- \n
- H\u00e1t te mit n\u00e9zel?<\/span><\/li>\n
- MI VAN?! \u2013 h\u0151k\u00f6ltem h\u00e1tra. \u201eT\u00e9nyleg k\u00e9ne az a z\u00e1rt oszt\u00e1ly.\u201d \u2013 gondoltam.<\/span><\/li>\n
- V\u00e1rtam egy ideig, azt\u00e1n gondoltam megk\u00e9rdezem, mert nem szoktad csak \u00fagy ezt csin\u00e1lni. Am\u00fagy bevallom, tetszett, b\u00f3knak veszem. \u2013 nevetett fel a l\u00e1ny.<\/span><\/li>\n
- Most komolyan magammal besz\u00e9lgetek? \u2013 tettem fel a k\u00e9rd\u00e9st nagy nehezen.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Ha valaki m\u00e1s mes\u00e9ln\u00e9 ezt, tuti nem hinn\u00e9m el. Tudom, hogy \u00e9n vagyok az, aki besz\u00e9l a t\u00fck\u00f6rb\u0151l, de m\u00e9gsem. Ki ez a l\u00e1ny? Mit akar t\u0151lem?<\/span><\/p>\n
- \n
- L\u00e1tom, nagyon agyalsz\u2026<\/span><\/li>\n
- Igen.<\/span><\/li>\n
- \u00c9s min? \u2013 k\u00e9rdezte szemtelen mosollyal. A kis pimasz!<\/span><\/li>\n
- Hogy most \u00e1lmodom vagy t\u00e9nyleg a h\u00fasz \u00e9ves \u00f6nmagammal tr\u00e9cselek itt\u2026<\/span><\/li>\n
- R\u00e1d b\u00edzom, tal\u00e1ld ki. Nem l\u00f6v\u00f6m le a po\u00e9nt.<\/span><\/li>\n
- H\u00e1t nem k\u00f6nny\u00edted meg az ember dolg\u00e1t. \u2013 h\u00faztam fel a szem\u00f6ld\u00f6k\u00f6m.<\/span><\/li>\n
- Nem is az\u00e9rt vagyok itt\u2026<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
K\u00f6zben dr\u00e1ga gyerekem megint vis\u00edtani kezdett, mint egy f\u00e1ba szorult f\u00e9reg vagy egy d\u00e9mon, sz\u00f3val k\u00e9nytelen voltam ott hagyni a t\u00fckr\u00f6t.\u00a0<\/span><\/p>\n
- \n
- Anyaaa, merre j\u00e1rt\u00e1l? \u2013 ny\u00e1vogott Ez\u00e9kiel.<\/span><\/li>\n
- Any\u00e1nak volt egy kis dolga. \u2013 h\u00faztam f\u00e9lmosolyra a sz\u00e1mat. Milyen dolga!<\/span><\/li>\n
- Ha apa hazaj\u00f6n, akkor menj\u00fcnk el Dominikhoz, mert van \u00faj j\u00e1t\u00e9ka \u00e9s szeretn\u00e9 megmutatni.<\/span><\/li>\n
- H\u00e1t, dr\u00e1g\u00e1m, arra nem biztos, hogy van id\u0151nk. H\u00e9tf\u0151 d\u00e9lut\u00e1n van. \u2013 t\u0171n\u0151dtem.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Mit sz\u00f3ln\u00e1l ahhoz, ha p\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1n menn\u00e9nk el a kis bar\u00e1todhoz?<\/span><\/p>\n
- \n
- J\u00f3\u00f3\u00f3\u00f3\u00f3! \u2013 ugrott a nyakamba a kis majmocsk\u00e1m. Vajon \u00e9n is ennyire fogok \u00f6r\u00fclni?<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
\u00a0<\/p>\n
***<\/span><\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
A h\u00e1zass\u00e1g \u00e9s az anyas\u00e1g sok munka. Nagyon sok munka. Ha az egyikre ak\u00e1r csak egy kicsivel is t\u00f6bb id\u0151t ford\u00edtok, m\u00e1r lelkiismeret-furdal\u00e1som lesz, hogy mi lesz a m\u00e1sikkal. \u00c9s ford\u00edtva. Ebbe az ember fiatalon nem gondol bele. Mi\u00e9rt is tenn\u00e9\u2026? Ha mindenki ennyire racion\u00e1lisan gondolkodna, az emberis\u00e9g m\u00e1r r\u00e9g kihalt volna\u2026 \u00dagy p\u00e1r t\u00edzezer \u00e9vvel ezel\u0151tt. Ilyeneken j\u00e1r az eszem \u00edgy, hogy itthon vagyok GYES-en. K\u00e9sz is a k\u00e9plet: kisgyerek egyenl\u0151 elbutul\u00e1s. Spekul\u00e1ci\u00f3mat a f\u00fcrd\u0151ben folytattam tov\u00e1bb. Mondhatni el is feledkeztem a d\u00e9lel\u0151tti incidensr\u0151l, amikor valaki vid\u00e1man r\u00e1mk\u00f6sz\u00f6nt. A t\u00fck\u00f6rb\u0151l!<\/span><\/p>\n
- \n
- Te mi\u00e9rt vagy \u00e1lland\u00f3an ilyen vid\u00e1m? \u2013 fintorogtam a hasonm\u00e1somra.<\/span><\/li>\n
- Mi\u00e9rt ne lenn\u00e9k? \u2013 k\u00e9rdezett vissza kacsintva.\u00a0<\/span><\/li>\n
- Jogos, azt se tudod, mi az az \u00e9let. A t\u00fck\u00f6rk\u00e9pem erre elhallgatott \u00e9s a tekintet\u00e9t k\u00f6vettem, mely el\u00e9g felt\u0171n\u0151en az alkatomat vizsg\u00e1lta. \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen a hasam el\u00e9 kaptam a kezem.<\/span><\/li>\n
- Nem is vagy olyan rossz, mint ahogy k\u00e9pzeltelek. \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m hirtelen.<\/span><\/li>\n
- Nem tudom, mit hitt\u00e9l.<\/span><\/li>\n
- Azt, hogy jobban l\u00f3g a hasad \u00e9s a melled. Igazi mami testet vizion\u00e1ltam.<\/span><\/li>\n
- Az\u00e9rt, mert negyven \u00e9ves vagyok, m\u00e9g nem vagyok fonnyadt \u00f6regasszony! \u2013 csattantam fel.<\/span><\/li>\n
- Ok\u00e9. \u2013 tette fel a kez\u00e9t. De nem is vagy m\u00e1r fiatal.<\/span><\/li>\n
- Nem, t\u00e9nyleg nem. Minden v\u00e1gyam, hogy \u00fajra az legyek. De ez nem \u00edgy m\u0171k\u00f6dik.<\/span><\/li>\n
- Tudom, hogy nem. Nem \u00fagy l\u00e1tom az id\u0151t, ahogy te.<\/span><\/li>\n
- Szeretn\u00e9d \u00fagy l\u00e1tni? \u2013 k\u00e9rdeztem.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Hosszas t\u0171n\u0151d\u00e9s ut\u00e1n v\u00e9g\u00fcl egy igenl\u0151 v\u00e1laszt kaptam.<\/span><\/p>\n
- \n
- Tudod, \u00e9n nyitott vagyok. \u2013 csiripelt. Iszom az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3t, minden nap annyit, amennyit lehet. Amennyi bel\u00e9mf\u00e9r.<\/span><\/li>\n
- Ez \u00edgy szokott lenni. Az ember addig akarja tudni a dolgokat, am\u00edg ki nem el\u00e9g\u00fcl. Am\u00edg r\u00e1 nem j\u00f6n a vil\u00e1g borzalmaira. De akkor m\u00e1r k\u00e9s\u0151. Tiszt\u00e1ban lesz sok mindennel \u00e9s azt k\u00edv\u00e1nja, hogy b\u00e1rcsak olyan tudatlan lenne, mint amilyen volt. Ez lehet f\u00e9l perce, de t\u00f6bb \u00e9vtizede is. N\u00e1lam az ut\u00f3bbi j\u00e1tszik\u2026 Pontosan h\u00fasz \u00e9ve. Ma h\u00fasz \u00e9ve.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
A kedves barna, \u0151zike szemp\u00e1r csak n\u00e9zett r\u00e1m \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lt mindent elmondani, amit csak lehetett. \u00d6sszeszorult a sz\u00edvem.<\/span><\/p>\n
- \n
- Ez\u00e9rt vagy itt, igaz?<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Egy l\u00e1gy mosoly suhant \u00e1t az arc\u00e1n.<\/span><\/p>\n
- \n
- Meg\u00e9rte v\u00e1rni. Kital\u00e1ltad!<\/span><\/li>\n
- \u00dczenni akarsz nekem valamit? Vagy esetleg meg\u0151r\u00fcltem \u00e9s magamban besz\u00e9lgetek? Egyszer mondan\u00e1l valamit konkr\u00e9tan! \u2013 fakadtam ki.<\/span><\/li>\n
- Csak megl\u00e1togatni akartalak.<\/span><\/li>\n
- Minek?! Se id\u0151m, se energi\u00e1m, se kedvem nincs foglalkozni veled!<\/span><\/li>\n
- \u00c9s akkor most mit csin\u00e1lsz\u2026?<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Bumm, \u0151 nyert.<\/span><\/p>\n
- \n
- Nem tudom, igaz\u00e1n nem tudom.<\/span><\/li>\n
- Ha gondolod, seg\u00edtek.<\/span><\/li>\n
- Ugyan miben? H\u00fasz \u00e9ves vagy!<\/span><\/li>\n
- Nem \u00fagy seg\u00edtek, ahogyan azt te gondolod.<\/span><\/li>\n
- H\u00e1t hogy?<\/span><\/li>\n
- Elfelejtetted, hogy ki vagy. Visszavezetlek oda, ahonnan indult\u00e1l.<\/span><\/li>\n
- Fogalmad sincs arr\u00f3l, hogy egy ember mennyit fejl\u0151dik az \u00e9lete sor\u00e1n. Ink\u00e1bb hagyj b\u00e9k\u00e9n! \u2013 kiab\u00e1ltam teli torokb\u00f3l.\u00a0<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Nem b\u00edrtam r\u00e1n\u00e9zni, elfordultam. Remegtem a d\u00fcht\u0151l.<\/span><\/p>\n
- \n
- Az anyas\u00e1g megv\u00e1ltoztatott, ez rendben van. \u2013 sz\u00f3lalt meg a kisl\u00e1ny m\u00f6g\u00fclem. De az\u00f3ta m\u00e1r nyomokban sincs benned az a l\u00e1ny, aki volt. Egy porszemnyi se. Biztosan ezt akartad?<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Persze, hogy nem ezt akartam. Azt hittem, hogy lesz egy szakm\u00e1m, f\u00e9rjhez megyek, gyereket sz\u00fcl\u00f6k \u00e9s k\u00e9sz is a r\u00f3zsasz\u00edn habcs\u00f3kos \u00e9letem.<\/span><\/p>\n
- \n
- Az lett volna a csoda, ha nem v\u00e1ltoztat meg. \u2013 t\u00f6prengtem.\u00a0<\/span><\/li>\n
- Az ember addig nem is tudja elk\u00e9pzelni, hogy mekkora felel\u0151ss\u00e9g a gyerekv\u00e1llal\u00e1s. Mennyi teher, mennyi mindenr\u0151l kell lemondani. \u00c9s a testem se a r\u00e9gi, a terhess\u00e9g \u00e9s a szoptat\u00e1s nem tett neki j\u00f3t. \u2013 folytattam.<\/span><\/li>\n
- L\u00e1tod m\u00e9g magadban a n\u0151t?<\/span><\/li>\n
- Esk\u00fcsz\u00f6m, pszichol\u00f3gus is lehetn\u00e9l\u2026<\/span><\/li>\n
- Ne t\u00e9rj ki a v\u00e1laszom el\u0151l. \u2013 szegezte r\u00e1m a barna szemeit.<\/span><\/li>\n
- Igen, n\u00e9ha\u2026 Amikor a f\u00e9rjemmel vagyok\u2026 Vagy amikor \u00e9rzem, hogy ut\u00e1nam n\u00e9znek az utc\u00e1n. \u2013 t\u00f6prengtem. B\u00e1r t\u00e9ny \u00e9s val\u00f3, hogy nem annyit, mint fiatal koromban.<\/span><\/li>\n
- Sokat mondod, hogy \u201efiatal koromban\u201d.<\/span><\/li>\n
- Igen, mert err\u0151l k\u00e9rdezel.<\/span><\/li>\n
- A mostani Te \u00e9s a r\u00e9gi Te ugyanaz?<\/span><\/li>\n
- Gondolom igen.<\/span><\/li>\n
- N\u00e9zd meg az \u00e9jjeli szekr\u00e9nyed als\u00f3 fi\u00f3kj\u00e1t. \u2013 utas\u00edtott.<\/span><\/li>\n
- M\u00e1r kutakodsz is ut\u00e1nam?!<\/span><\/li>\n
- Csak n\u00e9zd meg. Ha akkor sem \u00e9rted, hogy mir\u0151l besz\u00e9lek, akkor elt\u0171n\u00f6k. \u00d6r\u00f6kre. \u00c9s akkor b\u00e1nhatod, hogy nem \u00e9rtett\u00e9l\u2026<\/span><\/li>\n
- T\u00fal j\u00f3 vagy b\u0171ntudatkelt\u00e9sben. \u2013 n\u00e9ztem bele a t\u00fck\u00f6rbe elk\u00e9pedve \u00e9s a h\u00e1l\u00f3szoba fel\u00e9 vettem az ir\u00e1nyt.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Kinyitottam az als\u00f3 fi\u00f3kot \u00e9s a m\u00e9g r\u00e9gen bedob\u00e1lt okleveleket szedtem ki bel\u0151le. Tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9sek, diplom\u00e1k, nyelvvizsg\u00e1k t\u00f6mkelege, egy\u00e9b fontos pap\u00edrok, amik am\u00fagy minden nap nem kellenek. Azt\u00e1n a kezembe akadt egy napl\u00f3. El\u00e9g r\u00e9gen \u00edrhattam, mert egy\u00e1ltal\u00e1n nem r\u00e9mlett, hogy \u00e9n valaha egy piros p\u00f6tty\u00f6s kis k\u00f6nyvecsk\u00e9be \u00edrtam volna. Kinyitottam, tal\u00e1ltam benne egy \u00f6sszehajtott levelet, \u00f3vatosan belen\u00e9ztem. Elolvastam az els\u0151 k\u00e9t sz\u00f3t, majd azonnal visszacsuktam. Teljesen leb\u00e9nultam \u00e9s forr\u00f3, s\u00f3s k\u00f6nnyek \u00e1ztatt\u00e1k az arcomat. Felpattantam, remeg\u0151 l\u00e1bakkal futottam vissza a t\u00fck\u00f6rh\u00f6z, de ekkor m\u00e1r csak a val\u00f3di \u00f6nmagamat l\u00e1ttam. Negyven \u00e9vesen, anyak\u00e9nt, feles\u00e9gk\u00e9nt. A szemeim sark\u00e1ba pedig \u00fajb\u00f3l visszat\u00e9rtek a v\u00e1ratlan vend\u00e9gek, a r\u00e1ncaim. \u00d6sszeroskadtam \u00e9s s\u00edrtam, ahogy csak tudtam. A kisfiam rohant oda hozz\u00e1m, hogy \u00e1t\u00f6leljen, de szeg\u00e9ny hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkozott mindennel, nem seg\u00edtett. Fogalmam sincs, hogy meddig \u00fclhett\u00fcnk a padl\u00f3n \u00f6lelkezve, de egyszer az \u00e9ppen haza\u00e9rkez\u0151 f\u00e9rjem h\u00fazott fel a f\u00f6ldr\u0151l.<\/span><\/p>\n
- \n
- Mi t\u00f6rt\u00e9nt veled? Mi van a kezedben? \u2013 n\u00e9zett r\u00e1m D\u00e1vid riadtan.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
Nem sz\u00f3ltam semmit, csak odany\u00fajtottam a lapot \u00e9s hagytam, hogy sz\u00e9tnyissa. Sz\u00f3tlanul elolvasta, majd idegesen ledobta. A pap\u00edrlap koppan\u00e1sa szinte f\u00fcls\u00fcket\u00edt\u0151en hatott. A kisfiam ebb\u0151l nem sokat sejtett, csak az apja ut\u00e1n futott, \u00f6r\u00fclt neki, hogy haza\u00e9rt a munk\u00e1b\u00f3l. Tal\u00e1n jobb is \u00edgy. Er\u0151t gy\u0171jt\u00f6ttem \u00e9s felemeltem a levelet \u00e9s minden egyes szav\u00e1t lassan olvastam el. K\u00f6zben meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl cik\u00e1ztak a gondolataim, hogy n\u0151k\u00e9nt nem \u00e9rek semmit a f\u00e9rfiak vil\u00e1g\u00e1ban \u00e9s D\u00e1vid sosem akarta volna, hogy egy ilyen \u00fatra t\u00e9rjek. S\u00falyos konfliktusaink voltak ez miatt. Ki az a l\u00e1ny, aki akkor voltam? Ki az a b\u00f6lcs\u00e9sz, aki egykor teljesen m\u00e1s akart lenni? Egy mondat, mely rengeteget jelentett volna nekem, de hagytam el\u00faszni. Ma m\u00e1r k\u00e9s\u0151. \u00c9rett, n\u0151is\u00e9gemben (elvileg) kiteljesedett anyak\u00e9nt m\u00e1r nem \u00e1lln\u00e1m meg a helyemet. Egy mondat, mely sosem v\u00e1lt val\u00f3ra: \u201eFelv\u00e9telt nyert a g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki szakra\u201d.<\/span><\/p>\n
\u00a0<\/p>\n
- Az ember addig nem is tudja elk\u00e9pzelni, hogy mekkora felel\u0151ss\u00e9g a gyerekv\u00e1llal\u00e1s. Mennyi teher, mennyi mindenr\u0151l kell lemondani. \u00c9s a testem se a r\u00e9gi, a terhess\u00e9g \u00e9s a szoptat\u00e1s nem tett neki j\u00f3t. \u2013 folytattam.<\/span><\/li>\n
- Az lett volna a csoda, ha nem v\u00e1ltoztat meg. \u2013 t\u00f6prengtem.\u00a0<\/span><\/li>\n
- Ha gondolod, seg\u00edtek.<\/span><\/li>\n
- \u00dczenni akarsz nekem valamit? Vagy esetleg meg\u0151r\u00fcltem \u00e9s magamban besz\u00e9lgetek? Egyszer mondan\u00e1l valamit konkr\u00e9tan! \u2013 fakadtam ki.<\/span><\/li>\n
- Meg\u00e9rte v\u00e1rni. Kital\u00e1ltad!<\/span><\/li>\n
- Ez \u00edgy szokott lenni. Az ember addig akarja tudni a dolgokat, am\u00edg ki nem el\u00e9g\u00fcl. Am\u00edg r\u00e1 nem j\u00f6n a vil\u00e1g borzalmaira. De akkor m\u00e1r k\u00e9s\u0151. Tiszt\u00e1ban lesz sok mindennel \u00e9s azt k\u00edv\u00e1nja, hogy b\u00e1rcsak olyan tudatlan lenne, mint amilyen volt. Ez lehet f\u00e9l perce, de t\u00f6bb \u00e9vtizede is. N\u00e1lam az ut\u00f3bbi j\u00e1tszik\u2026 Pontosan h\u00fasz \u00e9ve. Ma h\u00fasz \u00e9ve.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n
- Mi\u00e9rt ne lenn\u00e9k? \u2013 k\u00e9rdezett vissza kacsintva.\u00a0<\/span><\/li>\n
- Te mi\u00e9rt vagy \u00e1lland\u00f3an ilyen vid\u00e1m? \u2013 fintorogtam a hasonm\u00e1somra.<\/span><\/li>\n
- Any\u00e1nak volt egy kis dolga. \u2013 h\u00faztam f\u00e9lmosolyra a sz\u00e1mat. Milyen dolga!<\/span><\/li>\n
- Igen.<\/span><\/li>\n
- MI VAN?! \u2013 h\u0151k\u00f6ltem h\u00e1tra. \u201eT\u00e9nyleg k\u00e9ne az a z\u00e1rt oszt\u00e1ly.\u201d \u2013 gondoltam.<\/span><\/li>\n
![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/11\/vintage-mirror-4052203_1280_pixabay-1.jpg\")
<\/a>