasonlatnak<\/strong>. A hasonlat felt\u00e9telez\u00e9s\u00e9vel szemben eml\u00e9keink nem a vel\u00fcnk megesett val\u00f3s\u00e1g pontos, visszakereshet\u0151 m\u00e1solatai, mint egy vide\u00f3kamera felv\u00e9telei, hanem k\u00e9pl\u00e9keny, entropikus valamik, mint egy ezrek \u00e1ltal folyamatosan szerkesztett wikip\u00e9dia-oldal (Loftus, 2013), egy olvashatatlan jegyzetekkel telet\u0171zdelt mappa (Atkinson, 1995), vagy n\u00e9h\u00e1ny elmos\u00f3d\u00f3 l\u00e1bnyom a tengerparti homokban (Zimbardo, 2003).<\/p>\n\n\n\n<p>Mindezek ellen\u00e9re te biztos nem keverted volna \u00f6ssze Thompson arc\u00e1t a t\u00e1mad\u00f3\u00e9val. Biztos? K\u00e9rlek gondolj az els\u0151 bekezd\u00e9sre, de ne olvasd vissza! Szerepelt a bekezd\u00e9sben az a sz\u00f3, hogy \u201et\u00e1mad\u00f3\u201d? \u00c9s az, hogy \u201en\u0151\u201d? \u00c9s az, hogy \u201etulajdon\u00edt\u00e1s\u201d? Alig egy perce olvastad el, m\u00e9gis bizonytalan vagy v\u00e1laszaiban? Nem kell sz\u00e9gyenkezni, az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge k\u00f6zvetlen\u00fcl egy hosszabb mondat elhangz\u00e1sa ut\u00e1n sem k\u00e9pes helyesen v\u00e1laszolni a mondatra vonatkoz\u00f3 hasonl\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekre (Sachs, 1967). A helyes v\u00e1lasz pedig jelen esetben az, hogy a \u201et\u00e1mad\u00f3\u201d sz\u00f3 szerepelt, m\u00edg a m\u00e1sik kett\u0151 nem. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Hogy lehet az, hogy sokan m\u00e9gis eg\u00e9szen tiszt\u00e1n eml\u00e9keznek a \u201en\u0151\u201d \u00e9s a \u201etulajdon\u00edt\u00e1s\u201d szavakra is? A magyar\u00e1zat az eml\u00e9kk\u00e9pz\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban rejlik. A vel\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9nt val\u00f3s\u00e1got els\u0151sorban nem l\u00e1tv\u00e1ny, hang, vagy m\u00e1s \u00e9rz\u00e9kszervi jelek form\u00e1j\u00e1ban t\u00e1roljuk (ahogy azt egy vide\u00f3kamera tenn\u00e9), hanem <strong>jelent\u00e9s alap\u00fa k\u00f3dokba <\/strong>szervezve. Ezeket a k\u00f3dokat igen er\u0151teljesen befoly\u00e1solj\u00e1k az esem\u00e9nyekkel szembeni elv\u00e1r\u00e1saink, kultur\u00e1lis s\u00e9m\u00e1ink, amik sokszor a val\u00f3s\u00e1gnak igen leegyszer\u0171s\u00edt\u0151, sztereotip k\u00e9p\u00e9t ny\u00fajtj\u00e1k csak (pl.: egy nemi er\u0151szak elk\u00f6vet\u0151je f\u00e9rfi, \u00e1ldozata n\u0151). Amikor az eml\u00e9kez\u00e9s folyam\u00e1n a s\u00e9m\u00e1k egyik tagj\u00e1t (pl.: \u00e1ldozat) felid\u00e9zz\u00fck, vagyis aktiv\u00e1ljuk, akkor ez az aktiv\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bbterjed a s\u00e9ma t\u00f6bbi tagj\u00e1ra is (pl.: n\u0151, szenved\u00e9s, sikolt\u00e1s), \u00e9s ut\u00f3lag m\u00e1r nem\u00a0 vagyunk k\u00e9pesek elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni, hogy a s\u00e9ma melyik tagj\u00e1t aktiv\u00e1ltuk el\u0151sz\u00f6r, \u00e9s melyiket k\u00e9s\u0151bb (terjed\u0151 aktiv\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let [McElree, 1989, id\u00e9zi: Atkinson, 1995 305. o] ). Ez\u00e9rt lehet az, hogyha egy vizsg\u00e1lat r\u00e9sztvev\u0151ivel gondosan megszerkesztett m\u0171t\u00e9tle\u00edr\u00e1sokat olvastatunk, majd ut\u00f3lag kik\u00e9rdezz\u00fck \u0151ket a sz\u00f6vegben szerepl\u0151 szavakr\u00f3l, r\u00e1ismernek olyan szavakra is (pl.: orvos, szike, beteg, stb\u2026) amik nem is szerepeltek a sz\u00f6vegben (Lachman, 1979). Ez a s\u00e9maalap\u00fa h\u00e9zagkit\u00f6lt\u00e9s persze nemcsak a jelent\u00e9ktelen mondattani f\u00e9lreeml\u00e9kez\u00e9sekn\u00e9l \u00e9rhet\u0151 tetten, hanem komoly \u00e9rtelmez\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket is okozhat. Egy k\u00eds\u00e9rlet r\u00e9sztvev\u0151i egy kital\u00e1lt francia tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netr\u00e9szletb\u0151l azt sz\u0171rt\u00e9k le, hogy a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s meg akarja m\u00e9rgezni az apj\u00e1t, hogy v\u00e9gre tr\u00f3nra l\u00e9phessen, \u00e9s sokan ut\u00f3lag \u00fagy is eml\u00e9keztek, mintha ez konkr\u00e9tan szerepelt is volna a t\u00f6rt\u00e9netben, mik\u00f6zben az ott le\u00edrtak m\u00e1s, visszafogottabb \u00e9rtelmez\u00e9st is lehet\u0151v\u00e9 tettek (Atkinson, 1995). Ez is mutatja, milyen <strong>neh\u00e9z elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni a val\u00f3s\u00e1got a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnkt\u0151l<\/strong>. (Seifert, 1985)<\/p>\n\n\n\n<p>A \u201etulajdon\u00edt\u00e1s\u201d sz\u00f3ra val\u00f3 vissza-nem-eml\u00e9kez\u00e9st a h\u00e9zagkit\u00f6lt\u00e9sen k\u00edv\u00fcl m\u00e9g egy m\u00e1sik hat\u00e1s is megnehez\u00edtette, m\u00e9gpedig az interferencia. A sz\u00f3 az els\u0151 bekezd\u00e9sben ugyan nem szerepelt, de a m\u00e1sodikban m\u00e1r igen, \u00e9s a m\u00e1sodik bekezd\u00e9sre val\u00f3 \u00f6ntudatlan visszaeml\u00e9kez\u00e9s megzavarhatta az els\u0151re val\u00f3 visszaeml\u00e9kez\u00e9st. Tudtuk, hogy olvastuk ezt a sz\u00f3t, de azt m\u00e1r nem, hogy hol. Ugyan\u00fagy, az els\u0151 bekezd\u00e9s \u00e1ldozata is pontosan eml\u00e9kezett arra, hogy l\u00e1tta Thompson arc\u00e1t, de arra m\u00e1r nem, hogy hol. Amikor megpr\u00f3b\u00e1lta visszaid\u00e9zni elk\u00f6vet\u0151je arc\u00e1t, <strong>Thompson arc\u00e1nak a k\u00e9pe interfer\u00e1lt a val\u00f3di tettes arc\u00e1val<\/strong>, a hely\u00e9be tolakodott. Ugyanez a folyamat j\u00e1tsz\u00f3dik le, amikor 2021 janu\u00e1rj\u00e1ban az \u00faj \u00e9v helyett a r\u00e9git \u00edrjuk le v\u00e9letlen\u00fcl (Zimbardo, 2003). A d\u00e1tum le\u00edr\u00e1s\u00e1n\u00e1l el\u0151h\u00edvjuk eml\u00e9kezet\u00fcnkb\u0151l az \u2019idei \u00e9v\u2019 c\u00edmk\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 \u00e9vsz\u00e1mot, ahol m\u00e9g mindig jelen van a 2020, ugyan\u00fagy, ahogy a \u2019t\u00e1mad\u00e1s pillanat\u00e1ban l\u00e1tott f\u00e9rfiarcok\u2019 c\u00edmk\u00e9n\u00e9l is ott szerepelt Thompson arca, \u00e9s amint agyunk a megfelel\u0151 c\u00edmk\u00e9hez tartoz\u00f3 eml\u00e9kk\u00e9pek ut\u00e1n kutatva r\u00e1tal\u00e1lt ezekre a k\u00f6nnyen hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 eml\u00e9kekre, abba is hagyja r\u00f6gt\u00f6n a keres\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n<p>Persze miut\u00e1n le\u00edrjuk a tavalyi \u00e9vsz\u00e1mot idei d\u00e1tumk\u00e9nt, \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9szbe kapunk, mert kult\u00far\u00e1nk az eg\u00e9sz \u00faj\u00e9v-\u00fcnnepl\u00e9si hagyom\u00e1nycsomaggal felh\u00edvja figyelm\u00fcnket az \u00e9vsz\u00e1m megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra, azonban a Thompson-\u00fcgyn\u00e9l semmi sem biztos\u00edtotta, hogy szeg\u00e9ny \u00e1ldozat az elk\u00f6vet\u0151 arc\u00e1ra figyeljen a t\u00e1mad\u00e1s pillanat\u00e1ban. Ha az er\u0151szak ut\u00e1n tartottak volna egy \u2019Eml\u00e9kezz helyesen a t\u00e1mad\u00f3d arc\u00e1ra!\u2019-\u00fcnneps\u00e9get, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u00e1ldozat is pontosabban eml\u00e9kezett volna. Az er\u0151s \u00e9rzelmi \u00e1llapot nem garant\u00e1lja a visszaeml\u00e9kez\u00e9s pontoss\u00e1g\u00e1t, s\u0151t! A fegyveres t\u00e1mad\u00e1sok \u00e1ldozatai \u00e9s szemtan\u00fai p\u00e9ld\u00e1ul gyakran meglep\u0151en pontos le\u00edr\u00e1st tudnak adni a t\u00e1mad\u00f3 fegyver\u00e9r\u0151l, m\u00edg a k\u00fclseje eml\u00e9kezet\u00fckben hom\u00e1lyos marad (Loftus, Loftus \u00e9s Messo 1987). \u00dagy t\u0171nik, hogy <strong>\u00e9rzelmileg tel\u00edtett pillanatokban a figyelem \u00e9less\u00e9, de uralhatatlann\u00e1 v\u00e1lik<\/strong>. F\u0151leg a negat\u00edv \u00e9rzelmekre (pl: f\u00e9lelem, d\u00fch, undor) jellemz\u0151 egyfajta besz\u0171k\u00fclt \u00e9szlel\u00e9s, p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1mad\u00f3 fegyver\u00e9re, vagy a nemi er\u0151szak k\u00f6zben a h\u00e1tt\u00e9rben foly\u00f3 t\u00e9v\u00e9ad\u00e1sra (Dingfelder, 2005). Ez a figyelmi besz\u0171k\u00fcl\u00e9s azt\u00e1n nagy es\u00e9llyel vezet hi\u00e1nyos k\u00f3dol\u00e1shoz, ami n\u00f6veli a m\u00e1r eml\u00edtett s\u00e9maalap\u00fa h\u00e9zagkit\u00f6lt\u0151 folyamatok val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t, amit\u0151l az egy\u00e9b, hasonl\u00f3 kontextusb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 eml\u00e9kk\u00e9pek interferenciavesz\u00e9lye is megn\u0151. Vagyis a heves \u00e9rzelmi pillanatokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 eml\u00e9ket \u00e9rdemes fenntart\u00e1sokkal kezelni (Sporer, 1995: id\u00e9zi Atkinson, 326.o).<\/p>\n\n\n\n<p>Nemcsak az intenz\u00edv \u00e9rzelmekkel j\u00e1r\u00f3 pillanatokra lehet neh\u00e9z k\u00e9s\u0151bb visszaeml\u00e9kezni, hanem olyan \u00e9rdektelen esem\u00e9nyekre is, amik f\u00f6l\u00f6tt figyelm\u00fcnk el\u0151sz\u00f6r elsiklik (t\u00e9nyleg 1946-ban \u00edrta Pet\u0151fi az essz\u00e9m elej\u00e9n id\u00e9zett vers\u00e9t?). Vagyis az eml\u00e9kezet pontoss\u00e1ga szempontj\u00e1b\u00f3l az se j\u00f3, ha t\u00fal sok aruz\u00e1llal j\u00e1r egy esem\u00e9ny, de az se, ha t\u00fal kev\u00e9ssel. Term\u00e9szetesen egy\u00e9b t\u00e9nyez\u0151k is befoly\u00e1solhatj\u00e1k az ember figyelm\u00e9t, mint az esem\u00e9ny r\u00f6vid id\u0151tartama, rossz l\u00e1t\u00e1si viszonyok, vagy egy\u00e9b figyelemelterel\u0151 ingerek (Wells, Ferguson \u00e9s Lindsay, 1985, id\u00e9zi: Atkinson, 326.o).<\/p>\n\n\n\n<p>Eml\u00e9keink az esem\u00e9nyre val\u00f3 kell\u0151 odafigyel\u00e9s \u00e9s h\u00e9zagmentes k\u00f3dol\u00e1s mellett sincsenek felt\u00e9tlen\u00fcl v\u00e9dve az esetleges torz\u00edt\u00f3 hat\u00e1sokt\u00f3l. Az ut\u00f3lagos <strong>sugalmaz\u00e1s, szuggeszt\u00edv r\u00e1k\u00e9rdez\u00e9s<\/strong> p\u00e9ld\u00e1ul szint\u00e9n k\u00e9pes roncsolni az egyes eml\u00e9kek pontoss\u00e1g\u00e1t. Loftus \u00e9s Palmer h\u00edres k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben szimul\u00e1lt aut\u00f3balesetek felv\u00e9teleit vet\u00edtett\u00e9k le a k\u00eds\u00e9rletben r\u00e9sztvev\u0151knek. A vet\u00edt\u00e9s ut\u00e1n egy h\u00e9ttel azt k\u00e9rdezt\u00e9k r\u00e9sztvev\u0151k egyik csoportj\u00e1t\u00f3l, l\u00e1ttak-e \u00fcvegszil\u00e1nkokat, amikor az aut\u00f3k egym\u00e1shoz <em>koccantak<\/em>, m\u00edg a m\u00e1sik csoportj\u00e1t\u00f3l azt, hogy l\u00e1ttak-e \u00fcvegszil\u00e1nkokat, amikor az aut\u00f3k egym\u00e1shoz <em>csap\u00f3dtak. <\/em>A koccan\u00f3s csoportb\u00f3l azt\u00e1n kevesebb, mint feleannyian v\u00e1laszoltak igennel (14%), mint a csap\u00f3d\u00f3s csoportb\u00f3l (32%). Egy\u00e9bk\u00e9nt nem voltak \u00fcvegszil\u00e1nkok (Loftus, 1974).<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-image\"><figure class=\"aligncenter size-large is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" src=\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/auto.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-5009\" width=\"434\" height=\"325\"\/><figcaption>R\u00e9szlet a Loftus \u00e9s Palmer \u00e1ltal haszn\u00e1lt vide\u00f3b\u00f3l.<br>(Forr\u00e1s: fiski.net)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<p>A szuggeszti\u00f3 nem csak ilyen vesz\u00e9lytelen, szimul\u00e1lt esetekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 eml\u00e9keinket befoly\u00e1solhatja, hanem az identit\u00e1sunk alapjait k\u00e9pz\u0151 \u00e9lm\u00e9nyeink\u00e9t is. <strong>Egyes emberekn\u00e9l teljesen kital\u00e1lt eml\u00e9kek el\u00fcltet\u00e9se is lehets\u00e9ges.<\/strong> Loftusnak \u00e9s csapat\u00e1nak (Loftus, 1999) objekt\u00edvnak t\u0171n\u0151 bizony\u00edt\u00e9kok felvonultat\u00e1s\u00e1val siker\u00fclt elhitetnie a vizsg\u00e1latban r\u00e9sztvev\u0151k negyed\u00e9vel, hogy kiskorukban elvesztek egy \u00e1ruh\u00e1zban. A k\u00eds\u00e9rlet nagy port kavart, kritik\u00e1kat sz\u00fclt, mire a kutat\u00f3k hozz\u00e1l\u00e1ttak hat\u00e1raik feszeget\u00e9s\u00e9hez: mi mindent lehet elhitetni m\u00e9g az emberekkel? Loftus egyik el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban (Loftus, 2013) felsorolja, hogyan siker\u00fclt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kutat\u00f3csoportoknak el\u00fcltetni\u00fck olyan eml\u00e9keket alanyaik fej\u00e9ben, mint \u201eegyszer majdnem megfulladtam egy strandon\u201d, \u201eegyszer megt\u00e1madott egy veszett \u00e1llat\u201d, \u201eegyszer l\u00e1ttam, ahogy valakit megsz\u00e1ll egy d\u00e9mon\u201d, vagy \u201eegyszer tal\u00e1lkoztam Tapsi Hapsival Disneylandban\u201d (ami lehetetlen, mert Tapsi Hapsi nem Disney-figura [Loftus, 2003a, id\u00e9zi: Zimbardo, 101 o.]).\u00a0 Hymannak \u00e9s csapat\u00e1nak (1995) arr\u00f3l siker\u00fclt \u201emeglehet\u0151sen tiszta eml\u00e9k[et]\u201d el\u0151id\u00e9zni\u00fck alanyaik 25%-\u00e1ban, hogy gyerekkorukban egy esk\u00fcv\u0151n r\u00e1bor\u00edtott\u00e1k a menyasszony sz\u00fcleire a puncsost\u00e1lat.<\/p>\n\n\n\n<p>Akik a vizsg\u00e1latvezet\u0151 szuggeszti\u00f3j\u00e1ra elkezdenek eml\u00e9kezni az adott esem\u00e9nyekre, t\u00f6bb olyan szenzoros \u00e9rzetet \u00e9s okokozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st kezdenek el felid\u00e9zni, amikr\u0151l senki nem besz\u00e9lt nekik (pl: \u201eAz esk\u00fcv\u0151 valamilyen kertben volt, \u00e9s \u00f6sszevissza szaladg\u00e1ltunk az asztalok k\u00f6z\u00f6tt [\u2026] J\u00f3l megszidtak benn\u00fcnket.\u201d), vagyis miut\u00e1n az eml\u00e9k magj\u00e1t m\u00e1r befogadt\u00e1k, <strong>elkezdik magukt\u00f3l kit\u00f6lteni a h\u00e9zagokat<\/strong>. R\u00e1ad\u00e1sul ezek az \u00e1leml\u00e9kek nem izol\u00e1lva jelennek meg az eml\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt, hanem k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9pnek a t\u00f6bbi eml\u00e9kkel, m\u00e9g a viselked\u00e9st is befoly\u00e1solj\u00e1k. Akikkel p\u00e9ld\u00e1ul siker\u00fclt elhitetni, hogy egyszer megbetegedtek a f\u0151tt toj\u00e1st\u00f3l, kev\u00e9sb\u00e9 sz\u00edvesen v\u00e1lasztott\u00e1k a f\u0151tt toj\u00e1st egy szabadt\u00e9ri piknik sor\u00e1n (Loftus, 2003).<\/p>\n\n\n\n<p>Az ilyen k\u00eds\u00e9rletek folyam\u00e1n \u00e1ltal\u00e1ban az alanyok negyed\u00e9t-harmad\u00e1t siker\u00fcl r\u00e1venni arra, hogy val\u00f3ban visszaeml\u00e9kezzenek ezekre a meg nem t\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyekre (viszont ak\u00e1r a fel\u00e9t is, ha rendelkez\u00e9sre \u00e1ll valami megd\u00f6nthetetlennek hitt bizony\u00edt\u00e9k, p\u00e9ld\u00e1ul manipul\u00e1lt fot\u00f3 [Wade \u00e9s mtsai, 2002, id\u00e9zi: Zimbardo, 101.o]). A kutat\u00f3k tal\u00e1ltak olyan szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sokat, amik egy\u00fctt j\u00e1rtak a t\u00e9ves eml\u00e9kekre val\u00f3 fog\u00e9konys\u00e1ggal, ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a Disszociat\u00edv \u00c9lm\u00e9ny Sk\u00e1la (mennyire hajlamos valaki elszakadni a saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyeit\u0151l), illetve a hipn\u00e1bilit\u00e1st is m\u00e9r\u0151 Kreat\u00edv K\u00e9pzeleti Sk\u00e1la (mennyire eleven a vizu\u00e1lis k\u00e9pzeleted) pontsz\u00e1maival mutatott korrel\u00e1ci\u00f3 (Hyman, 1995). Ez a fajta t\u00e9ves eml\u00e9kezeti fog\u00e9konys\u00e1g azonban nem felt\u00e9tlen\u00fcl azonos az els\u0151 oldalakon megeml\u00edtett eml\u00e9kezeti torzul\u00e1sokkal szembeni s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9ggel (pl. interferencia, t\u00e9ves tulajdon\u00edt\u00e1s, stb).<\/p>\n\n\n\n<p>Egyes t\u00e9ves eml\u00e9kek megd\u00f6bbent\u0151en kidolgozottak lehetnek, \u00e9s k\u00f6zponti helyet foglalhatnak el az egy\u00e9n \u00e9nnarrat\u00edv\u00e1j\u00e1ban. Ilyen <strong>Piaget h\u00edres gyerekkori t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong> is, amire eg\u00e9sz \u00e9lete folyam\u00e1n \u00e9l\u00e9nken, r\u00e9szletekbe men\u0151en eml\u00e9kezett. K\u00e9t\u00e9ves kor\u00e1ban egy p\u00e1rizsi s\u00e9t\u00e1n egy idegen el akarta rabolni, de a dad\u00e1ja h\u0151siesen k\u00f6z\u00e9 \u00e9s az idegen k\u00f6z\u00e9 ugrott, akit az idegen \u00f6sszekarmolt, \u00e9s m\u00e9g hetekig lehetett l\u00e1tni arc\u00e1n a sebhelyeket. Azt\u00e1n Piaget tizen\u00f6t \u00e9ves kor\u00e1ban a csal\u00e1d kapott egy levelet a m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta nem ott dolgoz\u00f3 dad\u00e1t\u00f3l, hogy be fog l\u00e9pni az \u00dcdvhadseregbe, \u00e9s ez\u00e9rt meg szeretn\u00e9 tiszt\u00edtani a lelkiismeret\u00e9t. Az eg\u00e9sz baba-rabl\u00f3s t\u00f6rt\u00e9netet csak kital\u00e1lta, hogy jobb sz\u00ednben t\u00fcntethesse fel mag\u00e1t Piaget sz\u00fclei el\u0151tt, az arc\u00e1t is saj\u00e1t maga karmolta \u00f6ssze. Az \u00f3r\u00e1t pedig, amit a h\u0151siess\u00e9g\u00e9\u00e9rt kapott a sz\u00fcl\u0151kt\u0151l, a lev\u00e9llel egy\u00fctt visszak\u00fcldte. Piaget, furcsa m\u00f3don, m\u00e9g azut\u00e1n is val\u00f3s\u00e1gh\u0171en vissza tudta id\u00e9zni az eml\u00e9ke minden mozzanat\u00e1t, miut\u00e1n m\u00e1r tudom\u00e1st szerzett hamiss\u00e1g\u00e1r\u00f3l. (Zimbardo, 2003; Atkinson, 1995).<\/p>\n\n\n\n<p>El ne felejtsd megn\u00e9zni a cikksorozat m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9t:<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed-wordpress wp-block-embed is-type-wp-embed is-provider-elte-ppk-hok\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<blockquote class=\"wp-embedded-content\" data-secret=\"unQu5qb6rV\"><a href=\"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=5013\">Megb\u00edzhatunk eml\u00e9keinkben? \u2013 2.r\u00e9sz<\/a><\/blockquote><iframe loading=\"lazy\" class=\"wp-embedded-content\" sandbox=\"allow-scripts\" security=\"restricted\" style=\"position: absolute; clip: rect(1px, 1px, 1px, 1px);\" title=\"&#8220;Megb\u00edzhatunk eml\u00e9keinkben? \u2013 2.r\u00e9sz&#8221; &#8212; ELTE PPK H\u00d6K\" src=\"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=5013&#038;embed=true#?secret=A8YTB2PEEu#?secret=unQu5qb6rV\" data-secret=\"unQu5qb6rV\" width=\"600\" height=\"338\" frameborder=\"0\" marginwidth=\"0\" marginheight=\"0\" scrolling=\"no\"><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\">Kellerwessel Klaus<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., &amp; Nolen-Hoeksema, S. (1995).&nbsp;<em>Pszichol\u00f3gia<\/em>. Osiris-Sz\u00e1zadv\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n<p>Dingfelder, S. F. (2005). Feelings\u2019 sway over memory.&nbsp;<em>Monitor on Psychology<\/em>,&nbsp;<em>26<\/em>(8).<\/p>\n\n\n\n<p>Hyman Jr, I. E., Husband, T. H., &amp; Billings, F. J. (1995). False memories of childhood experiences.&nbsp;<em>Applied cognitive psychology<\/em>,&nbsp;<em>9<\/em>(3), 181-197.<\/p>\n\n\n\n<p>Kahneman, D. (2019).&nbsp;<em>Gyors \u00e9s lass\u00fa gondolkod\u00e1s<\/em>. HVG Kiad\u00f3 Zrt.<\/p>\n\n\n\n<p>Kassin, S. M., &amp; Neumann, K. (1997). On the power of confession evidence: An experimental test of the fundamental difference hypothesis.&nbsp;<em>Law and human Behavior<\/em>,&nbsp;<em>21<\/em>(5), 469-484.<\/p>\n\n\n\n<p>Lachman, J. L., Lachman, R., &amp; Thronesbery, C. (1979). Metamemory through the adult life span.&nbsp;<em>Developmental Psychology<\/em>,&nbsp;<em>15<\/em>(5), 543.<\/p>\n\n\n\n<p>Loftus, E. F., &amp; Palmer, J. C. (1974). Reconstruction of automobile destruction: An example of the interaction between language and memory.&nbsp;<em>Journal of verbal learning and verbal behavior<\/em>,&nbsp;<em>13<\/em>(5), 585-589.<\/p>\n\n\n\n<p>Loftus, E. F. (1979). The malleability of human memory: Information introduced after we view an incident can transform memory.&nbsp;<em>American Scientist<\/em>,&nbsp;<em>67<\/em>(3), 312-320.<\/p>\n\n\n\n<p>Loftus, E. F. (1999). Lost in the mall: Misrepresentations and misunderstandings.&nbsp;<em>Ethics &amp; Behavior<\/em>,&nbsp;<em>9<\/em>(1), 51-60.<\/p>\n\n\n\n<p>Loftus, E. F. (2003). Make-believe memories.&nbsp;<em>American Psychologist<\/em>,&nbsp;<em>58<\/em>(11), 867.<\/p>\n\n\n\n<p>Loftus, E. F. (2013) <a href=\"https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=PB2OegI6wvI&amp;ab_channel=TED\">(4) How reliable is your memory? | Elizabeth Loftus &#8211; YouTube<\/a><\/p>\n\n\n\n<p>Loftus, G. R., &amp; Messo, J. (1987). Some facts about&#8221; weapon focus.&#8221;.&nbsp;<em>Law and Human Behavior<\/em>,&nbsp;<em>11<\/em>(1), 55-62.<\/p>\n\n\n\n<p>Moln\u00e1r, \u00c1. (2018) <a href=\"https:\/\/www.kuria-birosag.hu\/sites\/default\/files\/joggyak\/osszefogl_velemeny_iteleti_bizonyossag.pdf\">osszefogl_velemeny_iteleti_bizonyossag.pdf (kuria-birosag.hu)<\/a><\/p>\n\n\n\n<p>Ofshe, R. J. (1992). Inadvertent hypnosis during interrogation: False confession due to dissociative state; mis-identified multiple personality and the satanic cult hypothesis.&nbsp;<em>International Journal of Clinical and experimental hypnosis<\/em>,&nbsp;<em>40<\/em>(3), 125-156.<\/p>\n\n\n\n<p>Sachs, J. S. (1967). Recognition memory for syntactic and semantic aspects of connected discourse.&nbsp;<em>Perception &amp; Psychophysics<\/em>,&nbsp;<em>2<\/em>(9), 437-442.<\/p>\n\n\n\n<p>Schachter, D. L. (2001).&nbsp;<em>Seven Sins of Memory: Insights from Psychology and Cognitive Neuroscience<\/em>.<\/p>\n\n\n\n<p>Seifert, C. M., Robertson, S. P., &amp; Black, J. B. (1985). Types of inferences generated during reading.&nbsp;<em>Journal of Memory and Language<\/em>,&nbsp;<em>24<\/em>(4), 405-422.<\/p>\n\n\n\n<p>Sporer, S. L., Penrod, S., Read, D., &amp; Cutler, B. (1995). Choosing, confidence, and accuracy: a meta-analysis of the confidence-accuracy relation in eyewitness identification studies.&nbsp;<em>Psychological Bulletin<\/em>,&nbsp;<em>118<\/em>(3), 315.<\/p>\n\n\n\n<p>Wade, \u041a. A. Garry. M., Read, JD, &amp; Lindsay, S.(2002). A picture is worth a thousand lies: Using false photographs to create false childhood memories.&nbsp;<em>Psychonomic Bulletin &amp; Review<\/em>,&nbsp;<em>9<\/em>, 603<\/p>\n\n\n\n<p>Wells, G. L., &amp; Lindsay, R. C. (1985). Methodological notes on the accuracy\u2013confidence relation in eyewitness identifications.&nbsp;<em>Journal of Applied Psychology<\/em>,&nbsp;<em>70<\/em>(2), 413.<\/p>\n\n\n\n<p>Zimbardo, P. G., Johnson, R. L., McCann, V., &amp; Carter, C. (2003).&nbsp;<em>Psychology: core concepts<\/em>. Boston: Allyn and Bacon.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>eml\u00e9kezet\u00fcnk torzul\u00e1sai, a folyton v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00falt, \u00e9s a hamis eml\u00e9kek probl\u00e9m\u00e1ja a tan\u00favallom\u00e1sokban Pet\u0151fi S\u00e1ndor: Eml\u00e9kezet\u2026 Eml\u00e9kezet!Te \u00f6sszet\u00f6rt haj\u00f3nk egy deszkasz\u00e1la,Mit a hull\u00e1m s a sz\u00e9l visz\u00e1lyaA tengerpartra vet&#8230; &#8211; &#8211;(Szalkszentm\u00e1rton, 1946) A pszichol\u00f3gus Donald Thompsont bet\u00f6r\u00e9ssel \u00e9s brut\u00e1lis nemi er\u0151szakkal v\u00e1dolt\u00e1k meg, az \u00e1ldozat magabiztos \u00e9s r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1sa alapj\u00e1n. Thompson alibije azonban megd\u00f6nthetetlen volt, &hellip; <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":2011,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-5008","page","type-page","status-publish","hentry"],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/5008","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5008"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/5008\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5034,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/5008\/revisions\/5034"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2011"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5008"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}