{"id":6432,"date":"2022-04-05T08:07:05","date_gmt":"2022-04-05T07:07:05","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6432"},"modified":"2022-04-05T08:08:25","modified_gmt":"2022-04-05T07:08:25","slug":"minden-ami-dilemmat-okoz-novella","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6432","title":{"rendered":"Minden, ami dilemm\u00e1t okoz (novella)"},"content":{"rendered":"\n

– K\u00e1rba veszett az eb\u00e9ded. – jelentette ki k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen a nyilv\u00e1nval\u00f3t, mik\u00f6zben elhaladt mellettem. Pislog\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl meredtem az ismeretlen ut\u00e1n. Mintha nekem nem t\u0171nt volna fel, hogy a grammra kim\u00e9rt nat\u00far csirkemell, j\u00e1zmin rizs \u00e9s p\u00e1rolt z\u00f6lds\u00e9g tehetetlen\u00fcl hever a l\u00e1bam el\u0151tt. Egy zsepivel a kezemben lehajoltam, hogy enyh\u00edtsek az \u00e1ltalam okozott k\u00e1oszon.<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Pinterest<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A falnak csap\u00f3d\u00f3 bej\u00e1rati ajt\u00f3 \u00e9s \u00f3b\u00e9gat\u00e1som jelezte a harmadik emeletnek, hogy haza\u00e9rtem. D\u00fch\u00f6sen pillantottam a h\u00e1tam m\u00f6g\u00e9, az ajt\u00f3ban hagyott csomagra, amibe megbotlottam. A f\u00f6ld\u00f6n verg\u0151dve ler\u00fagtam a csizm\u00e1mat, majd a lak\u00e1sajt\u00f3 melletti konyhapultba kapaszkodva t\u00e1p\u00e1szkodtam fel. Kivettem a h\u0171t\u0151b\u0151l az utols\u00f3 m\u00e1ln\u00e1s joghurtot, let\u00e9ptem a f\u00f3li\u00e1t, lenyaltam az azon maradt kr\u00e9met, v\u00e9g\u00fcl egy kan\u00e1l seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felkavartam az alj\u00e1ra teleped\u0151 bogy\u00f3s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t. A nappaliba \u00e9rve a doh\u00e1nyz\u00f3asztalon tornyosul\u00f3 k\u00f6nyvkupac tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtottam a joghurtos poharat addig, am\u00edg a v\u00e1llamat h\u00faz\u00f3 v\u00e1szont\u00e1sk\u00e1t az asztal el\u0151tt terpeszked\u0151 b\u00e1rsony kanap\u00e9ra nem ejtettem, magamat r\u00e1 nem vetve. Belet\u00fartam az amszterdami tulip\u00e1nokkal tark\u00edtott szatyor m\u00e9ly\u00e9re, de egyszer\u0171bbnek l\u00e1ttam a t\u00e1ska tartalm\u00e1t magam mell\u00e9 bor\u00edtani. \u00cdgy val\u00f3ban hamarabb el\u0151ker\u00fclt a hidrat\u00e1l\u00f3 kr\u00e9m, cip\u0151bet\u00e9t, p\u00e9nzt\u00e1rca \u00e9s els\u0151seg\u00e9ly k\u00e9szlet alkotta z\u0171rzavar kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9r\u0151l a laptopom. Magamra h\u00faztam a b\u00e1r\u00e1nybund\u00e1t id\u00e9z\u0151 pl\u00e9demet, \u00f6lembe vettem az ez\u00fcst sz\u00edn\u0171 MacBook-ot \u00e9s p\u00e1r kattint\u00e1s m\u00falva felcsend\u00fclt a Netflix jellegzetes szign\u00e1lja, jelezve, hogy a tov\u00e1bbiakban nem tartok ig\u00e9nyt a k\u00fclvil\u00e1gra.\u00a0<\/span><\/p>\n\n\n\n

Alig p\u00e1r perce helyezkedtem el k\u00e9nyelmesen. Morcosan feljebb h\u00faztam magamon a takar\u00f3t, ami imm\u00e1r a fejem b\u00fabj\u00e1t is elrejtette, de a csenget\u00e9s csak nem hagyott al\u00e1bb. Tal\u00e1n egy percre elhallgatott, am\u00edg a k\u00e9retlen l\u00e1togat\u00f3 felmas\u00edrozott a harmadikra. Illedelmesen kopogtatta b\u00fctykeivel a bej\u00e1rati ajt\u00f3t.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Menj el a francba! – mordultam fel, mert a h\u00edvatlan vend\u00e9g m\u00e1r k\u00e9t teny\u00e9rrel verte az ajt\u00f3lapot. – Nem vagyok itthon! – ki\u00e1ltottam, mik\u00f6zben a takar\u00f3t magam el\u0151tt \u00f6sszefogtam, \u00e9s a hossz\u00fa anyag, mint usz\u00e1ly k\u00f6vette d\u00fch\u00f6s l\u00e9pteimet. A legundokabb arckifejez\u00e9ssel ford\u00edtottam el a z\u00e1rat, de miel\u0151tt a rendbont\u00f3ra mordulhattam volna, k\u00e9t nagy puszit kaptam az arcomra.\u00a0<\/span><\/p>\n

– J\u00f3 reggelt, \u00e1lomszusz\u00e9k! – vigyorgott r\u00e1m a bar\u00e1tn\u0151m. A v\u00e1laszt meg sem v\u00e1rva libbent be a konyh\u00e1ba, hogy a h\u00f3na alatt szorongatott m\u0171anyag dobozt a mikr\u00f3ba tegye. Apr\u00f3 vir\u00e1gmint\u00e1kkal d\u00edsz\u00edtett harangujj\u00fa fels\u0151t, sz\u0171k farmert \u00e9s Converse cip\u0151t viselt. D\u00fas, barna haj\u00e1t kontyba fogta, amib\u0151l egy-k\u00e9t rakonc\u00e1tlan tincs a gondatlan arc\u00e1ba hullott. Irigykedve m\u00e9rtem v\u00e9gig, mert \u00e9n ak\u00e1rmennyire is igyekeztem, sosem voltam olyan, mint \u0151. \u00c9s m\u00e9g csak tudat\u00e1ban sincs, hogy mennyire leny\u0171g\u00f6z\u0151\u2026 Nekem nem kellett t\u00fck\u00f6rbe n\u00e9znem, hogy tudjam a szemeim f\u00e9nytelenek, az arcom ny\u00fazott, a b\u0151r\u00f6m hamvas \u00e9s a hajkoron\u00e1m k\u00f3cos a H\u00c9V-re val\u00f3 lohol\u00e1s miatt. K\u00fcls\u0151m h\u0171en t\u00fckr\u00f6zi, azt az \u00e9rz\u00e9st, ami m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta bekebelez: csak \u00e1rny\u00e9ka vagyok magamnak. Hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lok a k\u00ednz\u00f3 gondolat ellen tenni, elvesztettem a lend\u00fcletemet \u00e9s csak esetlen\u00fcl tipr\u00f3dom egy helyben. – Arra gondoltam, hogy elmehetn\u00e9nk valahova. – szak\u00edtott ki a bels\u0151 vil\u00e1gomb\u00f3l. – Mondjuk n\u00e9zhetn\u00e9nk p\u00e1r tavaszi ruh\u00e1t.\u00a0<\/span><\/p>\n

– M\u00e1r rendeltem p\u00e1r dolgot. – mutattam a pult el\u00e9 r\u00fagott bontatlan csomagra, ami igaz, hogy csak addig k\u00f6t\u00f6tte le az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet, am\u00edg a visszaigazol\u00f3 emailt meg nem kaptam. Nem is tudom, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n meghallom-e a megh\u00edv\u00e1sokat, mert a h\u00e1r\u00edt\u00e1s szinte m\u00e1r \u00f6szt\u00f6n\u00f6sen j\u00f6n. Amint r\u00e1n\u00e9ztem, m\u00e1r megb\u00e1ntam a kedvetlen v\u00e1laszomat, de f\u00e9ltem, hogy a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s v\u00e9g\u00e9n elr\u00e1ngat egy cukr\u00e1szd\u00e1ba vagy egy bisztr\u00f3ba. A csal\u00f3dotts\u00e1g apr\u00f3t csillant a szem\u00e9ben. A mikr\u00f3 csilingel\u00e9s\u00e9re elkapta a tekintet\u00e9t, majd mosolyogva a kezembe nyomta a megmeleg\u00edtett t\u00e9szt\u00e1t.\u00a0<\/span><\/p>\n

– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. – motyogtam. Zavartan n\u00e9ztem a neh\u00e9z \u00e9telre, amit nem lenne szabad megennem. A sz\u00e1mba emeltem egy apr\u00f3 falatot, de a gyomrom \u00f6sszezsugorodva tiltakozott. Nem akartam vele is vitatkozni, ez\u00e9rt egy nem t\u00fal \u0151szinte mosoly k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben lenyeltem a vill\u00e1m v\u00e9g\u00e9re csavart paradicsomos \u00e9telt \u00e9s igyekeztem valamivel elterelni a figyelm\u00e9t. Az Euphoria \u00faj \u00e9vada alkalmasnak t\u0171nt, de a sminkekr\u0151l \u00e9s k\u00f6rm\u00f6kr\u0151l csak siet\u0151sen hadart. Kerek, \u0151zike barna szem\u00e9vel az arcomat f\u00fcrk\u00e9szte, majd r\u00f6vid haboz\u00e1s ut\u00e1n megsz\u00f3lalt:<\/span><\/p>\n\n\n\n

– Nem tudtam eld\u00f6nteni, hogy melyikkel \u00e1rtan\u00e9k neked kevesebbet: ha \u00e9n mondom el vagy te magad tal\u00e1lkozol a h\u00edrrel\u2026 – egy pillanatra elhallgatott, a meger\u0151s\u00edt\u00e9sre v\u00e1rva. Bizonytalanul b\u00f3lintottam, majd folytatta: – Sz\u00f3val az \u00faj bar\u00e1tn\u0151j\u00e9vel hivatalosan is egy\u00fctt vannak. Kirakt\u00e1k Inst\u00e1ra. \u00c9s sz\u00e9p. – b\u00f6kte ki v\u00e9g\u00fcl.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Nagyszer\u0171. – h\u00faztam fanyar mosolyra a sz\u00e1mat. – K\u00edv\u00e1ncsi vagyok, hogy \u0151t is csak \u00fagy mag\u00e1ra hagyja vagy neki megindokolja a szak\u00edt\u00e1st. – fogalmaztam meg nyersen a v\u00e9lem\u00e9nyemet. Igyekeztem a torkomban n\u00f6vekv\u0151 gomb\u00f3cot lenyelni, de tekintetem f\u00e1tyoloss\u00e1 v\u00e1lt \u00e9s m\u00e1r nem tudtam meg\u00e1ll\u00edtani: a gondolatok kavarogni kezdtek bennem.<\/span><\/p>\n

Hirtelen \u00fajra ny\u00e1r volt. M\u00falt ny\u00e1r. A k\u00f6z\u00f6s nyaral\u00e1sunk m\u00e1sodik reggel\u00e9n a napsugarak csiklandoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9bredtem. Fel\u00e9 fordultam, hogy \u00e1t\u00f6leljem, de m\u00e1r csak a p\u00e1rn\u00e1j\u00e1t tudtam volna magamhoz szor\u00edtani. El\u0151sz\u00f6r persze pr\u00f3b\u00e1ltam magamat meggy\u0151zni, hogy csak reggelit k\u00e9sz\u00edtett a konyh\u00e1ban, esetleg lement a partra futni vagy elaut\u00f3zott a k\u00f6zeli p\u00e9ks\u00e9gbe. De az elk\u00fcld\u00f6tt \u00fczenetek olvasatlanok maradtak \u00e9s m\u00e1r a h\u00edv\u00e1sok sem cs\u00f6r\u00f6gtek ki. Magamra hagyott \u00e9s sosem mondta meg, hogy mi\u00e9rt. Minden szem\u00e9lyis\u00e9gjegyemben, k\u00fcls\u0151 von\u00e1somban \u00e9s cselekedetemben kerestem, hogy mi nem volt el\u00e9g j\u00f3, hogy mit hib\u00e1ztam, hogy mi\u00e9rt ezt \u00e9rdemeltem, de sosem kaptam meg a v\u00e1laszt. Puffadt arccal \u00e9s kis\u00edrt szemekkel r\u00e1ntgattam a gurul\u00f3s b\u0151r\u00f6nd\u00f6met a balatongy\u00f6r\u00f6ki vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s fel\u00e9, otthagyva azt a l\u00e1nyt, aki a legb\u00e9n\u00e1bb vicceken is nagyon tudott nevetni, aki b\u0171ntudat n\u00e9lk\u00fcl ette meg az eg\u00e9sz hagym\u00e1s-tejf\u00f6l\u00f6s l\u00e1ngost \u00e9s, aki nem sz\u00e9gyellte j\u00f3l \u00e9rezni mag\u00e1t a vizes cs\u00faszd\u00e1n.<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Pinterest<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

– \u00c9n itt maradok melletted. – s\u00fagta bele a szoros \u00f6lel\u00e9sbe. – Ha akarn\u00e1l, se tudn\u00e1l t\u0151lem megszabadulni. – erre musz\u00e1j volt magamat elnevetnem.\u00a0<\/span><\/p>\n

– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. – h\u00e1l\u00e1san mosolyogtam r\u00e1. – Mes\u00e9lj ink\u00e1bb arr\u00f3l, hogy mi helyzet veled. Mi t\u00f6rt\u00e9nt azzal a sr\u00e1ccal, akivel k\u00e1v\u00e9zgatni j\u00e1rsz? A \u201esemmi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s\u201d-n\u00e9l t\u00f6bbre vagyok k\u00edv\u00e1ncsi. – a k\u00e9rd\u00e9sre vir\u00e1gba borult: a szeme csillogott, halv\u00e1ny p\u00edr terjeszkedett az arc\u00e1n \u00e9s hab\u00e1r pr\u00f3b\u00e1lta leplezni, a sz\u00e1ja sarka felfel\u00e9 h\u00faz\u00f3dott. Fel\u00fclt a konyhapultra \u00e9s l\u00e1b\u00e1t kalimp\u00e1lva kezdett bele.\u00a0<\/span><\/p>\n

– T\u00e9nyleg nincs semmi, m\u00e1rmint minden is van. Nagyon figyelmes, meg tud nevettetni, nem tett g\u00fanyos megjegyz\u00e9st a szakra, amit tanulok \u00e9s sokszor megdics\u00e9r. De nem erre sz\u00e1m\u00edtottam. Abban sem vagyok biztos, hogy v\u00e1rtam-e b\u00e1rmit is valaki olyant\u00f3l, akit egy sz\u00f3rakoz\u00f3hely ruhat\u00e1ra el\u0151tt ismertem meg. Nem tudom, hogy ebb\u0151l lehet-e szerelem.\u00a0<\/span><\/p>\n

– De hiszen kedveled, \u00e9s \u0151 is \u00e9lvezi a te t\u00e1rsas\u00e1godat. Ahogy besz\u00e9lsz r\u00f3la, l\u00e1tszik, hogy fontos neked.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Tudom, de nem ilyen tal\u00e1lkoz\u00e1sra v\u00e1rtam. Azt hittem, hogy hirtelen fog t\u00f6rt\u00e9nni \u00e9s v\u00e9gigs\u00f6p\u00f6r rajtam. Azt gondoltam, hogy intenz\u00edvebb lesz \u00e9s azonnal tudni fogom, hogy r\u00e1 v\u00e1gytam-e. – Nagyot s\u00f3hajtott, miel\u0151tt befejezte – Azt k\u00e9pzeltem, hogy olyan lesz, mint a ti t\u00f6rt\u00e9netetek. Akkor mindenki sz\u00e1m\u00e1ra vil\u00e1gos volt, hogy vonz\u00f3dtok egym\u00e1shoz \u00e9s \u00f6sszetartoztok.\u00a0<\/span><\/p>\n

– N\u00e9zd meg mi lett abb\u00f3l az \u00e9des z\u0171rzavarb\u00f3l. – keser\u0171en elnevettem magam. – A ti kapcsolatotok lassabban \u00e9p\u00fcl, de m\u00e1r most biztosabban \u00e1ll. Az \u00e9let sokkal szebb t\u00f6rt\u00e9netet fog veletek \u00edrni, mint valaha is elk\u00e9pzelted. Csak ne gondold t\u00fal, hanem \u00e9rezz minden percben, mert akkor \u00e9led meg igaz\u00e1n a var\u00e1zst.\u00a0<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Pinterest<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. – suttogta alig \u00e9rthet\u0151en. Megszor\u00edtottam a kez\u00e9t. – Gondoltam r\u00e1, ha elk\u00eds\u00e9rne haza, ki tudna \u00e1llni\u00a0 mellettem, hogy pedag\u00f3gi\u00e1t tanulni nem id\u0151pocs\u00e9kol\u00e1s. H\u00e9tv\u00e9g\u00e9n a nagyinak sz\u00fclet\u00e9snapja lesz, vagyis az eg\u00e9sz csal\u00e1d inkviz\u00edci\u00f3 el\u00e9 fog \u00e1ll\u00edtani.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Azt hittem, hogy nem szereti \u00fcnnepeltetni mag\u00e1t.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Nem is. De anya azt mondta neki, ha nem engedi, hogy eb\u00e9det szervezzen neki, mindenkinek elmondja, hogy h\u00e1ny \u00e9ves. Ez persze hatott r\u00e1. B\u00e1r ne lenne ilyen hi\u00fa\u2026 \u00cdgy nem fogom meg\u00faszni a szakommal val\u00f3 \u00e9lcel\u0151d\u00e9st. Annyiszor pr\u00f3b\u00e1ltak elbizonytalan\u00edtani, hogy m\u00e1r \u00e9n is k\u00e9telkedem benne, hogy val\u00f3ban j\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1s volt.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Biztosan ez volt a c\u00e9ljuk. – tettem hozz\u00e1 d\u00fcnny\u00f6gve. – Kiskorod \u00f3ta az az \u00e1lmod, hogy pedag\u00f3gus legy\u00e9l. Az \u00e9n bab\u00e1imat is mindig elvetted, hogy egy teljes oszt\u00e1lyt tudj nevelni \u00e9s tan\u00edtani. M\u00e1r olyan k\u00f6zel vagy hozz\u00e1, ne hagyd, hogy befoly\u00e1soljanak. – igyekeztem meggy\u0151zni.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Te olyan k\u00f6nnyen ki\u00e1llsz magad\u00e9rt. \u00c9n m\u00e9g mindig nem mertem sz\u00f3lni a kolis szobat\u00e1rsamnak\u2026<\/span><\/p>\n

– M\u00e9g mindig olyan treh\u00e1ny? – v\u00e1gtam k\u00f6zbe. – \u00c9n m\u00e1r az \u00e1gy\u00e1ba \u00f6nt\u00f6ttem volna a mosatlan ed\u00e9nyeket, ha nem tud maga ut\u00e1n rendet hagyni. – sz\u00f3ltam inger\u00fclten.\u00a0<\/span><\/p>\n

– Nem akarom megb\u00e1ntani. – sz\u00f6rny\u00fclk\u00f6d\u00f6tt el. – Mosogatni am\u00fagy sem annyira k\u00ednz\u00f3, mint szemben\u00e9zni a csal\u00e1dommal. Hab\u00e1r k\u00e9tlem, hogy meg\u00e9rten\u00e9k mi\u00e9rt szeretettem bele ebbe a hivat\u00e1sba, szeretn\u00e9m, ha elfogadn\u00e1k azt. Nem kell rajongani \u00e9rte, csak tisztelj\u00e9k a v\u00e1laszt\u00e1somat. – vonta meg a v\u00e1ll\u00e1t.\u00a0<\/span><\/p>\n

– T\u00f6r\u0151dnek veled, igaz, a maguk m\u00f3dj\u00e1n. – halv\u00e1ny mosolyra h\u00faz\u00f3dott a sz\u00e1m. – Az \u00e9n csal\u00e1dom csak az\u00e9rt szeretne otthon l\u00e1tni, hogy elmondhassa, hogy sosem utazom haza. M\u00e9g a tanulm\u00e1nyi eredm\u00e9nyeim \u00e9rdekli \u0151ket, m\u00e1s nem. \u00c9n nem. – r\u00f6vid csend ut\u00e1n felvetettem egy \u00f6tletet. –\u00a0 Sz\u00f3val, szeretn\u00e9l valami gagyi romantikus filmet n\u00e9zni Netflixen? – k\u00e9rdeztem a nappaliban hagyott sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pemre mutatva.\u00a0<\/span><\/p>\n

– \u00c9s k\u00f6zben szidni \u0151ket, hogy milyen szerencs\u00e9tlenek? – talpra ugrott, majd megindult a kanap\u00e9 fel\u00e9. Kihaszn\u00e1lva az alkalmat, gyorsan a h\u0171t\u0151be cs\u00fasztattam a megmaradt makar\u00f3nit. Mintha csak a puffasztott rizses zacsk\u00f3t vettem volna el\u0151, k\u00f6vettem gyors l\u00e9pteit. Megosztottuk egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt a takar\u00f3t \u00e9s elindult a lej\u00e1tsz\u00e1s.\u00a0<\/span><\/p>\n

Verejt\u00e9kezve \u00e9bredtem meg, ez\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1ltam mihamarabb kikecmeregni az \u00f6lel\u00e9s\u00e9b\u0151l, de v\u00e9kony kezei er\u0151s indak\u00e9nt fontak k\u00f6rbe. Nagy nehezen kiszabadultam a szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, megigaz\u00edtottam rajta a pl\u00e9det \u00e9s figyeltem b\u00e9k\u00e9sen alv\u00f3 arc\u00e1t. Nagy s\u00f3hajt\u00e1ssal megfordultam, hogy – hossz\u00fa id\u0151 \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r – kicsit rendet tegyek. A csomag kibont\u00e1s\u00e1val kezdtem \u00e9s elhat\u00e1roztam, hogy a v\u00e1s\u00e1rolt ruh\u00e1kban v\u00e9gre j\u00f3l fogom magamat \u00e9rezni.<\/span><\/p>\n\n\n\n

Novotny Petra<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

– K\u00e1rba veszett az eb\u00e9ded. – jelentette ki k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen a nyilv\u00e1nval\u00f3t, mik\u00f6zben elhaladt mellettem. Pislog\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl meredtem az ismeretlen ut\u00e1n. Mintha nekem nem t\u0171nt volna fel, hogy a grammra kim\u00e9rt nat\u00far csirkemell, j\u00e1zmin rizs \u00e9s p\u00e1rolt z\u00f6lds\u00e9g tehetetlen\u00fcl hever a l\u00e1bam el\u0151tt. Egy zsepivel a kezemben lehajoltam, hogy enyh\u00edtsek az \u00e1ltalam okozott k\u00e1oszon. A falnak … <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":2013,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-6432","page","type-page","status-publish","hentry"],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6432","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6432"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6432\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6436,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6432\/revisions\/6436"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2013"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6432"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}