{"id":5296,"date":"2021-03-16T11:44:06","date_gmt":"2021-03-16T10:44:06","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=5296"},"modified":"2021-03-16T12:11:36","modified_gmt":"2021-03-16T11:11:36","slug":"honnan-tudjuk-a-testunket-mivel-gondoljuk-a-szellemet-es-mivel-erezzuk-a-tudatot-i-resz","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=5296","title":{"rendered":"Honnan tudjuk a test\u00fcnket, mivel gondoljuk a szellemet, \u00e9s mivel \u00e9rezz\u00fck a tudatot? I. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"\n\n\n

Tudatoss\u00e1g, jelenl\u00e9t \u00e9s ellazul\u00e1s: csendes\u00edts\u00fck el az elm\u00e9nket, laz\u00edtsuk el a test\u00fcnket \u00e9s figyelj\u00fcnk a bens\u0151 szellem\u00fcnk hangjaira (Cser, 2020). Ezt a p\u00e1r mondatot halljuk manaps\u00e1g minden relax\u00e1ci\u00f3s, medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlat sor\u00e1n. De mit is jelentenek ezek az instrukci\u00f3k?  Medit\u00e1ci\u00f3<\/strong> k\u00f6zben valamilyen cselekv\u00e9st mindig el kell v\u00e9gezn\u00fcnk, valamelyik bels\u0151 kognit\u00edv, bens\u0151 lelki, vagy fizik\u00e1lis appar\u00e1tusunkkal, mint a test\u00fcnk, elm\u00e9nk, vagy szellem\u00fcnk<\/strong>. A h\u00e9tk\u00f6znapi gyakorl\u00f3 az instrukci\u00f3knak megfelel\u0151en ellazul, ki\u00fcr\u00fcl, \u00e9s befel\u00e9 figyel, majd tapasztal valami szem\u00e9lyes \u00e9s szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyt, ez lehet \u00e9bers\u00e9g, a test\u00fcnk ellazul\u00e1sa, \u00e9rzelmi \u00e1llapotaink lecsendes\u00fcl\u00e9se, vagy pedig rengeteg bels\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g \u00e9s negat\u00edv gondolat.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Tudat – szellem kapcsolat.
(Forr\u00e1s: j\u00f3gapont.hu)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Hogyan is kell elcsendes\u00edteni azt az elm\u00e9t, mi is az az elme, hol is tal\u00e1lhat\u00f3? Amikor ellaz\u00edtom p\u00e9ld\u00e1ul a kezem, akkor vajon a laz\u00edt\u00e1st mivel v\u00e9gzem, a kezemmel? \u2013 de ha cselekszem a laz\u00edt\u00e1st, akkor hogyan lazul az el? Vagy esetleg az elm\u00e9mmel v\u00e9gzem a laz\u00edt\u00e1st, de a testemmel cselekszem? \u2013 \u00e9s ki tapasztalja meg a keletkezett ellazults\u00e1g \u00e1llapot\u00e1t a testemben? Hogyan kapcsol\u00f3dik az emberben a test \u2013 tudat \u00e9s szellem h\u00e1rmass\u00e1ga? Milyen szerepet t\u00f6lt be test\u00fcnk, test\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnk, \u00e9s tudatoss\u00e1gunk \u00e1llapota, bels\u0151 szellemi min\u0151s\u00e9g\u00fcnk alkata, az \u00e9nk\u00e9pzet\u00fcnk magunkra vonatkoztatott azonos\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n? Test\u00e9rzeteink, \u00e9rzelmeink, gondolataink mindennap, minden egyes pillanat\u00e1ban vel\u00fcnk vannak, nem sz\u00e1m\u00edt, hogy \u00e9ber tudat\u00e1llapotban vagyunk, vagy \u00e9ppen alszunk. Mindannyian \u00e9rezt\u00fcnk m\u00e1r zsibbad\u00e1st, egyens\u00falyveszt\u00e9st, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rzelmeket, – undor, vagy olyan tudat\u00e1llapotokat, mint, felfokozotts\u00e1g \u00e9s tompas\u00e1g. <\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 \u00edr\u00e1sban szeretn\u00e9m r\u00f6viden bemutatni, hogy itt, nyugaton, hogyan gondolkodunk a test \u2013 l\u00e9lek \u00e9s szellem h\u00e1rmas\u00e1r\u00f3l<\/strong>, k\u00e9s\u0151bb a cikk m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben ugyanezen h\u00e1rmas buddhista oldalr\u00f3l val\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l lesz sz\u00f3. Vajon a buddhizmus milyen fogalmakat haszn\u00e1l, \u00e9s milyen tartalommal t\u00f6lti meg a test \u2013 l\u00e9lek \u2013 szellem h\u00e1rmas\u00e1t \u00e9s hogyan \u00e1br\u00e1zolja azok kapcsolat\u00e1t \u00e9s e Bermuda h\u00e1romsz\u00f6g\u00f6n bel\u00fcl hol helyezi el az \u201e\u00e9n\u201d \u2013t, mint \u00e9nk\u00e9pzet\u00fcnk alany\u00e1t. Mindezeket megel\u0151z\u0151en, jelen cikkben azonban c\u00e9lom r\u00f6viden felt\u00e1rni, hogy mit gondoltak az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g\u00f6k<\/strong>, az \u00fajkori gondolkod\u00f3ink<\/strong> \u00e9s milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel k\u00f6zel\u00edti meg a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rt a modern pszichol\u00f3gia<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Test-l\u00e9lek-szellem.
(Forr\u00e1s: Postura ed Emozione)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Nek\u00fcnk, embereknek alapvet\u0151en k\u00e9t t\u00edpusba sorolhat\u00f3 tulajdons\u00e1gaink vannak, testi \u00e9s lelki min\u0151s\u00e9geink<\/strong>. A testiekhez tartoznak a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1gr\u00f3l alkotott \u00e9rz\u00e9kel\u00e9seink \u00e9s bels\u0151 vil\u00e1gunkhoz tartoznak a gondolataink \u00e9rz\u00e9seink.  Az elme legf\u0151k\u00e9ppen az \u00e9rtelmi k\u00e9pess\u00e9geinket \u00edrja le, az embert, mint b\u00f6lcs, gondolkodni, eml\u00e9kezni, \u00e9s saj\u00e1t figyelm\u00e9t ir\u00e1ny\u00edtani k\u00e9pes l\u00e9nyk\u00e9nt \u00e9rtelmezi. Az elme fogalma szorosan kapcsol\u00f3dik a tudat egyik defin\u00edci\u00f3j\u00e1hoz.  Tudatnak nevezz\u00fck az agy legmagasabb szint\u0171 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, amely visszat\u00fckr\u00f6zi az anyagi vil\u00e1got \u00e9s elhelyezi azt a szubjekt\u00edv l\u00e9t\u00e9lm\u00e9nyben, illetve meghat\u00e1rozza az objekt\u00edv \u00e9s a szubjekt\u00edv vil\u00e1ghoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonyunkat, ezek alapj\u00e1n olyan bels\u0151 fogalmakat, reprezent\u00e1ci\u00f3kat alkot, amely alapj\u00e1n az ember k\u00e9pes gondolkodni (Fr\u00f6hlich, 1996). A l\u00e9lek defini\u00e1l\u00e1sa tal\u00e1n a legnehezebb. A kereszt\u00e9ny tan\u00edt\u00e1sok szerint az ember szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek hordoz\u00f3ja, amely anyagtalan \u00e9s a hal\u00e1l pillanat\u00e1ban elhagyja a testet (Csongor, 2018). Emellett a l\u00e9lek a k\u00f6zponti idegrendszerben \u00f6sszetett folyamatok egys\u00e9g\u00e9t \u00edrja le, mint a gondolkod\u00e1s, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, akarat, eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s k\u00e9pzelet (Coomaraswamy, 1991). A Magyar \u00e9rtelmez\u0151 k\u00e9zisz\u00f3t\u00e1r szerint test\u00fcnk az \u00e9lettani folyamataink \u00f6sszess\u00e9ge, illetve olyan szervezet, ami a maga anyagi \u00e9s k\u00fcls\u0151 fizikai form\u00e1j\u00e1ban \u00e9rtelmezhet\u0151 (\u00c9SZ. VI.). Hogyan \u00e9rtelmezhetj\u00fck az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket k\u00e9t olyan teljesen elt\u00e9r\u0151 jelens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, mint amilyen a fizikai test \u00e9s a pszichikai tudat \u00e9s szellem? Erre a k\u00e9rd\u00e9sre keress\u00fck a v\u00e1laszt a k\u00f6vetkez\u0151kben. <\/p>\n\n\n\n

A nyugati filozofikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vei:<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Arisztotel\u00e9sz<\/strong><\/em> az emberi l\u00e9tet egy kett\u0151ss\u00e9g kapcsolat\u00e1val \u00edrta le. Szerinte tapasztal\u00e1saink alapj\u00e1t az \u00f6t \u00e9rz\u00e9kszerv k\u00e9pezi (l\u00e1t\u00e1s, hall\u00e1s, szagl\u00e1s, \u00edzlel\u00e9s \u00e9s tapint\u00e1s), \u00e9s ez alapj\u00e1n k\u00e9tf\u00e9le \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si t\u00edpust hat\u00e1roz meg. A (1) testben tal\u00e1lhat\u00f3 h\u00fas, mint k\u00f6zvet\u00edt\u0151 k\u00f6zeg szolg\u00e1ltat inform\u00e1ci\u00f3t a (2) a bels\u0151 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s fel\u00e9, ahol az \u00e9rz\u00e9kszervekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k egy \u201ek\u00f6z\u00f6s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sbe\u201d<\/em> futnak \u00f6ssze, ahol azok egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dnek. Teh\u00e1t az embert, mint biol\u00f3giai l\u00e9nyt<\/strong> \u00edrta le, \u00e9s a test els\u0151dlegess\u00e9g\u00e9t tartotta fontosnak (Porosz, 2019). Plat\u00f3n<\/strong> <\/em>a test \u00e9s a l\u00e9lek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t hirdette, dualista k\u00e9pe a l\u00e9lekre \u00e9s a szellemre helyezte a hangs\u00falyt, teh\u00e1t szerinte az anyag – vagyis a test\u00fcnk – egy gyorsan elm\u00fal\u00f3 \u00e9s sz\u00e9tboml\u00f3 valami. Sz\u00e1m\u00e1ra a l\u00e9lek a testt\u0151l f\u00fcggetlen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9tez\u0151<\/strong> volt, ami m\u00e1r sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnkn\u00e9l is jelen van \u00e9s hal\u00e1lunk ut\u00e1n m\u00e9g hossz\u00fa ideig fennmarad (Filoz\u00f3fiai kisenciklop\u00e9dia, 1993). Az \u00fajkorban Ren\u00e9<\/em> Descartes<\/em><\/strong> az \u00f3kori dualizmust meghaladva harmadik \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si t\u00edpusk\u00e9nt eml\u00edti a k\u00fclvil\u00e1got, ami minden olyan t\u00e1rgyat jelent, ami a testen k\u00edv\u00fcli.  Tudatk\u00e9nt minden olyan t\u00e1rgyat \u00e9rtett, ami a lelki min\u0151s\u00e9get \u00e9rinti, p\u00e9ld\u00e1ul az elm\u00e9vel \u00e9s az \u00e9rtelemmel azonos\u00edtott l\u00e9lek. A l\u00e9lek szolg\u00e1l a tudatoss\u00e1g szem\u00e9lyes terek\u00e9nt, ahol az ember saj\u00e1t \u00f6ntudata r\u00e9v\u00e9n k\u00e9pes k\u00f6zvetlen m\u00f3don kapcsol\u00f3dni a saj\u00e1t \u00e9lm\u00e9nyeihez, bels\u0151 \u00e1llapotaihoz (Descartes, 2012). Lelki \u00e9s tudati \u00e1llapota, bels\u0151 gondolatai nem hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek k\u00fcls\u0151 megfigyel\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Descartes kiterjesztette saj\u00e1t szeml\u00e9let\u00e9t ugyan, de k\u00e9ptelen volt a dualit\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t feloldani<\/strong>, miszerint a test \u00e9s szellem – elme egym\u00e1st\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 entit\u00e1sok. Johnan Christian Reil<\/strong><\/em> saj\u00e1t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si rendszer\u00e9ben m\u00e1r h\u00e1rom \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si m\u00f3dot eml\u00edt<\/strong>. (1) A k\u00fcls\u0151 \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, ami a vil\u00e1got reprezent\u00e1lja a bels\u0151 l\u00e9lek fel\u00e9, (2) a testben tal\u00e1lhat\u00f3 idegek \u00e9s zsigerek asszisztenci\u00e1j\u00e1val a l\u00e9lek inform\u00e1l\u00f3dik a test \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l \u00e9s (3) a l\u00e9lek szerve, aki saj\u00e1t mag\u00e1r\u00f3l bels\u0151 \u00e9rz\u00e9kk\u00e9nt szerez inform\u00e1ci\u00f3t, ez ut\u00f3bbit nevezhetj\u00fck tudatnak is, aminek testi szerve az agy (Pl\u00e9h, 2008). Carl Wernicke<\/em> <\/strong>a 19. sz\u00e1zadi pszichi\u00e1ter szerint a lelki \u00e9let\u00fcnk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t h\u00e1rom t\u00e9nyez\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek szinergi\u00e1ja <\/strong>alkotja. E t\u00e9nyez\u0151k a k\u00fcls\u0151 t\u00e1rgyakra vonatkoz\u00f3 allopsyche<\/em>, a testi l\u00e9tet le\u00edr\u00f3 somatopsyche<\/em> \u00e9s a bels\u0151 ment\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3inkra vonatkoz\u00f3 autopsyche <\/em>(Porosz, 2019).<\/p>\n\n\n\n

Modern pszichol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s:<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Amikor h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n interakci\u00f3ba ker\u00fcl\u00fcnk valamilyen k\u00f6rnyezeti ingerrel, p\u00e9ld\u00e1ul elfogyott a p\u00e9ks\u00e9gben a kaka\u00f3s csiga, akkor akaratlanul is \u00e9rzelmek keletkeznek benn\u00fcnk. \u00c9rzelmeink <\/strong>olyan \u00f6sszetett cselekv\u00e9sre \u00f6szt\u00f6nz\u0151 epiz\u00f3dok, amelyek valamilyen szubjekt\u00edv min\u0151s\u00e9ggel \u00e9s tudat\u00e1llapot v\u00e1ltoz\u00e1ssal j\u00e1rnak egy\u00fctt. Az \u00e9rzelmek keletkez\u00e9se sor\u00e1n, tudatosan, vagy tudattalanul is kognit\u00edv ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9seket v\u00e9gz\u00fcnk, hogy milyen hat\u00e1ssal van r\u00e1nk az adott \u00e9rzelem az adott pillanatban (Sachter & Singer, 1962).  Megfigyelj\u00fck a bels\u0151 szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9ny\u00fcnket: \u00f6r\u00fcl\u00fcnk-e mert kevesebb sz\u00e9nhidr\u00e1tot esz\u00fcnk, vagy pedig szomorkodunk, mert egy t\u00f6k\u00e9letes nap nem indulhat kaka\u00f3s csiga n\u00e9lk\u00fcl. Ha megsz\u00fcletik benn\u00fcnk az \u00e9rzelem, akkor annak ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se szerint cseleksz\u00fcnk, teh\u00e1t megv\u00e1ltoztatjuk gondolkod\u00e1sunk, viselked\u00e9s\u00fcnk (Gross, 1998). Kognit\u00edv ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9si folyamataink<\/strong> sor\u00e1n, szem\u00e9lyes c\u00e9ljainknak, motiv\u00e1ci\u00f3inknak megfelel\u0151en megvizsg\u00e1ljuk, hogy milyen kapcsolatban \u00e1ll vel\u00fcnk az adott t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s, ha a c\u00e9ljainknak megfelel\u0151, akkor a kor\u00e1bbi k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151ket szem\u00e9lyes jelent\u0151s\u00e9ggel ruh\u00e1zzuk fel. A szem\u00e9lyes \u00e9rintetts\u00e9g az \u00e1ltalunk \u00e1t\u00e9lt \u00e9lm\u00e9ny min\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s er\u0151ss\u00e9g\u00e9t is meghat\u00e1rozza. \u00cdgy jutunk arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy csal\u00f3dottak vagyunk a kaka\u00f3s csig\u00e1t illet\u0151en, mert szeretj\u00fck, ha minden nap j\u00f3l indul.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9rzelmeink vajon a tudatunk term\u00e9kei, vagy szellemi min\u0151s\u00e9geink testben \u00e9s tudatban manifeszt\u00e1l\u00f3d\u00f3 aspektusai vagy ahogyan a James \u2013 Lange elm\u00e9let mondja, \u00e9rzelmeinket a vegetat\u00edv arousal v\u00e1ltoz\u00e1saink kapcs\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg? (Cannon, 1927) Egyes term\u00e9szeti n\u00e9pek a tudat hely\u00e9t a sz\u00edvbe helyezt\u00e9k<\/strong> (Porosz, 2019), teh\u00e1t a sz\u00edv az, ahol az \u00e9rzelmek keletkeznek. A mai modern tudom\u00e1ny \u00e1ltal elv\u00e9gzett fiziol\u00f3giai kutat\u00e1sok igazolni l\u00e1tszanak ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st. A sz\u00edvritmus variabilit\u00e1s (SZRV) ment\u00e1lis betegs\u00e9gek eset\u00e9ben alacsonyabb, mint, ment\u00e1lis betegs\u00e9gekkel nem egy\u00fctt \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyekn\u00e9l (Bernston, 1997), \u00edgy amellett, hogy az SZRV egy biol\u00f3giai marker is lehet, t\u00e1mogatja azt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st is, miszerint a tudatos esem\u00e9nyek nem korl\u00e1toz\u00f3dnak az agyban megfigyelhet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9sekre, hanem azok a sz\u00edv mellett a test valamennyi szerv\u00e9ben zajlanak (Damasio, 2003). A test – tudat \u2013 szellem kapcsolat\u00e1ra szeml\u00e9letes p\u00e9lda lehet a homunculus \u00e1br\u00e1ja<\/strong>, amely azt mutatja be, hogy az agyunk (elm\u00e9nk \u2013 tudatunk k\u00f6zpontja) agyk\u00e9rgi reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban az egyes testr\u00e9szekb\u0151l \u00e9rkez\u0151 szenzori motoros ingerek ar\u00e1nya mekkora.<\/p>\n\n\n\n