![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/bi.jpg\")
(Forr\u00e1s: medium.com)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
Am\u00edg a nyugati pszichol\u00f3giai \u00e9s filozofikus gondolkod\u00e1s hagyom\u00e1nyosan a szelf <\/em>\u00e9lm\u00e9ny\u00e9re \u00e9p\u00fcl – \u00edgy a pszich\u00e9t egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1snak kezeli – addig a buddhizmus nem felt\u00e9telez hasonl\u00f3 entit\u00e1st. Szerinte az \u201e\u00e9n\u201d vagy az egoba vetett hit, a nem megfelel\u0151 \u00e9rz\u00e9kleti meg\u00e9rt\u00e9sb\u0151l fakad.<\/strong> K\u00e9s\u0151bb ez szolg\u00e1ltat alapot, hogy a k\u00f6rnyezet\u00fcnkben fellelhet\u0151 t\u00e1rgyakat \u00e9s jelens\u00e9geket a m\u00e1r kialak\u00edtott ego k\u00e9p\u00fcnknek megfelel\u0151en \u00e9szlelj\u00fck \u00e9s kategoriz\u00e1ljuk. \u00cdgy a jelens\u00e9gek az empirikus tapasztal\u00e1saink r\u00e9szek\u00e9nt az ego \u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6tt k\u00e9pzelethalmaz r\u00e9szei lehetnek. Teh\u00e1t mindent az egonk alapj\u00e1n, az egonkb\u00f3l kiindulva \u00e9szlel\u00fcnk. Amit a h\u00e9tk\u00f6znapokban tapasztalunk csup\u00e1n illuz\u00f3rikus, hisz az csak az egok\u00e9pzet\u00fcnk r\u00e9sze. Teh\u00e1t az is, amikor meg\u00e1llunk egy l\u00e1tv\u00e1nyp\u00e9ks\u00e9g el\u0151tt \u00e9s elgondolkodunk, hogy bet\u00e9rj\u00fcnk-e? Vajon a benn\u00fcnk l\u00e9v\u0151 v\u00e1gy k\u00edv\u00e1nja a kaka\u00f3scsig\u00e1t vagy valamilyen bels\u0151 szellemi min\u0151s\u00e9g\u00fcnk transzcendens \u00f6nkifejez\u00e9si m\u00f3dj\u00e1t reprezent\u00e1lja a kaka\u00f3? (Lsd. Umpa-lump\u00e1k).<\/p>\n\n\n\n Test \u2013 tudat \u2013 l\u00e9lek \u00fcgye a buddhizmusban:<\/strong> A buddhizmus egyik k\u00f6zponti tan\u00edt\u00e1sa az \u201e\u00e9ntelens\u00e9g\u201d,<\/em> <\/strong>emiatt nem besz\u00e9lhet\u00fcnk \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9lekr\u0151l,<\/strong> nem haszn\u00e1lja az elme \u00e9s a tudat fogalm\u00e1t sem. Mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1st le\u00edr\u00f3 jelens\u00e9g, nem \u00e9rtelmezhetj\u00fck a test \u00e9s a tudat, vagy a test \u00e9s a l\u00e9lek kapcsolat\u00e1t sem, mint ahogy azt a nyugati pszichol\u00f3gi\u00e1ban a dualizmus <\/em>(test \u2013 l\u00e9lek) \u00e9s a monizmus<\/em> (csak fizikai l\u00e9tez\u0151k elfogad\u00e1sa) vit\u00e1ja mutatja. Azonban a fent eml\u00edtett kett\u0151ss\u00e9g meg\u00e9rt\u00e9se elengedhetetlen, mivel e sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek n\u00e9lk\u00fcl, nem lenn\u00e9nk k\u00e9pesek meg\u00e9rteni azt a k\u00f6z\u00e9putat, amit Buddha<\/em> tan\u00edtott a \u201etest \u2013 tudat \u2013 l\u00e9lek\u201d h\u00e1rmas\u00e1val kapcsolatban. 2500 \u00e9vvel ezel\u0151tt k\u00e9t uralkod\u00f3 gondolkod\u00e1sm\u00f3d alakult ki. (1) Az akkori dualista felfog\u00e1s szerint a test \u00e9s tudat egyenl\u0151<\/strong> a meghaladott \u00e9nnel, a h\u00e9tk\u00f6znapi szenved\u00e9st\u0151l megszabadulni v\u00e1gy\u00f3 ember c\u00e9lja, hogy egy\u00e9ni \u00f6nmag\u00e1t egyes\u00edtse azzal a meghaladott \u00e9nnel, ami \u00e1ltal kil\u00e9phet az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9sek k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Am\u00edg ez nem k\u00f6vetkezik be, addig az egy\u00e9ni l\u00e9lek v\u00e1ltozatlanul ism\u00e9t \u00e9s ism\u00e9t ujj\u00e1sz\u00fcletik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 testekben. Ennek ellent\u00e9tje a (2) megsemmis\u00fcl\u00e9s tana<\/em>, miszerint semmi sincs, ami a test hal\u00e1la ut\u00e1n l\u00e9tezhetne. <\/strong>Teh\u00e1t minden megsemmis\u00fcl. Buddha<\/em> a fenti egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 n\u00e9zeteket a folyamatos \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9sek egyik ok\u00e1nak tartotta \u00e9s egyik \u00e1ll\u00e1spontot sem fogadta el (Porosz, 2019a). V\u00e9lem\u00e9nye szerint, amit \u201e\u00e9nnek\u201d \u00e9szlel\u00fcnk az csak a folytonosan v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeink f\u00fcgg\u0151 viszony\u00e1ban elhelyezett, val\u00f3s \u201e\u00e9n\u201d n\u00e9lk\u00fcli test\u00e9rzetek, \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s kognit\u00edv folyamatok, valamint tudat\u00e1llapotok \u00f6sszess\u00e9ge. Teh\u00e1t a hal\u00e1l ut\u00e1n nincsen v\u00e1ltozatlan szubsztancia, ami \u00fajj\u00e1sz\u00fcletik. Viszont az \u00e9let\u00fcnk sor\u00e1n, az \u00e1ltalunk elv\u00e9gzett tetteink hat\u00e1ssal vannak arra az \u201eismeretanyaghalmazra\u201d ami fizikai test\u00fcnk<\/strong> hal\u00e1la ut\u00e1n inkarn\u00e1l\u00f3dik.<\/strong><\/p>\n\n\n\n A test \u00e9s a tudat kapcsolat\u00e1nak vizsg\u00e1latakor szint\u00e9n ki kell emeln\u00fcnk, hogy egyik sem \u00e9rtelmezhet\u0151 egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3, v\u00e1ltozatlan dologk\u00e9nt. Ahogy a test\u00fcnk, \u00fagy a tudatunk is folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sban van. A testr\u0151l azt hiszem el\u00e9g, ha megeml\u00edtem az \u00f6reged\u00e9s folyamat\u00e1t \u00e9s a betegs\u00e9geket, biztosan nem vagyunk olyan flexibilisek 80 \u00e9vesen, mint 20 \u00e9vesen, \u00e9s v\u00e9rnyom\u00e1sunk is val\u00f3sz\u00edn\u0171leg magasabb lesz k\u00e9s\u0151bb. A \u201etudat\u201d folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sa miatt nem is lehet azt, egy egys\u00e9ges fogalmommal bemutatni. A folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1s miatt ink\u00e1bb helyesebb, ha tudatfunkci\u00f3kat haszn\u00e1lunk<\/strong> (N\u00e9meth, 2005). Az egyik ilyen tudatfunkci\u00f3 a racion\u00e1lis elme<\/strong>, ami seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel koordin\u00e1ljuk \u00e9rz\u00e9kszervi \u00e9szlel\u00e9s\u00fcnket, figyelm\u00fcnket fenntartjuk \u00e9s a befoly\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat rendezz\u00fck. A m\u00e1sodik<\/strong> tudatfunkci\u00f3 egy viszonylagos passz\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9s, aminek a funkci\u00f3ja a t\u00e1rol\u00e1s<\/strong>. Az \u00e9rz\u00e9kszervi benyom\u00e1sokat, k\u00e9sztet\u00e9seket, tudattalan motiv\u00e1ci\u00f3kat, \u00e9s driveokat tartalmaz\u00f3 tudat, aminek funkci\u00f3ja, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk t\u00e9ves identit\u00e1sk\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek alapjait szolg\u00e1ltassa. A hal\u00e1lunk ut\u00e1n a kor\u00e1bbi \u00e9let\u00fcnk \u201eismeretanyaghalmaz\u00e1t\u201d hordozza, amit az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnk sor\u00e1n magunkkal visz\u00fcnk a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9tes\u00fcl\u00e9sbe (Porosz, 2019a). Ez a tudatfunkci\u00f3 t\u00e1volr\u00f3l megfeleltethet\u0151 a freudi tudattalannak, amib\u0151l az \u00e9sszel ellent\u00e9tes er\u0151k felszabadulnak, \u00e9s az automatiz\u00e1lt k\u00e9sztet\u00e9seken v\u00e1gyakon \u00e9s indulatokon kereszt\u00fcl befoly\u00e1solj\u00e1k a viselked\u00e9s\u00fcnket. A harmadik tudatfunkci\u00f3 a h\u00e9tk\u00f6znapi tudat<\/strong> vagy tudat\u00e1llapot, ami az egy\u00e9ni karakter, \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9g megnyilv\u00e1nul\u00e1sa.<\/strong> Ilyenkor a gondolkod\u00e1s, az \u00e9rzelmek, \u00e9s a hangulatok dinamikus, gyorsan v\u00e1ltoz\u00f3 tudatm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re kell gondolnunk. P\u00e9ld\u00e1ul, ahogyan reag\u00e1lunk arra, amikor a reggeli kaka\u00f3s csiga elfogy a kedvenc p\u00e9ks\u00e9g\u00fcnk k\u00edn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l. A h\u00e9tk\u00f6znapi tudatunk tren\u00edrozhat\u00f3 \u00e9s medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlatok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9vel megtiszt\u00edthat\u00f3. Ellen\u0151rz\u00e9s\u00fcnk al\u00e1 vonhatjuk csapong\u00f3 \u00e9s el\u00e9gedetlens\u00e9get sugall\u00f3 gondolatainkat, vagy negat\u00edv \u00e9rzelmeinket. Figyelm\u00fcnket \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1s r\u00e9v\u00e9n a tudat bels\u0151 nyugodt term\u00e9szet\u00e9re ir\u00e1ny\u00edthatjuk.<\/p>\n\n\n\n \u00c9rdekess\u00e9g: megvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a be\u00e9rkezett szem\u00e9lyis\u00e9gA megvil\u00e1gosod\u00e1s a tudatban zajl\u00f3 folyamat,<\/strong> mely sor\u00e1n a testi k\u00e9nyszereinket \u00e9s karmikus k\u00e9sztet\u00e9seinket, \u00e9rzelmi hull\u00e1mz\u00e1sainkat gy\u0151zz\u00fck le. A megvil\u00e1g\u00edtott tudat\u00e1llapot sok \u2013 sok medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlat \u00e9s medit\u00e1ci\u00f3s \u00f3ra elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9vel \u201e\u00e9rhet\u0151\u201d el (Cser, 2020b). Vannak, akik azt mondj\u00e1k, hogy a megvil\u00e1gosod\u00e1shoz vezet\u0151 \u00faton val\u00f3 halad\u00e1st, a medit\u00e1ci\u00f3s \u00f3r\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ban m\u00e9rhetj\u00fck. \u00cdgy \u00fccs\u00f6r\u00f6ghet\u00fcnk \u00e9s z\u00fcmm\u00f6ghet\u00fcnk ak\u00e1r egy f\u00e9l \u00e9leten, esetleg t\u00f6bb l\u00e9tes\u00fcl\u00e9sen kereszt\u00fcl is, ha megfelel\u0151 mennyis\u00e9get gyakoroltunk \u00e9s kitiszt\u00edtottuk a tudatunkat, akkor el\u00e9rhetj\u00fck a meg\u00e9rkezetts\u00e9g \u00e1llapot\u00e1t. De hogy is van ez? Ha t\u00f6bb l\u00e9tes\u00fcl\u00e9sen kereszt\u00fcl \u00e9rj\u00fck el a megvil\u00e1gosod\u00e1st, akkor honnan fogom tudni, hogy \u00e9n most hol tartok, \u00e9s h\u00e1ny \u00f3r\u00e1nyi medit\u00e1ci\u00f3s gyakorlatom, ehhez tartoz\u00f3 bel\u00e1t\u00e1ssal gyarap\u00edtott \u201emunka\u00f3r\u00e1m\u201d gy\u0171lt \u00f6ssze? A v\u00e1lasz sajnos az, hogy sehonnan. Ezt paradox m\u00f3don csak a megvil\u00e1gosodott tudat\u00e1llapotunk v\u00e1laszolhatja meg, de ahogy azt \u201epletyklj\u00e1k\u201d ekkor m\u00e1r nem \u00e9rdekel minket, hogy hol tartunk az \u00faton, \u00e9s mit szerett\u00fcnk volna el\u00e9rni.<\/p>\n\n\n\n A zen buddhizmus<\/em> az, amit a Buddha szavait tan\u00edt\u00f3 \u00f6sv\u00e9nyek k\u00f6z\u00fcl a legradik\u00e1lisabbnak tartanak. A zen buddhizmus azt mondja, hogy ha nem tudom,<\/strong> hogy \u00e9ppen hol j\u00e1rok az \u00faton, \u00e9s h\u00e1nyadik \u201emunka\u00f3r\u00e1mat\u201d t\u00f6lt\u00f6m,<\/strong> akkor gyakorlatilag b\u00e1rmelyik pillanatban megvil\u00e1gosodhatok. Ez\u00e9rt \u00e9rdemes \u00fagy \u00e9lni, hogy a megvil\u00e1gosod\u00e1s, mint egy vill\u00e1m, b\u00e1rmelyik pillanatban bel\u00e9m csaphat. Teh\u00e1t a megvil\u00e1gosod\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9st el kell engedni. Hisz nem lehet valami olyat megtapasztalni, ami egy\u00fattal az \u201e\u00e9n\u201d -hez val\u00f3 tudatos \u00e9s tev\u0151leges tapad\u00e1st fejezi ki (N\u00e9meth, 2005). P\u00e9ld\u00e1ul: \u201e\u00c9n az\u00e9rt gyakorlok, hogy megvil\u00e1gosodjak. Akkor boldog \u00e9s gondtalan leszek\u201d<\/em> \u2013 na ez \u00edgy eg\u00e9szen biztosan nem m\u0171k\u00f6dik. Daisetz Teitaro Suzuki zen mester szerint ez pont olyan, mintha magamnak venn\u00e9k kar\u00e1csonyi aj\u00e1nd\u00e9kot. Ez\u00e9rt a zenre a \u201et\u00f6rekv\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli t\u00f6rekv\u00e9s\u201d \u00e9s \u201ecselekv\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli cselekv\u00e9s\u201d megval\u00f3s\u00edt\u00f3 attit\u0171dje jellemz\u0151. Ezt a pillanatnyi jelen tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s a cselekv\u00e9sekben val\u00f3 m\u00e9ly, egyhegy\u0171 elm\u00e9lyed\u00e9ssel lehet a legjobban kifejezni.<\/strong> P\u00e9ld\u00e1ul a takar\u00edt\u00e1st a kolostorokban mindennap legal\u00e1bb 15 alkalommal ugyan\u00fagy, ugyanolyan sorrendben elv\u00e9gzik a szerzetesek, mert paradox m\u00f3don a monotonit\u00e1s a gondolkod\u00f3 elme erej\u00e9t lecs\u00f6kkenti (Cser, 2020b). Ekkor hirtelen kiny\u00edlhat az elme, hogy az \u00f6nmaga tiszta tudatoss\u00e1g\u00e1t egy pillanatra megtapasztalja. Ezt nevezhetj\u00fck szatorinak,<\/em> vagy megvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek, ekkor a tudat valamennyi ment\u00e1lis \u00e9s kognit\u00edv funkci\u00f3j\u00e1t mell\u0151zi \u00e9s \u00f6nn\u00f6n tiszta form\u00e1j\u00e1t tapasztalja meg (Porosz, 2019b).<\/p>\n\n\n\n Porosz Tibor (2019b) buddhista pszichol\u00f3gus szerint a megvil\u00e1gosodott szem\u00e9ly bel\u00e1tja, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9g teljesen azonos a szenved\u00e9ssel.<\/strong> Mint ahogy a N\u00e9gy Nemes Igazs\u00e1g<\/em> kimondja \u201eEz a szenved\u00e9s, ez a szenved\u00e9s keletkez\u00e9se, ez a szenved\u00e9s megsz\u0171n\u00e9se \u00e9s ez a szenved\u00e9s megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 \u00fat (A nyolcr\u00e9t\u0171 nemes \u00f6sv\u00e9ny) \u201d<\/em>, \u00fagy ehhez hasonl\u00f3an az is \u00e1ll\u00edthat\u00f3, hogy \u201eEz a szem\u00e9lyis\u00e9g, ez a szem\u00e9lyis\u00e9g keletkez\u00e9se, ez a szem\u00e9lyis\u00e9g megsz\u0171n\u00e9se \u00e9s ez a szem\u00e9lyis\u00e9g megsz\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 \u00fat\u201d<\/em>. Teh\u00e1t bel\u00e1tja, hogy a l\u00e9tez\u00e9s alap kondicion\u00e1lts\u00e1ga abb\u00f3l fakad, hogy a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnket \u00f6nmagunkra kiterjesztve \u00e9nk\u00e9nt, v\u00e1ltozatlank\u00e9nt fogadjuk el. A megvil\u00e1gosod\u00e1s tudat\u00e1llapot\u00e1nak kifejez\u00e9s\u00e9re, a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl a zen buddhizmusb\u00f3l megeml\u00edtve: a kalligr\u00e1fia, a t\u00f6k\u00e9letes k\u00e9zzel vetett k\u00f6r, a zen kert\u00e9szked\u00e9s, mint, a bonsai metsz\u00e9s, vagy a jap\u00e1n haiku versek. E tev\u00e9kenys\u00e9gek egyhegy\u0171, elm\u00e9lyedt gyakorl\u00e1sa az, amelyben a tiszta tudat megnyilv\u00e1nul. K\u00e9pess\u00e9 teszi az embert, hogy viselked\u00e9s\u00e9ben a m\u0171v\u00e9szeteken kereszt\u00fcl megnyilv\u00e1nuljon. <\/p>\n\n\n\n Fodor Gell\u00e9rt<\/p>\n\n\n\n Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/em><\/p>\n\n\n\n Cser, Z. (2019a). A mozg\u00e1s szerepe a buddhizmus gyakorlatban. https:\/\/www.tkbe.hu\/kiadvanyok\/kereknyomok\/kereknyomok-02-szam-2007<\/a><\/p>\n\n\n\n Cser Zolt\u00e1n. (2019b, M\u00e1jus 9). Medit\u00e1ci\u00f3 – gyakorl\u00e1s a h\u00e9tk\u00f6znapokban \u2013 [Vide\u00f3]. Youtube. https:\/\/youtu.be\/6Rx4z7sGFy0<\/a><\/p>\n\n\n\n Cser Zolt\u00e1n. (2020, M\u00e1jus 27). A buddhizmus \u00f6t \u00f6sv\u00e9nye \u2013 A zen [Vide\u00f3]. Youtube. https:\/\/youtu.be\/izXw4xlJqd8<\/a><\/p>\n\n\n\n Kom\u00e1r, L. (2013). Zen m\u0171v\u00e9szetek 2.<\/em> A Tan Kapuja Buddhista F\u0151iskola. https:\/\/www.tkbf.hu\/wp-content\/uploads\/2013\/07\/Komar-Zen-muveszetek-2.pdf<\/a><\/p>\n\n\n\n Mikl\u00f3s P. (2000). A zen \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet.<\/em> Terebess. https:\/\/terebess.hu\/keletkultinfo\/lexikon\/Miklos-Pal-A-zen-es-a-muveszet.pdf<\/p>\n\n\n\n N\u00e9meth N. (2005). A Buddhizmus eszm\u00e9i.<\/em> Kvintesszencia Kiad\u00f3. Debrecen<\/p>\n\n\n\n Porosz, T. (2010): A buddhista pszichol\u00f3gia \u00e9s gyakorlati alkalmaz\u00e1sa nyugaton. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat,<\/em> 11(2), 85-113. https:\/\/DOI: 10.1556\/Mental.11.2010.2.1<\/p>\n\n\n\n Porosz T. (2019a). A l\u00e9lek, a tudat \u00e9s a szem\u00e9ly a buddhizmusban. Independent Academia<\/em> https:\/\/www.academia.edu\/32378788\/Porosz_Tibor_A_L%C3%89LEK_A_TUDAT_%C3%89S_A_SZEM%C3%89LY_A_BUDDHIZMUSBAN<\/a><\/p>\n\n\n\n Porosz T. (2019b). Test\u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s \u00e9nk\u00e9pzet a nyugati gondolkod\u00e1sban.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/huu.jpg\")
(Forr\u00e1s: netextra.hu)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/rubik.jpg\")
(Forr\u00e1s: \u0151r\u00fclt.hu)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/zuhatag-4.png\")
(Forr\u00e1s: Kom\u00e1r Lajos Zen m\u0171v\u00e9szetek)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/04\/kor-4.png\")
(Forr\u00e1s: Mikl\u00f3s P\u00e1l Zen m\u0171v\u00e9szet)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n
Ker\u00e9knyomok : orientalisztikai \u00e9s buddhol\u00f3giai foly\u00f3irat,<\/em> (13), 65-74.<\/p>\n\n\n\n