{"id":6500,"date":"2022-05-25T09:00:17","date_gmt":"2022-05-25T08:00:17","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6500"},"modified":"2022-09-26T16:27:44","modified_gmt":"2022-09-26T15:27:44","slug":"fodor-gellert-tollabol-evan-thompson-buddhizmus-es-biologia-a-megkonstrualt-en","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6500","title":{"rendered":"Fodor Gell\u00e9rt toll\u00e1b\u00f3l – Evan Thompson: buddhizmus \u00e9s biol\u00f3gia: a megkonstru\u00e1lt – \u00e9n?"},"content":{"rendered":"\n
\"\"
Forr\u00e1s: Mandala Of Love.com<\/a><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Eg\u00e9szen korszakalkot\u00f3 m\u00f3don Evan Thompson (2012) WDB c. k\u00f6nyv\u00e9ben a <\/span>khandha<\/span><\/em> tant<\/span> biol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyre kiterjeszti.\u00a0<\/span><\/p>\n


A <\/span>Mah\u0101y\u0101na<\/span><\/em> buddhista ir\u00e1nyzatban vannak olyan iskol\u00e1k, amik \u00e9l\u0151 l\u00e9nynek tekintik a krist\u00e1lyokat, \u00e9rceket. Thompson nem megy el gondolataiban ilyen messzire. Megfogalmaz\u00e1sa szerint minden olyan l\u00e9nyre alkalmazhat\u00f3 a <\/span>khandha<\/span><\/em> tan, ami k\u00e9pes mag\u00e1t elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni a k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l, k\u00e9pes t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot felvenni \u00edgy \u00f6nmag\u00e1t \u00e9letben tartani, gondoskodni a szaporod\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00e9vel val\u00f3 interakci\u00f3k miatt adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9gekkel, tulajdons\u00e1gokkal rendelkezik. P\u00e9ld\u00e1ul reag\u00e1l a vesz\u00e9lyre. A k\u00f6rnyezettel val\u00f3 sikeres adapt\u00e1ci\u00f3, teh\u00e1t maga a t\u00e9ny, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9ny l\u00e9tezik \u00e9s \u00e9l, felt\u00e9telez valamilyen, (1.) \u00e9rz\u00e9kel\u00e9st, (2.) ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st, (3.) k\u00e9sztet\u00e9st a viselked\u00e9si form\u00e1ra, (4.) valamilyen inform\u00e1ci\u00f3 kategoriz\u00e1l\u00e1st az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s kor\u00e1bbi tapasztalatok alapj\u00e1n \u00e9s (5.) tudatoss\u00e1got, vagyis a kor\u00e1bbi funkci\u00f3kat (1-4) rendszerez\u0151 \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 aktivit\u00e1st.\u00a0 <\/span>Ezek alapj\u00e1n vajon minden \u00e9l\u0151l\u00e9ny egyforma tulajdons\u00e1gokkal rendelkezik?<\/strong><\/em> Ganeri (2012) <\/span>khandha<\/span><\/i> tan \u00e9rtelmez\u00e9se szerint, az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek le\u00edr\u00e1s\u00e1ban, aggreg\u00e1tumok menti kategoriz\u00e1l\u00e1sban van hasonl\u00f3s\u00e1g (1-4 felt\u00e9tel), de Thompson szerint az \u00f6t\u00f6dikben a tudatosul\u00e1s \u00e9s \u00f6nreflexivit\u00e1s szintj\u00e9n felt\u00e9telezhet\u00fcnk bizonyos k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket. Gondolatk\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben az embert a bakt\u00e9riummal hasonl\u00edtja \u00f6ssze a <\/span>khandha<\/span><\/em> tanban fellelhet\u0151 aggreg\u00e1tumok ment\u00e9n. F\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, <\/span>vajon a bakt\u00e9rium is rendelkezhet-e egy olyan \u00f6nreflex\u00edv, autobiografikus \u00e9nnel, az \u00e9nkonstrukci\u00f3s folyamatnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, mint az ember?<\/strong><\/em> Amennyiben igen, milyen szintt\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk autobiografikus, \u00f6nreflex\u00edv \u00e9n tudom\u00e1sr\u00f3l. K\u00e9pes-e olyan szem\u00e9lyes, <\/span>\u201efirst person reportability<\/span>\u201d <\/span><\/em>k\u00e9pess\u00e9ggel (Chalmers, 1996), vagy Varela \u00e1ltal megnevezett szok\u00e1s mint\u00e1zatokkal rendelkezni (<\/span>habitual patterns<\/span><\/em>), amik konvencion\u00e1lis \u00e9rtelemben megfeleltethet\u0151k a szem\u00e9lyis\u00e9gnek (<\/span>puggala<\/span><\/em>). <\/span><\/p>\n\n\n\n

Nem neh\u00e9z az embert, a kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9gei miatt, – mint eml\u00e9kez\u00e9s, k\u00f6vetkeztet\u00e9s, gondolkod\u00e1s, \u00e9rzelem regul\u00e1ci\u00f3 – elgondolni, autobiografikus \u00e9nnel \u00e9s \u201e\u00e9n \u2013 k\u00e9sz\u00edt\u0151 folyamattal\u201d rendelkez\u0151 l\u00e9nyk\u00e9nt. <\/span>Vajon egy olyan \u00e9l\u0151l\u00e9ny, ami a mi meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fcnk szerint nem kell\u0151en fejlett, \u00fagy, mint az ember, mondjuk egy denev\u00e9r, vagy tov\u00e1bb fesz\u00edtve a k\u00e9rd\u00e9st, egy bakt\u00e9rium rendelkezhet-e \u00e9nnel\u00a0 \u00e9s ahamkar\u00e1val?<\/strong><\/em> Ha megvizsg\u00e1ljuk a k\u00e9rd\u00e9st, a bakt\u00e9rium \u00e9s az ember is rendelkezik bizonyos tulajdons\u00e1gokkal, amik t\u00e1volr\u00f3l ugyan, de megfeleltethet\u0151k egym\u00e1snak az \u00f6t aggreg\u00e1tum elemei ment\u00e9n. Az embert a b\u0151r hat\u00e1rolja el, a bakt\u00e9riumot a sejth\u00e1rtya a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l, az ember \u00e9pp\u00fagy szenzit\u00edv l\u00e9ny, mint a bakt\u00e9rium, ha nagyon er\u0151s a napf\u00e9ny, \u00e1rny\u00e9kot keres\u00fcnk, a bakt\u00e9rium is keres egy m\u00e1sik helyet mag\u00e1nak, ahol sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151bb az oldott anyag koncentr\u00e1ci\u00f3. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg jobban \u00e9rzi mag\u00e1t ott, ahogy mi az \u00e1rny\u00e9kban. Mi hallunk, l\u00e1tunk, szaglunk, a bakt\u00e9rium kemoreceptorok szintj\u00e9n k\u00e9pes inform\u00e1ci\u00f3t gy\u0171jteni a k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l, teh\u00e1t \u0151 is \u00e9rz\u00e9kel. Ha mi \u00f6sszefutunk egy ragadoz\u00f3val akkor automatikusan \u00e9letbe l\u00e9p az \u201c\u00fcss vagy fuss\u201d reakci\u00f3, k\u00e9sztet\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban, ami seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel n\u00f6velj\u00fck a szervezet t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyeit. Egy bakt\u00e9rium kemotaxis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9rz\u00e9keli, hogy egy ragadoz\u00f3 van a k\u00f6zelben, – ennek a felismer\u00e9se valamilyen kezdeti, evol\u00faci\u00f3san korai mem\u00f3ri\u00e1t felt\u00e9telez-\u00a0 amib\u0151l a sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tfenntart\u00f3 reakci\u00f3 sz\u00e1rmazik, hogy elmenek\u00fclhessen a vesz\u00e9ly el\u0151l. <\/span>\u00c9n eml\u00e9kszem, hogy milyen \u00e9rz\u00e9s volt, amikor a testv\u00e9rem megsz\u00fcletett, de vajon egy bakt\u00e9rium eml\u00e9kszik arra, amikor sejtoszt\u00f3d\u00e1ssal l\u00e9trej\u00f6tt egy ut\u00f3dja?<\/strong><\/em>\u00a0<\/strong><\/em>\u00a0<\/span><\/p>\n

Az \u00e9n problematik\u00e1ja: bakt\u00e9rium kontra ember\u00a0<\/strong><\/p>\n

Thompson (2015, 340 old.) a WDB. <\/span>Feeling Your Way <\/span><\/em>c. alfejezet\u00e9ben \u00edrja, hogy ez az \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00f3 interocept\u00edv rendszer a test integrit\u00e1s\u00e1nak (<\/span>\u00e9n<\/span><\/em>) a k\u00f6rnyezettel (<\/span>nem-\u00e9n<\/span><\/em>)<\/em> val\u00f3 meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a test \u00e9rz\u00e9s\u00e9nek bel\u00fclr\u0151l val\u00f3 fenntart\u00e1s\u00e1val val\u00f3s\u00edtja meg a testben l\u00e9v\u0151 \u00e9n\u00fcnk \u00e9rz\u00e9s\u00e9t.\u00a0 Felvet\u00fcl a k\u00e9rd\u00e9s, vajon egy bakt\u00e9rium rendelkezik-e \u00e9rz\u00e9sekkel, autobiografikus eml\u00e9kekkel, c\u00e9lokkal, vagy van b\u00e1rmi fogalma arr\u00f3l, hogy mit \u00e9rz\u00e9kel. Felt\u00e9telezhet\u0151-e, hogy k\u00e9pes a jelent \u00e9s az id\u0151t \u00e9rz\u00e9kelni? Varela a Dalai L\u00e1m\u00e1val folytatott p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9ben (<\/span>1987, a Mind & Life Dialogue programsorozat keretein bel\u00fcl<\/span><\/em>) megeml\u00edti, hogy:<\/span><\/p>\n

\u201eegy ilyen kezdetleges l\u00e9ny, mint a bakt\u00e9rium k\u00e9pes k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 viselked\u00e9seket \u00e9s funkci\u00f3kat produk\u00e1lni\u201d<\/span><\/em><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: YouTube.com<\/a><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Mint amit a fenti ember-bakt\u00e9rium felsorol\u00e1s v\u00e9gig vesz. Viszont az er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151, hogy a bakt\u00e9riumok b\u00e1rmilyen form\u00e1ban, tudat\u00e1ban vannak a f\u00e1jdalomnak vagy az \u00f6r\u00f6mnek. K\u00f6nnyen abba a hib\u00e1ba eshet\u00fcnk, hogy a bakt\u00e9rium igenis \u00e9rz\u0151 \u00e9s tudattal rendelkez\u0151 l\u00e9ny \u2013 ha az elker\u00fcl\u0151 \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u0151 viselked\u00e9s\u00e9be beleprojekt\u00e1lunk olyan emberi \u00e9rzeteket, hogy az kedvel, vagy szeret valamit. Ha elmenek\u00fcl a ragadoz\u00f3 el\u0151l, akkor megnyugv\u00e1st \u00e9rez, ha t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot tal\u00e1l, akkor \u00f6r\u00f6m\u00f6t, vagy megel\u00e9gedetts\u00e9get. Nem jelenthet\u0151 ki, hogy a bakt\u00e9rium rendelkezik \u00e9rz\u00e9sekkel, \u00f6nreflex\u00edv fenomen\u00e1lis tapasztalatokkal, autobiografikus eml\u00e9kezettel, vagy valamilyen bakt\u00e9rium identit\u00e1ssal. Vicces szeml\u00e9ltet\u00e9se lehet a fenti gondolatnak a <\/span>Reviczky G\u00e1bor<\/span><\/em> \u00e1ltal szinkroniz\u00e1lt tiszt\u00edt\u00f3szer rekl\u00e1mb\u00f3l ismert bacilus, aki megijed az \u00faj fert\u0151tlen\u00edt\u0151 szert\u0151l \u00e9s \u00f6tsz\u00f6r k\u00e9s\u0151bb j\u00f6n vissza, hogy fert\u0151zhessen. Am\u00edg a bakt\u00e9rium biol\u00f3giai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, viselked\u00e9s\u00e9t \u00e9s tulajdons\u00e1gait k\u00e9pesek vagyunk a tudom\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megismerni \u00e9s le\u00edrni, addig arr\u00f3l semmilyen k\u00f6vetkeztet\u00e9st nem tudunk levonni, hogy vajon ezek a l\u00e9nyek rendelkeznek-e valamilyen tudatoss\u00e1ggal \u00e9s \u00f6nreflexi\u00f3val. Az egyik fontos k\u00e9rd\u00e9s mind e mellett az, hogy lehet\u00fcnk-e val\u00f3ban ennyire redukcionalist\u00e1k, abban az \u00e9rtelemben, hogy egy kezdetleges \u00e9letform\u00e1t\u00f3l hasonl\u00f3 funkci\u00f3kat v\u00e1runk el, mint az embert\u0151l, aki az evol\u00faci\u00f3 egyik legkomplexebb idegrendszer\u00e9vel rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9ny. A <\/span>khandha<\/span><\/i> tan j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 az egysejt\u0171ek \u00e9s hum\u00e1num le\u00edr\u00e1s\u00e1ra is, de egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt nem szolg\u00e1ltat arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy <\/span>milyen szintt\u0151l kezdve \u00e9s milyen komponensek megl\u00e9t\u00e9t\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk \u00f6nreflexivit\u00e1sr\u00f3l, vagy \u00e9n k\u00e9pz\u0151 folyamatr\u00f3l <\/strong><\/em>(<\/span>ahamkara<\/span><\/em>).\u00a0<\/span><\/p>\n

Vajon helyes-e az al\u00e1bbi meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, ami az \u00f6t aggreg\u00e1tumb\u00f3l vezet le Francisco Varela neurobiol\u00f3gus\u00a0 \u0151szents\u00e9g\u00e9vel a Dalai L\u00e1m\u00e1val folytatott p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9ben:\u00a0<\/span><\/p>\n

\u201eK\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van az ingerek kellemes vagy kellemetlen tiszta \u00e9rz\u00e9kszervi \u00e9rzete \u00e9s az \u00e9rz\u00e9s, mint ment\u00e1lis jelens\u00e9g tudat\u00e1ban val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt.\u201d<\/span><\/em>
<\/span>(Mind & Life Dialouge Program, 1987)<\/span><\/p>\n

Varela ezen ikonikus kijelent\u00e9se az\u00f3ta filoz\u00f3fiai \u00e9s idegtudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l is meg lett vizsg\u00e1lva. A nagy k\u00e9rd\u00e9s intakt maradt, mit nevezhet\u00fcnk \u00f6nreflexivit\u00e1snak, \u00e9ntudatoss\u00e1gnak, milyen krit\u00e9riumai vannak az \u00e9n \u00e9szlel\u00e9snek? A fenomenol\u00f3gusok szerint a \u201e<\/span>sense of self<\/span><\/em>\u201c \u2013az \u00e9n\u00e9rzet az l\u00e9tezik, b\u00e1r a nagy k\u00e9rd\u00e9s, hogy a tudatoss\u00e1g \u00e9s az \u00f6nreflexivit\u00e1s l\u00e9tezik-ee, tov\u00e1bbra is egy filoz\u00f3fiai \u00e9s tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9s marad. Az, hogy helyes-e Varela meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, azt egy\u00e9rtelm\u0171en eld\u00f6nteni nem lehet<\/span>;<\/span> az biztos azonban, hogy a tudom\u00e1nyos vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba helyezte az els\u0151szem\u00e9ly besz\u00e1mol\u00f3n alapul\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt \u00e9s az \u00f6nreflexivit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t. Thompson szerint felv\u00e1zolt gondolatai a folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1sban l\u00e9v\u0151 \u00e9nkonstrukci\u00f3s folyamatr\u00f3l, amiben nem lelhet\u0151 fel egy val\u00f3s\u00e1gos szubjektum, egy v\u00e9gs\u0151 \u00e9rtelemben l\u00e9tez\u0151 entit\u00e1s p\u00e1rhuzamba vonhat\u00f3 a <\/span>Madhyamaka<\/span><\/em> filoz\u00f3fiai iskol\u00e1b\u00f3l megismert f\u00fcgg\u0151 keletkez\u00e9s tan\u00e1val. Ezen buddhista filoz\u00f3fiai ir\u00e1nyzat (Feh\u00e9r, 1996) szerint az \u201e\u00e9n\u201d csak f\u00fcgg\u0151 l\u00e9tben l\u00e9tezik, teh\u00e1t m\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen, \u00f6nmagukban \u00e9rtelmezhet\u0151 l\u00e9te nincs, csak valamilyen m\u00e1s jelens\u00e9ggel val\u00f3 szoros ok-okozati rel\u00e1ci\u00f3 viszony\u00e1ban \u00e9rtelmezhet\u0151. A <\/span>madhyamik\u00e1k<\/span><\/em> szerint az \u00e9n folyamatosan keletkezik \u00e9s elt\u0171nik, nem egy abszol\u00fat v\u00e1ltozatlan l\u00e9tez\u0151, \u00edgy ez paralel az <\/span>anatt\u0101 <\/span><\/em>tan\u00edt\u00e1s\u00e1val. Az \u201e\u00e9n\u201d \u00edgy egy pillanatr\u00f3l \u2013 pillanatra alakot \u00f6lt\u0151, val\u00f3s\u00e1gosnak t\u0171n\u0151 ill\u00fazi\u00f3, ami a v\u00e9gs\u0151 igazs\u00e1g tekintet\u00e9ben (<\/span>param\u0101rtha-sacca<\/span><\/em>) nem l\u00e9tezik.<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Banyen.com<\/a><\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n\n\n

A h\u00e9tk\u00f6znapi, konvencion\u00e1lis vil\u00e1gban, spekulat\u00edv gondolkod\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt tapasztalt \u00e9n, csup\u00e1n csak a fenom\u00e9n vil\u00e1g relat\u00edv igazs\u00e1ga, amely m\u00e9lyebb anal\u00edzist nem b\u00edr ki, \u00edgy az \u00e9n csak ill\u00fazi\u00f3 lehet. Az ill\u00fazi\u00f3 els\u0151sorban a kor\u00e1bbi lenyomatokb\u00f3l, tapasztalatokb\u00f3l sz\u00e1rmazik, amelyek befoly\u00e1ssal b\u00edrnak az \u00e9szlel\u00e9s\u00fcnkre, k\u00f6vetkeztet\u00e9seinkre, kategoriz\u00e1l\u00e1sunkra, teh\u00e1t t\u00e1ptalaja az \u00e9n illuz\u00f3rikus volt\u00e1t.<\/span><\/p>\n\n\n\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/strong><\/h6>\n
Chalmers, D. J. (1996).\u00a0<\/span>The conscious mind: In search of a fundamental theory<\/span><\/i>. Oxford Paperbacks.<\/span><\/h6>\n
A buddhizmus alaptan\u00edt\u00e1sai a szentiratok t\u00fckr\u00e9ben, A Tan Kapuja Buddhista F\u0151iskola Jegyzete, 1994,<\/span><\/h6>\n
Evan Thompson. (2016. m\u00e1jus 28.) <\/span>Waking, Dreaming, Being: Dr. Evan Thompson Talks at Google.<\/span><\/i> [Video].\u00a0 Let\u00f6ltve a YouTuber\u00f3l: <\/span>https:\/\/youtu.be\/StG-dmBWu7k<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/h6>\n
Ganeri, J. (2012).\u00a0<\/span>The self: Naturalism, consciousness, and the first-person stance<\/span><\/i>. Oxford University Press.<\/span><\/h6>\n
Feh\u00e9r, J. (1996) Ki az igazi madhyamika?(lCang-skya Rol-pa\u2019i rdo-rje defin\u00edci\u00f3ja). <\/span>Keletkutat\u00e1s,<\/span><\/i> 1996\/\u0151sz \u20132002\/tavasz, pp. 35-54.<\/span><\/h6>\n
Aj\u00e1nlott irodalom:\u00a0<\/strong><\/h6>\n
K\u00e9kesi Bal\u00e1zs:<\/span>\u00a0A buddhizmus \u00c9n-felfog\u00e1s\u00e1nak aktualit\u00e1sa a kognit\u00edv tudom\u00e1nyban, <\/span><\/i>In: Laki, J\u00e1nos (szerk.) A megtestes\u00fclt elme a filoz\u00f3fia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, Akad\u00e9miai Kiad\u00f3 (2021)<\/span><\/h6>\n
N\u00e9meth N. (2005). <\/span>A Buddhizmus eszm\u00e9i.<\/span><\/i> Kvintesszencia Kiad\u00f3. Debrecen<\/span><\/h6>\n
Daniel Dennett | From Bacteria to Bach and Back: <\/span>https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=IZefk4gzQt4<\/span><\/a><\/h6>\n\n\n\n

Fodor Gell\u00e9rt<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Eg\u00e9szen korszakalkot\u00f3 m\u00f3don Evan Thompson (2012) WDB c. k\u00f6nyv\u00e9ben a khandha tant biol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9ben minden \u00e9l\u0151l\u00e9nyre kiterjeszti.\u00a0 A Mah\u0101y\u0101na buddhista ir\u00e1nyzatban vannak olyan iskol\u00e1k, amik \u00e9l\u0151 l\u00e9nynek tekintik a krist\u00e1lyokat, \u00e9rceket. Thompson nem megy el gondolataiban ilyen messzire. Megfogalmaz\u00e1sa szerint minden olyan l\u00e9nyre alkalmazhat\u00f3 a khandha tan, ami k\u00e9pes mag\u00e1t elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni a k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l, k\u00e9pes t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot … <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":2011,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-6500","page","type-page","status-publish","hentry"],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6500","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6500"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6500\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6504,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6500\/revisions\/6504"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2011"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6500"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}