{"id":6517,"date":"2022-05-28T10:23:28","date_gmt":"2022-05-28T09:23:28","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6517"},"modified":"2022-05-28T10:25:23","modified_gmt":"2022-05-28T09:25:23","slug":"jelen-vagyok-de-valojaban-mar-nem-vagyok-itt-a-kieges-szindroma","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?page_id=6517","title":{"rendered":"Jelen vagyok, de val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r nem vagyok itt – a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma"},"content":{"rendered":"\n
\"\"
Forr\u00e1s: Google K\u00e9pek<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Az \u00e9breszt\u0151\u00f3ra ism\u00e9tl\u0151d\u0151 cseng\u00e9se, a feladat-eml\u00e9keztet\u0151k \u00e1lland\u00f3 pittyeg\u00e9se, a meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl besz\u00e9l\u0151 bar\u00e1tn\u0151 \u00e9s a zs\u00e9mbesen morgol\u00f3d\u00f3 anya – hallom, hogy nekem sz\u00f3l, de an\u00e9lk\u00fcl vagyok jelen, hogy val\u00f3ban itt lenn\u00e9k.<\/span><\/p>\n\n\n\n

M\u00e1ris ki\u00e9g\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk? De mi is az a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma?<\/b><\/p>\n

Hab\u00e1r a <\/span>ki\u00e9g\u00e9s<\/span><\/i> fogalma m\u00e1r egy ideje k\u00f6ztudatban van, m\u00e9gis pontatlanul defini\u00e1ljuk \u00e9s t\u00f6bb t\u00e9vhitet is k\u00f6t\u00fcnk hozz\u00e1. Mint a legt\u00f6bb pszichol\u00f3gi\u00e1ban haszn\u00e1latos kifejez\u00e9st, a <\/span>ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3m\u00e1t<\/span><\/i> is t\u00f6bb szerz\u0151 defini\u00e1lta, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusokat megragadva. A t\u00fcnetegy\u00fcttes eg\u00e9sz\u00e9t legink\u00e1bb \u00e1tfog\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s szerint, a ki\u00e9g\u00e9s olyan hosszantart\u00f3 \u00e9rzelmi stresszhelyzet, ami fizikai, pszich\u00e9s \u00e9s ment\u00e1lis kimer\u00fclts\u00e9get eredm\u00e9nyez (Pines & Aronson, 1981). A fizikai ter\u00fcleten jelentkez\u0151 t\u00fcnetekhez legink\u00e1bb a gyenges\u00e9g, cs\u00f6kkent energiaszint \u00e9s a kr\u00f3nikus f\u00e1radts\u00e1g sorolhat\u00f3. A tehetetlens\u00e9g, rem\u00e9nyvesztetts\u00e9g \u00e9s a csapd\u00e1ba esetts\u00e9g \u00e9rz\u00e9se alkotj\u00e1k a pszich\u00e9s t\u00fcneteket, melyek esetenk\u00e9nt \u00f6sszeoml\u00e1shoz is vezethetnek. A ment\u00e1lis kimer\u00fclts\u00e9g r\u00e9sz\u00e9t az egy\u00e9n saj\u00e1t maga \u00e9s \u00e9lete ir\u00e1nt kialak\u00edtott negat\u00edv attit\u0171djei k\u00e9pzik.\u00a0<\/span><\/p>\n

Azt viszont fontos megeml\u00edteni, hogy a ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kat enn\u00e9l nehezebb kategoriz\u00e1lni. A behat\u00e1rol\u00e1snak alapvet\u0151 neh\u00e9zs\u00e9ge, hogy bizonyos t\u00fcnetek t\u00f6bb betegs\u00e9gn\u00e9l is megjelennek, \u00edgy van ez a <\/span>ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma<\/span><\/i> \u00e9s a <\/span>depresszi\u00f3<\/span><\/i> eset\u00e9ben is. Hab\u00e1r egyes t\u00fcnetek \u00e1tfednek a k\u00e9t ment\u00e1lis betegs\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, m\u00e9gis hatalmas eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zatot jelent a k\u00e9t diagn\u00f3zis \u00f6sszet\u00e9veszt\u00e9se. A <\/span>depresszi\u00f3<\/span><\/i> olyan sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges hangulatzavar, ami a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3m\u00e1n t\u00falmutat\u00f3 t\u00fcnetekkel t\u00e1rsul \u00e9s sokszor az \u00f6ngyilkoss\u00e1gra val\u00f3 hajlam rizik\u00f3ja is fenn\u00e1llhat. Tov\u00e1bbi neh\u00e9zs\u00e9get jelent a k\u00e9t betegs\u00e9g elv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban, hogy <\/span>a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra nem \u00e1ll m\u00e9g rendelkez\u00e9sre megfelel\u0151 diagnosztikai elj\u00e1r\u00e1s<\/i><\/b>.\u00a0<\/span><\/p>\n

A k\u00e9s\u0151bbiekben az akt\u00edv ki\u00e9gett \u00e1llapot ker\u00fcl majd a k\u00f6z\u00e9ppontba, ami dr. F\u00fcredi J\u00falia szavaival \u00fagy \u00edrhat\u00f3 k\u00f6r\u00fcl, mint \u201e<\/span>amikor jelen vagy, de az nem szabad\u00edt fel<\/span><\/i>\u201d.\u00a0<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Google K\u00e9pek<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ki\u00e9gt\u00e9l, mint a villanyk\u00f6rte! Melyik t\u00edpusba tartozol?\u00a0<\/b><\/p>\n

A ki\u00e9g\u00e9s t\u00edpusait <\/span>villanyk\u00f6rte-metafor\u00e1n<\/span><\/i> c\u00e9lszer\u0171 szeml\u00e9ltetni. Az els\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1ban a legdrasztikusabb a v\u00e1ltoz\u00e1s: aki l\u00e1tsz\u00f3lag m\u00e9g rendben van, \u00fagy t\u0171nhet, hogy minden el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl veszti el a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban \u00f6nmag\u00e1t. A <\/span>\u201epuff, egyszer csak ki\u00e9gett\u201d<\/span><\/i> t\u00edpus hirtelen tal\u00e1lja mag\u00e1t a s\u00f6t\u00e9tben, vagyis a rem\u00e9nyvesztetts\u00e9g, tan\u00e1cstalans\u00e1g \u00e9s f\u00e1radts\u00e1g fojtogat\u00e1s\u00e1ban. Ahogyan a villanyk\u00f6rt\u00e9t is cser\u00e9lni kell, a\u00a0 kimer\u00fclt szem\u00e9ly \u00e9let\u00e9ben is mihamarabb v\u00e1ltoz\u00e1st kell hozni. A motiv\u00e1latlans\u00e1g \u00e9s az energiahi\u00e1ny ellen\u00e9re fel kell tudni ismerni, hogy az \u00e9let melyik ter\u00fclet\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt a ki\u00e9g\u00e9s.<\/span><\/p>\n

A m\u00e1sodik csoport, a <\/span>\u201ebarnul\u00f3s\u201d<\/span><\/i> villanyk\u00f6rte az id\u0151 el\u0151rehaladt\u00e1val folyamatosan vesz\u00edt a f\u00e9nyerej\u00e9b\u0151l, m\u00edgnem kialszik. Ennek a felismer\u00e9s\u00e9t nehez\u00edti, ha a szem\u00e9ly testi, ment\u00e1lis vagy pszich\u00e9s \u00e1llapot\u00e1t az elm\u00falt napokhoz, hetekhez vagy h\u00f3napokhoz hasonl\u00edtja, nem fogja \u00e9szrevenni, hogy az leromlott. Sz\u00e1m\u00e1ra \u00fagy t\u0171nik, mintha \u201emindig is ilyen lett volna\u201d.\u00a0<\/span>A <\/span>\u201evillog\u00f3s\u201d<\/span><\/i> ki\u00e9g\u00e9s alkotja a t\u00edpusok harmadik kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t. Amikor a l\u00e1mpa vil\u00e1g\u00edt nem foglalkozunk annak az esetleges ki\u00e9g\u00e9s\u00e9vel, ha egy id\u0151re ki is alszik, ut\u00e1na \u00fagyis \u00fajb\u00f3l kigyullad. A probl\u00e9m\u00e1t az jelenti, hogy a f\u00e9nyes peri\u00f3dusok kezdetben m\u00e9g domin\u00e1lnak, a kor\u00e1bban r\u00e9szletesebben bemutatott t\u00fcnetek jelen vannak, de ebben a peri\u00f3dusban nem ker\u00fclnek a figyelmi f\u00f3kuszba. A s\u00f6t\u00e9t szakaszokban feler\u0151s\u00f6dnek a kimer\u00fclts\u00e9g jelei, de a k\u00f6vetkez\u0151 f\u00e9nyes szakasz r\u00e9szben elnyomja \u0151ket. Nem kapnak figyelmet, mert \u201ea rossz id\u0151szakot, majd egy j\u00f3 \u00fagyis felv\u00e1ltja\u201d. Ami a szem\u00e9lyek figyelm\u00e9t elker\u00fcli, hogy a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g egyre gyakrabban jelentkezik \u00e9s huzamosabb ideig fenn is \u00e1ll, mik\u00f6zben a f\u00e9nyes peri\u00f3dusok addig ritkulnak \u00e9s r\u00f6vid\u00fclnek, m\u00edgnem teljesen el nem t\u0171nnek. <\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Google K\u00e9pek<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u201eA fiatalok nem tudnak ki\u00e9gni\u201d \u00e9s m\u00e1s t\u00e9vhitek<\/b><\/p>\n

A fiatal munkaer\u0151re a legt\u00f6bb esetben \u00fagy tekintenek, mint olyan szem\u00e9lyekre, akik energetikusak, motiv\u00e1ltak \u00e9s t\u00f6rtet\u0151ek, vagyis b\u00e1rmilyen feladatot lelkesen elv\u00e9geznek. Kezd\u0151 munkav\u00e1llal\u00f3k\u00e9nt nem tanulnak meg nemet mondani az irre\u00e1lis feladatmennyis\u00e9gre, s\u0151t sok esetben al\u00e1rendelik magukat azoknak a koll\u00e9g\u00e1knak, akik m\u00e1r j\u00f3 ideje az adott munkahelyen dolgoznak \u00e9s a fiatalok naivit\u00e1sb\u00f3l hasznot h\u00faznak. A kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben a fiatalok az amb\u00edci\u00f3kat feladj\u00e1k, motiv\u00e1latlanabbak lesznek \u00e9s a f\u00e1rad\u00e9konys\u00e1g is megjelenik, m\u00edgnem \u00f6ssze\u00e1ll a t\u00fcnetegy\u00fcttes. A k\u00f6zhiedelemmel ellenben ugyan\u00fagy a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma kock\u00e1zata al\u00e1 vannak t\u00e9ve, mint tapasztaltabb munkat\u00e1rsaik. Ezzel szembe\u00e1ll\u00edthat\u00f3 az az elm\u00e9let, amely szerint \u201ea fiatal gener\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r eleve ki\u00e9gett\u201d.\u00a0<\/span><\/p>\n

Tov\u00e1bbi t\u00e9ves elk\u00e9pzel\u00e9s a <\/span>burnout szindr\u00f3m\u00e1val<\/span><\/i> kapcsolatban, hogy az csak munkahelyen, legf\u0151k\u00e9ppen a pap\u00edrhalmok m\u00f6g\u00f6tt gubbaszt\u00f3 irodai munk\u00e1sokat \u00e9rinti. A ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma munkak\u00f6rt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl jelentkezhet – hab\u00e1r a hum\u00e1n szolg\u00e1ltat\u00e1sok ter\u00e9n dolgoz\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben igen gyakori – de nem kiz\u00e1r\u00f3lagosan a \u201emunka betegs\u00e9ge\u201d. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kapcsolatokban, sz\u00fcl\u0151i szerepekben \u00e9s szinte b\u00e1rmilyen ter\u00fcleten kimer\u00fclhet\u00fcnk. M\u00e1r t\u00f6bb empirikus vizsg\u00e1lat is bizony\u00edtotta, hogy a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma ak\u00e1r a fels\u0151oktat\u00e1sban tanul\u00f3 hallgat\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben is tetten \u00e9rhet\u0151 (Meier \u00e9s Schmeck 1985; Balogun \u00e9s mtsai 1995, 1996). Az egyik ter\u00fcleten jelentkezett tart\u00f3s kimer\u00fclts\u00e9g m\u00e1s ter\u00fcletekre is hat\u00e1ssal lehet.\u00a0<\/span><\/p>\n

Mik lehetnek az okoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek? Kiket \u00e9rint a legjobban?<\/b><\/p>\n

A ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma oki h\u00e1tter\u00e9ben legt\u00f6bbsz\u00f6r nem egy t\u00e9nyez\u0151, hanem t\u00f6bb k\u00f6r\u00fclm\u00e9ny k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1sa j\u00e1tszik szerepet. A tipikus okok k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3 a t\u00fal hossz\u00fa munkaid\u0151, az el\u00e9gtelen b\u00e9rez\u00e9s, a bizonytalan preszt\u00edzshelyzet, a becs\u00fcletess\u00e9g hi\u00e1nya \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kkonfliktus. \u00c9rdemes lehet azokat a szem\u00e9lyis\u00e9gt\u00e9nyez\u0151ket is megeml\u00edteni, amelyek gyakoribbak az akt\u00edv ki\u00e9gett szem\u00e9lyek eset\u00e9ben. Ide sorolhat\u00f3 a perfekcionizmus, t\u00fal\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a t\u00falzott pesszimizmus.<\/span><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: Google K\u00e9pek<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ki\u00e9gtem. Most hogyan tov\u00e1bb?<\/b><\/p>\n

A kor\u00e1bban eml\u00edtett t\u00e9ves diagn\u00f3zis fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben elengedhetetlen egy szakember v\u00e9lem\u00e9nye. Hab\u00e1r k\u00e9zenfekv\u0151nek t\u0171nik a k\u00f6rnyezetv\u00e1ltoz\u00e1s, ez sok esetben nem jelent megold\u00e1st a probl\u00e9m\u00e1ra. Amennyiben a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma h\u00e1tter\u00e9ben valami m\u00e1s betegs\u00e9g \u00e1ll, k\u00f6zpontba ker\u00fcl a pszichoter\u00e1pia alkalmaz\u00e1sa, a probl\u00e9ma gy\u00f6ker\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. Az olyan p\u00e1ciensek eset\u00e9ben, akikn\u00e9l diagnosztiz\u00e1lhat\u00f3 kr\u00f3nikus stressz, n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen valamif\u00e9le stresszold\u00f3 technika elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa. A ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma alapvet\u0151en nem ig\u00e9nyel gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9st, de szorong\u00e1s vagy depresszi\u00f3 eset\u00e9ben m\u00e1r fontoss\u00e1 v\u00e1lik.\u00a0<\/span><\/p>\n

Dr. F\u00fcredi J\u00falia, szervezetpszichol\u00f3gus, a nagy bet\u0171kkel kiab\u00e1l\u00f3 <\/span>El\u00e9g<\/i><\/b> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv \u00edr\u00f3ja, maga is \u00e1t\u00e9lte, hogy milyen akt\u00edv ki\u00e9gettnek lenni. Egy podcast-ben adott interj\u00faban p\u00e1r, apr\u00f3nak t\u0171n\u0151 l\u00e9p\u00e9sben v\u00e1zolta fel a <\/span>burnout szindr\u00f3ma<\/span><\/i> lehets\u00e9ges gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az <\/span>els\u0151 l\u00e9p\u00e9s,<\/span> ami egyben a k\u00f6nyve c\u00edm\u00e9t is ihlette, az <\/span>\u201eEl\u00e9g volt!\u201d<\/span><\/i>. <\/span>Legyen t\u00e9nyleg el\u00e9g<\/span>: ahelyett, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 napunkat is ugyanolyan f\u00e1radtan, a negat\u00edv attit\u0171d\u00f6k fogs\u00e1g\u00e1ban t\u00f6lten\u00e9nk, ink\u00e1bb vess\u00fcnk ennek v\u00e9get. A soron k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151fokot <\/span>\u201e<\/span><\/i>dagony\u00e1z\u00e1s<\/span><\/i>nak\u201d<\/span><\/i> nevezte el, ami annyit takar, hogy <\/span>tal\u00e1ljuk meg az \u00e9letnek azt a sz\u00ednter\u00e9t, ahol ki\u00e9gt\u00fcnk<\/span>. Mivel a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma t\u00fcnetei jelent\u0151sen befoly\u00e1solt\u00e1k a szervezet\u00fcnk eg\u00e9szs\u00e9ges m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, p\u00e9ld\u00e1ul alv\u00e1szavarok, kering\u00e9si betegs\u00e9gek vagy gyomorprobl\u00e9m\u00e1k is kialakulhatnak, elengedhetetlen ezeknek a kezel\u00e9se, vagyis a <\/span>fizikai rendbet\u00e9tel<\/span><\/i>. Az ezt k\u00f6vet\u0151 <\/span>negyedik<\/span> \u00e9s egyben utols\u00f3 <\/span>l\u00e9pcs\u0151<\/span> \u201e<\/span><\/i>az apr\u00f3 \u00f6r\u00f6m\u00f6k \u00e9s az apr\u00f3 bossz\u00fas\u00e1gok\u201d<\/span><\/i> megtal\u00e1l\u00e1sa<\/span>. Ez a l\u00e9p\u00e9s egyfel\u0151l arra szolg\u00e1l, hogy keress\u00fck meg azokat a zavar\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket, amelyek jelent\u00e9ktelennek t\u0171nnek, de m\u00e9gis \u00e1lland\u00f3 bossz\u00fas\u00e1got okoznak. F\u00fcredi p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t id\u00e9zve, ilyen a szem\u00fcveg meglazult sz\u00e1ra, amit semmi ideig nem tartana bevinni egy k\u00f6zeli optik\u00e1ba, hogy a cs\u00faszk\u00e1l\u00f3 szem\u00fcveg ne fokozza tov\u00e1bb az aznapi idegesked\u00e9st. M\u00e1sfel\u0151l gondoljuk v\u00e9gig, hogy melyek azok az apr\u00f3 dolgok, amelyek \u00f6r\u00f6met okoznak. Ez lehet a kedvenc p\u00e9ks\u00e9g\u00fcnkb\u0151l egy kaka\u00f3s csiga is, amivel id\u0151nk\u00e9nt megaj\u00e1nd\u00e9kozzuk magunkat (Brain Bar, 2021).<\/span><\/p>\n\n\n\n

Irodalomjegyz\u00e9k<\/strong><\/h6>\n
Balogun, J. A., Helgemoe, S., Pellegrini, E., Hoeberlein, T. (1995): Test-retest reliability of a psychometric instrument designed measure physical therapy student\u2019s burnout. Per- ceptual and Motor Skills, 81 (2): 667\u2014672.\u00a0<\/span><\/h6>\n
Balogun, J. A., Helgemoe, S., Pellegrini, E., Hoberlein, T. (1996): Academic performance is not a viable determinant of physical therapy students burnout. Perceptual and Motor Skills, 83: 21\u201422.<\/span><\/h6>\n
Brain Bar. (2021, October). Hogyan el\u0151zd meg, ismerd fel \u00e9s kezeld a ki\u00e9g\u00e9st?|Mi a k\u00e9rd\u00e9s? Ki\u00e9g\u00e9s, Dr. F\u00fcredi J\u00fali\u00e1val. <\/span>https:\/\/open.spotify.com\/episode\/4qTzD9R8wtv38T28KIaJO6?si=tdcwXv67Rh6vzqgks2Ty1g&nd=1<\/span><\/a>\u00a0<\/span><\/h6>\n
Hazag, A., & Major, J. (2008, December 29). The phenomenon of burn-out among students, protection of mental health of medical students. AKJournals.<\/span> https:\/\/doi.org\/10.1556\/mental.9.2008.4.2<\/span><\/a><\/h6>\n
Kiss, V. (2018, June 19). <\/span>Burnout-szindr\u00f3ma (Ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma)<\/span><\/i>. H\u00e1zipatika.<\/span> https:\/\/www.hazipatika.com\/betegsegek_a_z\/burnout-szindroma_kieges_szindroma<\/span><\/a><\/h6>\n
Meier, S. T., & Schmeck, R. R. (1985). The burned-out college student: A descriptive profile. Journal of College Student Personnel, 26(1), 63\u201369.<\/span><\/h6>\n
P\u00e9nzcentrum. (2019, April 1). <\/span>\u00c1rulkod\u00f3 t\u00fcnetek: \u00edgy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztesd Meg a ki\u00e9g\u00e9st a depresszi\u00f3t\u00f3l<\/span><\/i>.<\/span> https:\/\/www.penzcentrum.hu\/egeszseg\/20190401\/arulkodo-tunetek-igy-kulonboztesd-meg-a-kiegest-a-depressziotol-1076425<\/span><\/a><\/h6>\n
Pines, A. M., Aronson, E., & Kafry, D. (1981). Burnout: From Tedium to Personal Growth. New York: The Free Press.<\/span><\/h6>\n\n\n\n

Novotny Petra<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az \u00e9breszt\u0151\u00f3ra ism\u00e9tl\u0151d\u0151 cseng\u00e9se, a feladat-eml\u00e9keztet\u0151k \u00e1lland\u00f3 pittyeg\u00e9se, a meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl besz\u00e9l\u0151 bar\u00e1tn\u0151 \u00e9s a zs\u00e9mbesen morgol\u00f3d\u00f3 anya – hallom, hogy nekem sz\u00f3l, de an\u00e9lk\u00fcl vagyok jelen, hogy val\u00f3ban itt lenn\u00e9k. M\u00e1ris ki\u00e9g\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk? De mi is az a ki\u00e9g\u00e9s szindr\u00f3ma? Hab\u00e1r a ki\u00e9g\u00e9s fogalma m\u00e1r egy ideje k\u00f6ztudatban van, m\u00e9gis pontatlanul defini\u00e1ljuk \u00e9s t\u00f6bb … <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":2011,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-6517","page","type-page","status-publish","hentry"],"jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6517","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6517"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6517\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6522,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6517\/revisions\/6522"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2011"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6517"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}