{"id":6411,"date":"2022-03-21T16:17:00","date_gmt":"2022-03-21T15:17:00","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6411"},"modified":"2022-03-21T16:17:33","modified_gmt":"2022-03-21T15:17:33","slug":"egy-kereszt-kulturalis-metszespont-elme-filozofia-buddhizmus-es-kognitiv-idegtudomany-az-en-kerdeskore-bevezeto","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6411","title":{"rendered":"Egy kereszt-kultur\u00e1lis metsz\u00e9spont, elme filoz\u00f3fia \u2013 buddhizmus \u00e9s kognit\u00edv idegtudom\u00e1ny: az \u00e9n k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re (bevezet\u0151)"},"content":{"rendered":"\n

A Buddhizmus La\u00e1r Andr\u00e1s (2015) hasonlata szerint, egy hihetetlen szerte\u00e1gaz\u00f3 sz\u00ednes legyez\u0151. Ez a sz\u00edness\u00e9g nem v\u00e9letlen, hiszen, a Buddhizmus a megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 2500 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9ge alatt k\u00e9pes volt \u00e1lland\u00f3an meg\u00fajulni, alkalmazkodni az adott f\u00f6ldrajzi kultur\u00e1lis jellemz\u0151kh\u00f6z. K\u00e9pes volt a t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1hoz, hagyom\u00e1nyokhoz igazodni, adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n inkorpor\u00e1lta a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 szok\u00e1sokat, szellemi ir\u00e1nyok hagyom\u00e1nyait. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9ppen, mindig meg\u00fajulva, az adott korszellem ember\u00e9nek ig\u00e9nyeit kiel\u00e9g\u00edtve hozott l\u00e9tre \u00faj szellemi \u00f6sv\u00e9nyeket, hagyom\u00e1nyokat, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket, filoz\u00f3fiai iskol\u00e1kat. Mindezt \u00fagy, hogy megtartotta a buddha alaptan\u00edt\u00e1sok l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9s nem keveredett \u00f6nellentmond\u00e1sokba. Ennek egyik \u00e9kes p\u00e9ld\u00e1ja a <\/span>tibeti buddhizmus<\/span><\/i>, ahol a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 m\u00e1gikus, animista hagyom\u00e1nyokat felhaszn\u00e1lva volt k\u00e9pes \u00faj ir\u00e1nyzatot l\u00e9trehozni. Egy m\u00e1sik kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja a <\/span>madhyamaka <\/span><\/i>ir\u00e1nyzat \u00e9s a szellemi alap\u00edt\u00f3ja <\/span>N\u0101g\u0101rjuna<\/span><\/i>, aki pedig a kort jellemz\u0151 k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9g, a nihilizmus \u00e9s az externalizmus k\u00f6z\u00f6tt, mint egy k\u00f6z\u00e9putas szellemi alternat\u00edv\u00e1t hozott l\u00e9tre filoz\u00f3fiai iskol\u00e1j\u00e1val. Jelenkorunk sem kiv\u00e9tel, a XX – XXI. sz\u00e1zadi modernizmus kor\u00e1ban a soha nem l\u00e1tott technikai \u00e9s technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ami tegnap a tudom\u00e1nyban napvil\u00e1got l\u00e1tott, holnap m\u00e1r k\u00f6nnyen elavult lehet. A buddhizmus m\u00e9gis k\u00e9pes jelen korunk rohan\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1saival versenyt tartani, s\u0151t mi t\u00f6bb, akt\u00edv inspir\u00e1tora \u00e9s szellemi t\u0151k\u00e9se a mai modern kognit\u00edv idegtudom\u00e1nynak, az \u00fagynevezett kereszt-kultur\u00e1lis filoz\u00f3fiai ir\u00e1nyzatnak \u00e9s az elme filoz\u00f3fi\u00e1nak. Ennek egyik \u00e9kes p\u00e9ld\u00e1ja az <\/span>\u0150szents\u00e9ge a Dalai L\u00e1ma<\/span><\/i> \u00e9s <\/span>Francisco J. Varela<\/span><\/i> \u2013 valamint sok m\u00e1s neves tud\u00f3s, szellemi vezet\u0151 \u00e9s \u00fczletember \u2013 \u00e1ltal 1987-ben megalap\u00edtott <\/span>Mind & Life Int\u00e9zet.<\/span><\/i> Az int\u00e9zet els\u0151dleges c\u00e9lja, hogy a tudom\u00e1nyt \u00e9s a szeml\u00e9l\u0151d\u0151 b\u00f6lcsess\u00e9get egyes\u00edtse,<\/span><\/p>\n

\u201e<\/span>hogy a jelenkor gondolkod\u00f3 embere jobban meg\u00e9rtse az elm\u00e9t, annak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, k\u00e9pes legyen \u00f6nmag\u00e1t elkalauzolni a vil\u00e1gban,<\/span> k\u00e9pes legyen kapcsol\u00f3dni k\u00f6rnyezet\u00e9hez \u00e9s a vil\u00e1ghoz, mint egy nagyobb eg\u00e9sz felel\u0151ss\u00e9ggel \u00e9s egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel rendelkez\u0151 sejtje\u201d<\/span><\/em>. <\/span><\/i>(Mind & Life Institute)<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Mind&Life – europe.org<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az int\u00e9zm\u00e9ny tov\u00e1bbi c\u00e9lja, hogy az egy\u00e9ni j\u00f3ll\u00e9t \u00e9s a vil\u00e1g \u00e9rt\u00e9kei a lehet\u0151 legk\u00f6zelebb ker\u00fcljenek egym\u00e1shoz. A keleti filoz\u00f3fia \u00e9s a nyugati tudom\u00e1ny tal\u00e1lkoz\u00e1sa egy elk\u00e9peszt\u0151en prosper\u00e1l\u00f3 \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyos kapcsolat. Ebben a p\u00e1rbesz\u00e9dben felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekhez ny\u00fajt a buddhista filoz\u00f3fia egyszerre szellemi t\u0151k\u00e9t \u00e9s inspir\u00e1ci\u00f3t a tudom\u00e1ny oldal\u00e1r\u00f3l megjelen\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s \u00faj lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt k\u00e9rd\u00e9sek feltev\u00e9s\u00e9re. Ebben a szellemben olyan \u00e9rt\u00e9kes tudom\u00e1nyos munk\u00e1k sz\u00fclettek, mint a Francesco J. Varela, Evan Thompson \u00e9s Eleanor Rosch \u00e1ltal \u00edrt (tov\u00e1bbiakban VTR) <\/span>The Embodied Mind \u2013 Cognitive Science and Human Experience<\/span><\/i>, (tov\u00e1bbiakban TEM) – ami az els\u0151 h\u00edd volt az \u00fagynevezett kereszt-kultur\u00e1lis filoz\u00f3fiai ir\u00e1nyzatban a keleti \u00e9s a nyugati tud\u00e1st\u00e1r kibontakoztat\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0<\/span><\/p>\n

Mi\u00e9rt a buddhizmus inspir\u00e1lta az elme filoz\u00f3fia kognit\u00edv tud\u00f3sait \u00e9s filoz\u00f3fusait? Thompson (2014) elmond\u00e1sa szerint els\u0151sorban az\u00e9rt, mert a husserli \u00e9s heideggeri fenomenol\u00f3giai l\u00e9t\u00e9lm\u00e9ny elemz\u00e9se v\u00e9gletesen elt\u00e1volodott a c\u00e9lj\u00e1t\u00f3l \u2013 az alany \u00e1ltal meg\u00e9lt szem\u00e9lyes tapasztal\u00e1st\u00f3l, ez\u00e9rt ezek nem alkalmasak a val\u00f3s szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s a neuro \u2013 nihilizmus ellentmond\u00e1sainak filoz\u00f3fiai megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra. Ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st Thompson (2009) revide\u00e1lta a <\/span>Mind in Life: Biology, Phenomenology, and the Sciences of the Mind <\/span><\/i>k\u00f6nyv\u00e9ben, melyben kibontja, hogy mik\u00e9ppen \u00e9rtelmezt\u00e9k f\u00e9lre a husserli fenomenol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st akkor, amikor \u00edrt\u00e1k a TEM<\/span> c. k\u00f6nyvet.<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: twitter.com<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A nyugati filoz\u00f3fi\u00e1k helyett a buddhista filoz\u00f3fi\u00e1hoz fordultak, mivel az – ahogy arra a TEM \u00e1ltal \u00edrt bevezet\u0151j\u00e9ben utal -, hogy a buddhista medit\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k igazi fenomenol\u00f3giai \u00e9s val\u00f3s kapcsolatot tartanak fenn a szem\u00e9lyek \u00e1ltal meg\u00e9lt tapasztal\u00e1ssal elengedhetetlen a tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sban. A buddhizmuson bel\u00fcl \u00edgy r\u00e1tal\u00e1ltak az \u00e9ntelens\u00e9g, az \u00fcress\u00e9g \u00e9s a f\u00fcgg\u0151 keletkez\u00e9s tan\u00edt\u00e1saira. Az \u00e9ntelens\u00e9g axi\u00f3m\u00e1ja szerint nincs egy \u00e1lland\u00f3an l\u00e9tez\u0151, v\u00e1ltozatlan \u00e9n, hanem ez egy ill\u00fazi\u00f3, ami m\u00e9lyen gy\u00f6kerez\u0151 kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv tendenci\u00e1k eredm\u00e9nye, mely tendenci\u00e1k \u00e1lland\u00f3s\u00e1got \u00e9s egyedis\u00e9get hazudnak annak, ami val\u00f3j\u00e1ban egyikkel sem rendelkezik. A f\u00fcgg\u0151 keletkez\u00e9s tana szerint pedig minden jelens\u00e9g valamilyen ok-okozati, kondicion\u00e1lt f\u00fcgg\u0151 viszonyrendszerb\u0151l sz\u00e1rmazik, emiatt egy jelens\u00e9g sem rendelkezhet valamilyen szubsztanci\u00e1lis \u00f6nval\u00f3val. E k\u00e9t tan\u00edt\u00e1s alkalmazhat\u00f3 a h\u00e9tk\u00f6znapi tapasztalatok \u00e9s a kognit\u00edv idegtudom\u00e1ny eredm\u00e9nyeinek \u00e9rtelmez\u00e9seihez, mivel az k\u00e9pes teoretikus magyar\u00e1zatot adni az \u00e9n\u00fcnk illuz\u00f3rikus volt\u00e1ra, fel \u00e9s elt\u0171n\u0151 megtapasztal\u00e1s\u00e1ra \u00e9s az elme funkci\u00f3inak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. A <\/span>madhyamka<\/span><\/i> \u00fagy ad egy eleg\u00e1ns megold\u00e1st az \u00e9n problematik\u00e1j\u00e1ra, hogy nem \u00e1ll\u00edtja annak egy\u00e9rtelm\u0171 \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9rtelmezhet\u0151 l\u00e9t\u00e9t \u00e9s nem is tagadja azt. A kognit\u00edv idegtudom\u00e1nynak nagy sz\u00fcks\u00e9ge van a hasonl\u00f3 filoz\u00f3fiai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sekre, mert a tudom\u00e1nyos megismer\u00e9si m\u00f3dszerekkel, m\u00e9r\u00e9sekkel, eszk\u00f6z\u00f6kkel nem tal\u00e1ltak egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt arra, hogy mi is az \u00e9n, hol tal\u00e1lhat\u00f3 az \u00e9s hogyan m\u0171k\u00f6dik? A tudom\u00e1nyos megismer\u00e9s \u00fcgyes abban, hogy bebizony\u00edtsa mi nem az \u00e9n, ahogy <\/span>Hilary Putnam \u00edrja<\/span><\/i>, (id\u00e9zi VTR (2016, 218 old.):<\/span><\/p>\n

\u201ea tudom\u00e1ny csod\u00e1latosan k\u00e9pes elpuszt\u00edtani metafizikai v\u00e1laszokat, de nem k\u00e9pes azok helyettes\u00edt\u00e9s\u00e9re\u201d.<\/span>\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n

Varela hasonl\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyen van, amikor azt mondja, hogy a tudom\u00e1ny elvesz minden filoz\u00f3fiai fundamentumot azzal, hogy megvizsg\u00e1lja, sz\u00e9tcinc\u00e1lja \u00e9s kijelenti r\u00f3la, hogy valami nem \u00e1llja meg a hely\u00e9t, vagy tudom\u00e1nyosan nem bizony\u00edthat\u00f3. Szerinte a tudom\u00e1ny jelen korszak\u00e1ban \u00fagy l\u00e9telm\u00e9leti, mint metafizikai fundamentumok n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9s\u00e9vel m\u0171k\u00f6dik (VTR, 2016. 219 old.)<\/span><\/p>\n

A <\/span>madhyamaka<\/span><\/i> filoz\u00f3fia \u00fcress\u00e9g vagy alapn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g tan\u00edt\u00e1sa is t\u00f6k\u00e9letes szellemi mun\u00edci\u00f3t jelent a kognit\u00edv idegtudom\u00e1ny \u00e9n problematik\u00e1j\u00e1nak tov\u00e1bbi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1saihoz. A <\/span>madhyamaka<\/span><\/i> iskola \u00fcress\u00e9g tana kar\u00f6ltve az \u00e9ntelens\u00e9g \u00e9s a f\u00fcgg\u0151 keletkez\u00e9s tan\u00e1val t\u00f6k\u00e9letesen illeszkedik a kognit\u00edv idegtudom\u00e1nyban felmer\u00fclt \u00e9n problematik\u00e1j\u00e1hoz. E h\u00e1zass\u00e1g k\u00e9pes bet\u00f6lteni a neuro-nihilizmus ut\u00e1n maradt \u0171rt (VTR, 1991. 218-237 old.). Mivel a <\/span>madhyamaka <\/span><\/i>filoz\u00f3fia lesz\u00e1ll\u00edtja a szubjekt\u00edv \u00e9lm\u00e9nyt az empirikus tapasztal\u00e1s szintj\u00e9re, ami megfigyelhet\u0151 \u00e9s megtapasztalhat\u00f3 \u2013 nem \u00fagy, mint a metafizikai \u00e9n k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re \u2013 ez\u00e9rt arra k\u00f6vetkeztettek, hogy a m\u00faland\u00f3 \u00e9s szenved\u00e9steli (<\/span>dukkha<\/span><\/i> term\u00e9szet\u0171) jelens\u00e9gek m\u00f6g\u00f6tt az \u00e1lland\u00f3tlans\u00e1g, az \u00e9ntelens\u00e9g, \u00fcress\u00e9g-alapn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g metafizikai t\u00f6rv\u00e9nye \u00e1ll. Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s szint\u00e9n alkalmass\u00e1 teszi a kognit\u00edv idegtudom\u00e1ny vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, mivel megengedi hat\u00e1rainak kiterjeszt\u00e9s\u00e9t az \u00e9n vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1ra, an\u00e9lk\u00fcl, hogy el kellene fogadnia b\u00e1rmilyen doktr\u00edn\u00e1t az \u00c9n etern\u00e1lis \u00e9rtelembe vett l\u00e9tez\u00e9s\u00e9vel vagy nem l\u00e9t\u00e9vel kapcsolatban. A VTR szerz\u0151h\u00e1rmas ezt a filoz\u00f3fiai \u2013 tudom\u00e1nyos \u0171rt kihaszn\u00e1lva, inspir\u00e1lva \u00e1llt neki a TEM c. k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1s\u00e1hoz, ami utat nyitott egy \u00faj, a keleti filoz\u00f3fia \u00e1ltal inspir\u00e1lt kognit\u00edv tudom\u00e1ny kim\u0171vel\u00e9s\u00e9nek. Evan Thompsont (2015) id\u00e9zi K\u00e9kesi (2021) \u00e9rtelmez\u00e9se szerint:<\/span><\/p>\n

\u201e\u2026a madhyamaka filoz\u00f3fia nem azt mondja ki, hogy\u2026.. abb\u00f3l, hogy a test \u00e9s a tudat (n\u00e9v-alakzat) v\u00e1ltoz\u00f3 \u00e1llapotaiban nem tal\u00e1lhat\u00f3 szubsztanci\u00e1lis \u00e9n, nem felt\u00e9tlen\u00fcl k\u00f6vetkezik az, hogy az \u00e9n ill\u00fazi\u00f3\u201d.\u00a0<\/span><\/em><\/p>\n

Az \u00c9n \u2013 problematik\u00e1j\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9se beker\u00fcl egy olyan diskurzusba, ahol az \u00c9n tapasztalati fogalma a szem\u00e9ly <\/span>(puggala) <\/span><\/i>lesz, amir\u0151l a buddhizmus keretein bel\u00fcl is felt\u00e9telezhet\u0151 az, hogy valamilyen \u00e9rtelemben l\u00e9tez\u0151, \u00edgy a tudom\u00e1ny eszk\u00f6zeinek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rtelme van a vizsg\u00e1lat\u00e1nak.\u00a0<\/span><\/p>\n

Thompson (2014) szerint az \u00e9n, az \u00e9nk\u00e9sz\u00edt\u00e9s folyamat\u00e1nak (<\/span>ahamkara<\/span><\/i> \u2013 <\/span>I-making process<\/span><\/i>) az eredm\u00e9nye, mely folyamat nem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik mag\u00e1t\u00f3l az eredm\u00e9nyt\u0151l, ami az \u00e9n (<\/span>I<\/span><\/i>). Thompson az <\/span>ahamkara<\/span><\/i> fogalm\u00e1t autopoetikus magyar\u00e1zat\u00e1ba tudja illeszteni, k\u00f6lcs\u00f6nveszi a sz\u00e1nkhja fogalm\u00e1t, \u00e9s a buddhista <\/span>khandha <\/span><\/i>tan mell\u00e9 illeszti. Nem c\u00e9lja a teljes sz\u00e1nkhja doktr\u00edna haszn\u00e1lata, csup\u00e1n megtetszett neki a fogalom \u00e9s mint \u00f6nmag\u00e1t l\u00e9trehoz\u00f3 autopoetikus rendszerelm\u00e9let, felhaszn\u00e1lja azt. Az \u00e9rz\u00e9st \u00e9s \u00e9rzeteket l\u00e9trehoz\u00f3 \u00e9n k\u00e9pz\u0151 rendszer a saj\u00e1t individualit\u00e1s\u00e1t hozza l\u00e9tre, melyben a kogn\u00edci\u00f3 \u00e9s a vil\u00e1g interdependens m\u00f3don az \u00e9l\u0151 testben hozza l\u00e9tre egym\u00e1st. Err\u0151l Karinthy Frigyes h\u00edres sz\u00e1ll\u00f3ig\u00e9je juthat esz\u00fcnkbe, miszerint: <\/span>\u201e\u00c1lmomban k\u00e9t macska voltam, \u00e9s j\u00e1tszottam egym\u00e1ssal\u201d.<\/span><\/i><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: researchgate.com<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az \u00e1ltalam prezent\u00e1lni k\u00edv\u00e1nt hasonlatban az egyik macska az autopoetikus \u00e9nk\u00e9pz\u0151 rendszer, a m\u00e1sik macska a k\u00fclvil\u00e1g, az \u00e1lom a test \u2013 mint a kapcsol\u00f3d\u00e1sra k\u00f6zeget ny\u00fajt\u00f3 auton\u00f3m rendszer, ami \u00f6nmag\u00e1t gener\u00e1lja \u00e9s fenntartja – m\u00edg a k\u00f6z\u00f6s j\u00e1t\u00e9k az interakci\u00f3 a vil\u00e1g \u00e9s az \u00e9n k\u00f6z\u00f6tt, Karinthy meg maga a testes\u00fclt pszichofizikai\u00a0 kognit\u00edv, auton\u00f3m, \u00f6nfenntart\u00f3 k\u00f6rnyezeti ingereknek megfelel\u0151en saj\u00e1t viselked\u00e9s\u00e9t szervez\u0151 \u00e1gens.<\/span><\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 fejezetben szeretn\u00e9m felvezetni, hogy mit nevez a kereszt – kultur\u00e1lis filoz\u00f3fia az \u201e\u00e9n-problematik\u00e1j\u00e1nak\u201d. Tov\u00e1bbhaladva szeretn\u00e9m bemutatni, hogy mik\u00e9ppen haszn\u00e1lja fel Evan Thompson az <\/span>embodied <\/span><\/i>fordulat v\u00edvm\u00e1nyait \u00e9s a buddhista filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt I \u2013 making process fogalmat arra, hogy bemutassa saj\u00e1t biopszichoszoci\u00e1lis \u00e9n emergens –\u00a0 konstrukci\u00f3s elm\u00e9let\u00e9t. <\/span><\/p>\n\n\n\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:\u00a0<\/em><\/strong><\/h6>\n
K\u00e9kesi Bal\u00e1zs:<\/span>\u00a0A buddhizmus \u00c9n-felfog\u00e1s\u00e1nak aktualit\u00e1sa a kognit\u00edv tudom\u00e1nyban, <\/span>In: Laki, J\u00e1nos (szerk.) A megtestes\u00fclt elme a filoz\u00f3fia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3 (2021)<\/span><\/em><\/h6>\n
La\u00e1r, A. (2015<\/span>). A buddhizmus a mindennapi \u00e9leben.<\/span> Let\u00f6ltve a YouTube-r\u00f3l [2021. 12. 13.] <\/span>https:\/\/youtu.be\/Y_tgxNqsevE<\/span><\/a><\/em><\/h6>\n
Thompson, E. (2014).\u00a0<\/span>Waking, dreaming, being<\/span>. Columbia University Press.<\/span><\/em><\/h6>\n
Varela, F. J., Thompson, E., & Rosch, E. (2016).\u00a0<\/span>The embodied mind: Cognitive science and human experience.<\/span> MIT press.<\/span><\/em><\/h6>\n\n\n\n

Fodor Gell\u00e9rt<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Buddhizmus La\u00e1r Andr\u00e1s (2015) hasonlata szerint, egy hihetetlen szerte\u00e1gaz\u00f3 sz\u00ednes legyez\u0151. Ez a sz\u00edness\u00e9g nem v\u00e9letlen, hiszen, a Buddhizmus a megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 2500 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9ge alatt k\u00e9pes volt \u00e1lland\u00f3an meg\u00fajulni, alkalmazkodni az adott f\u00f6ldrajzi kultur\u00e1lis jellemz\u0151kh\u00f6z. K\u00e9pes volt a t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1hoz, hagyom\u00e1nyokhoz igazodni, adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n inkorpor\u00e1lta a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 szok\u00e1sokat, szellemi ir\u00e1nyok hagyom\u00e1nyait. Ennek … <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":289,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-6411","page","type-page","status-publish","hentry"],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6411","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6411"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6411\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6415,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6411\/revisions\/6415"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/289"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6411"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}