<\/span>Zsebre dugott k\u00e9zzel \u00e1lltam \u00e9s bambultam but\u00e1n az \u00e9jszak\u00e1ba. M\u00e9g a b\u0171v\u00e9sz, Lyney<\/span> el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1sa alatt voltam, mintha m\u00e9g mindig ott \u00e1lltam volna a tapsvihar k\u00f6zep\u00e9n, l\u00e9legzet-elfojtva az \u00e1mulatt\u00f3l. Minden olyan val\u00f3snak tetszett a show alatt \u00e9s magamban sz\u00e1zszor is megk\u00e9rd\u0151jeleztem: vajon hogyan csin\u00e1lta? T\u00e9nyleg var\u00e1zslat t\u00f6rt\u00e9nt, vagy csak kij\u00e1tszott\u00e1k a figyelmemet? Abban a pillanatban \u00fagy t\u0171nt, ezt m\u00e1r soha nem is tudom meg.
<\/span>A b\u0171v\u00f6letb\u0151l a 4-es villamos csikorg\u00e1sa \u00e9bresztett fel. Lassan \u00e1llt be a meg\u00e1ll\u00f3ba \u00e9s lust\u00e1n kinyitotta ajtajait. \u00c9n is megindultam, hogy f\u00f6lsz\u00e1lljak, amikor <\/span>orrfacsar\u00f3 b\u0171z \u00e9s f\u00far\u00e1s \u00e9ktelen hangzavara<\/span><\/i> megtorpantotta l\u00e9pteimet. Hirtelen h\u00e1tra fordultam, hogy l\u00e1ssam, ki a fene dolgozik vas\u00e1rnap este 10-kor a j\u00e1rda jav\u00edt\u00e1s\u00e1n. De nem volt ott senki. Senki, csak a fagyoskod\u00f3 hajl\u00e9ktalan. F\u00e1radtan megt\u00f6r\u00f6ltem a szemeimet, biztosan csak k\u00e1pr\u00e1ztak.
<\/span>Amint f\u00f6lsz\u00e1lltam, r\u00f6gt\u00f6n k\u00f6r\u00fcln\u00e9ztem. Ez amolyan saj\u00e1tos szok\u00e1som, amit az\u00e9rt fejlesztettem ki, hogy elker\u00fcljek egy-k\u00e9t kellemetlen besz\u00e9lget\u00e9st p\u00e1r kellemetlen ismer\u0151ssel. Nem voltak sokan a villamoson, csak 20-25 k\u00e1ba ember. A tekintetem azonban egy olyan valakin landolt, aki az elm\u00falt 3 \u00f3r\u00e1ban t\u00fals\u00e1gosan is ellopta a figyelmemet. Tal\u00e1n a k\u00e9s\u0151 esti transzt\u00f3l vagy az \u00e1mulatt\u00f3l, de a l\u00e1baim l\u00e9pdelni kezdtek a titokzatos \u00fariember fel\u00e9. A kedvenc b\u0171v\u00e9szed kalapj\u00e1t ugyanis b\u00e1rhonnan felismered.<\/span><\/p>\n
– Monsieur Lyney?<\/span><\/p>\n Lyney egy titokzatos mosollyal v\u00e1laszolt. \u00dagy t\u0171nt, mintha m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta figyelt volna.\u00a0<\/span><\/p>\n – Bizony-bizony! Ez most nem egy szimpla ill\u00fazi\u00f3! Hogy \u00e9rezz\u00fck magunkat eme k\u00e9s\u0151i \u00f3r\u00e1kban? Izgatott? Meglepett? Vagy tal\u00e1n csak arra vagy k\u00edv\u00e1ncsi, mi\u00e9rt vagyok most itt?<\/span><\/p>\n – Csak meglep\u0151dtem, hogy itt l\u00e1thatom \u00d6nt. A show csa-<\/span><\/p>\n – K\u00e9rlek, hagyjuk a formalit\u00e1st.<\/span><\/p>\n – Ah, rendben! \u2026De nem k\u00e9ne m\u00e9g a sz\u00ednh\u00e1zban lenned? A show csak nemr\u00e9g \u00e9rt v\u00e9get\u2026<\/span><\/p>\n – V\u00e9get?! Ohohoho, a show csak <\/span>most kezd\u0151dik.<\/span><\/i><\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 meg\u00e1ll\u00f3: Margit sziget, Margit h\u00edd. Az ajt\u00f3k a bal oldalon ny\u00edlnak.<\/b><\/p>\n Hirtelen mintha egy hossz\u00fa, m\u00e9ly \u00e1lomb\u00f3l \u00e9bredtem volna. A villamoson \u00fcltem, de Lyney nem volt ott. Persze, hogyan is lehetne itt\u2026biztos csak \u00e1lmodtam. – Nem l\u00e1tsz, tata?! Tudod te mennyibe ker\u00fcl ez??<\/span><\/i><\/p>\n – Nagyon sajn\u00e1lom! \u0150szint\u00e9n sajn\u00e1lom!<\/span><\/i><\/p>\n – H\u00e1t sajn\u00e1lhatod is.<\/span><\/i><\/p>\n Az \u00f6regember fel\u00e1llt, m\u00e9g egyszer bocs\u00e1natot k\u00e9rt \u00e9s az ajt\u00f3hoz \u00e1llt. L\u00e1tva ezt a jelenetet, a l\u00e1ny m\u00e1r nem is t\u0171nt olyan sz\u00e9pnek. Lehullott az \u00e1larc \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g \u00fagy sz\u00farta ki a szemem, mint valami pen\u00e9szes folt a feh\u00e9r falon.<\/span><\/i><\/p>\n – Egy b\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra mindig az sz\u00e1m\u00edt, hogy mit l\u00e1t a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Az a h\u00f6lgy is a szakmai gyakorlat egy kiv\u00e1l\u00f3 alkalmaz\u00f3ja, j\u00f3 el\u0151ad\u00f3 v\u00e1lna bel\u0151le.<\/span><\/p>\n Az ajt\u00f3 kiny\u00edlik. Az emberek le- \u00e9s felsz\u00e1llnak.<\/i><\/b><\/p>\n A villamoson hirtelen \u00fajra s\u00f6t\u00e9t, hideg \u00e9jszaka uralkodott el, Lyney szavai pedig \u00fagy v\u00e1gtak az \u00e9jszakai cs\u00f6ndess\u00e9gbe, mint k\u00e9s a vajba.<\/span><\/p>\n – Lyney?! Mi t\u00f6rt\u00e9nik? Ez most a val\u00f3s\u00e1g?<\/span><\/p>\n – A val\u00f3s\u00e1g az relat\u00edv. Att\u00f3l, f\u00fcgg, te mit akarsz l\u00e1tni.\u00a0<\/span><\/p>\n – \u00c9n? Semmit! Csak be akarok menni az \u00f3r\u00e1mra \u00e9s csendben figyelni.<\/span><\/p>\n – Az el\u0151bb m\u00e9g nem az el\u0151ad\u00e1somr\u00f3l akart\u00e1l hazamenni?<\/span><\/p>\n – Mi?<\/span><\/p>\n – K\u00e9rem, csak egy p\u00e1r forintot adjon! K\u00e9rem, csak egy p\u00e1r forintk\u00e1t!<\/span><\/i><\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 meg\u00e1ll\u00f3: J\u00e1szai Mari t\u00e9r. Az ajt\u00f3k a bal oldalon ny\u00edlnak.<\/b><\/p>\n Mindenki leveg\u0151nek n\u00e9zte a k\u00e9reget\u0151 n\u00e9nit. Sokan elfordultak t\u0151le, m\u00e1sok megr\u00e1zt\u00e1k a fej\u00fcket.<\/span><\/i><\/p>\n – H\u00f6lgyem, tudna seg\u00edteni?<\/span><\/i><\/p>\n – Sajn\u00e1lom, nincs n\u00e1lam k\u00e9szp\u00e9nz – feleltem. Erre a n\u00e9ni tov\u00e1bbment.<\/span><\/i><\/p>\n Meg sem n\u00e9ztem, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n mi van a p\u00e9nzt\u00e1rc\u00e1mban. Hogy mi\u00e9rt? Ezt a n\u00e9nit nem el\u0151sz\u00f6r l\u00e1ttam. Itt volt m\u00e1r a m\u00falt h\u00e9ten is, meg azel\u0151tt \u00e9s azel\u0151tt is. Egy \u00fcveg p\u00e1link\u00e1val a kez\u00e9ben.<\/span><\/i><\/p>\n Egy m\u00e1sik n\u0151 azonban megsz\u00e1nta a n\u00e9nit \u00e9s adott neki 3000 forintot. Majd tekintet\u00fcnk v\u00e9letlen\u00fcl tal\u00e1lkozott. \u00c9n sajn\u00e1lattal n\u00e9ztem r\u00e1, mert tudtam, mi fog t\u00f6rt\u00e9nni a p\u00e9nzzel. \u0150 pedig megvet\u0151en m\u00e9rt engem v\u00e9gig, ami\u00e9rt lepattintottam a n\u00e9nit. Akkor, abban a pillanatban elgondolkodtam. Melyik\u00fcnknek van igaza?<\/span><\/i><\/p>\n – Mit gondolsz, sz\u00e1m\u00edt az igazs\u00e1g?\u00a0<\/span><\/p>\n Az ajt\u00f3 kiny\u00edlik. Az emberek le- \u00e9s felsz\u00e1llnak.<\/i><\/b><\/p>\n – Na j\u00f3, mi t\u00f6rt\u00e9nik?<\/span><\/p>\n – Hogyhogy mi? Az \u00e9let, az t\u00f6rt\u00e9nik!<\/span><\/p>\n – Nem, neked nem is k\u00e9ne l\u00e9tezned!<\/span><\/p>\n – Mi\u00e9rt, neked igen? \u2013 v\u00e1gta hozz\u00e1m Lyney s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten.<\/span><\/p>\n – Igen. Van egy \u00e9letem. Bar\u00e1taim. Otthonom. Haz\u00e1m. Val\u00f3s\u00e1gos vagyok.<\/span><\/p>\n – Bizony\u00edtsd!<\/span><\/p>\n – He? Mit kell ezen bizony\u00edtani?<\/span><\/p>\n – \u201eBar\u00e1tok.\u201d \u201eOtthon.\u201d \u201eHaza.\u201d Ezek nagy szavak, m\u00e9gsem jelentenek semmit. Az emberek elhagynak, a haz\u00e1d el\u00e1rul. \u00c9s a v\u00e9g\u00e9n egyed\u00fcl maradsz. Sz\u00f3val honnan tudod, hogy nem volt\u00e1l mindv\u00e9gig <\/span>egyed\u00fcl?<\/span><\/i><\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 meg\u00e1ll\u00f3: Nyugati p\u00e1lyaudvar, metr\u00f3\u00e1llom\u00e1s.\u00a0 Az ajt\u00f3k a jobb oldalon ny\u00edlnak.<\/b><\/p>\n – V\u00e9gezt\u00fcnk. \u00c9n ezt nem vagyok hajland\u00f3 tov\u00e1bb folytatni!<\/span><\/i><\/p>\n – Ne, k\u00e9rlek besz\u00e9lj\u00fck meg! V\u00e9letlen volt, \u00e9n nem akartam lesm\u00e1rolni-<\/span><\/i><\/p>\n – V\u00e9letlen? pfffAHAHAHAHA! Nemcsak csal\u00f3, de boh\u00f3c is vagy! Hagyj b\u00e9k\u00e9n!<\/span><\/i><\/p>\n – J\u00f3, tudod mit? Am\u00fagy is untalak m\u00e1r. Jobb lesz neked egyed\u00fcl.<\/span><\/i><\/p>\n A sr\u00e1c elviharzott a villamos m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9be s\u00e9rt\u0151d\u00f6tten. A l\u00e1ny le\u00fclt egy k\u00f6zeli \u00fcl\u00e9sre \u00e9s arc\u00e1t kezeibe temetve s\u00edrni kezdett.<\/span><\/i><\/p>\n – De\u2026 \u00e9n nem akarok megint egyed\u00fcl maradni\u2026<\/span><\/i><\/p>\n – Milyen hib\u00e1s gondolkod\u00e1s, nem maradhatsz egyed\u00fcl, ha v\u00e9gig csak magad volt\u00e1l.\u00a0<\/span><\/p>\n Az ajt\u00f3 kiny\u00edlik. Az emberek le- \u00e9s felsz\u00e1llnak.<\/i><\/b><\/p>\n – De ha val\u00f3ban minden hamis, akkor mi \u00e9rtelme van ennek? M\u00e1rmint\u2026az \u00e9letnek?<\/span><\/p>\n – Erre csak te tudsz v\u00e1laszolni.<\/span><\/p>\n – De \u00e9n nem\u2026 \u00c9n nem tudom. Mi\u00e9rt k\u00e9pzeln\u00e9k magam k\u00f6r\u00e9 egy vil\u00e1got bonyolult emberi l\u00e9nyekkel \u00e9s fizikai t\u00f6rv\u00e9nyekkel, amiket nem is \u00e9rtek? \u00c9s mi\u00e9rt nem tudom ir\u00e1ny\u00edtani mindezt?<\/span><\/p>\n – Nem tudod ir\u00e1ny\u00edtani? De hisz \u00e9ppen most is azt teszed! Velem besz\u00e9lgetsz, ugr\u00e1lsz az \u00e9jjel \u00e9s nappal k\u00f6z\u00f6tt, a 4-es \u00e9s a 6-os villamos k\u00f6z\u00f6tt. A kett\u0151 ugyanaz, \u00e9s m\u00e9gis, nem is lehetne k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb\u2026 nem igaz?<\/span><\/p>\n – Nem, ez csak valami hallucin\u00e1ci\u00f3.<\/span><\/p>\n – Ki mondta, hogy a hallucin\u00e1ci\u00f3 nem a val\u00f3s\u00e1g r\u00e9sze?<\/span><\/p>\n – De m\u00e1sok nem l\u00e1tj\u00e1k azt, amit \u00e9n. Teh\u00e1t nem objekt\u00edv.\u00a0<\/span><\/p>\n – Ez csak az \u00e9n elvemet bizony\u00edtja. Te ir\u00e1ny\u00edtasz. M\u00e1sok csak azt l\u00e1tj\u00e1k, amit te mutatsz nekik. Mint egy b\u0171v\u00e9sz. Az \u00e9let egy el\u0151ad\u00e1s \u00e9s Te vagy a rendez\u0151, a sz\u00edn\u00e9sz \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is. Te, egyed\u00fcl.<\/span><\/p>\n – Sz\u00f3val\u2026 most mit tegyek? Bomlasszam meg a val\u00f3s\u00e1got? Ugorjak le a h\u00eddr\u00f3l \u00e9s n\u00e9zz\u00fck meg mi lesz?<\/span><\/p>\n – Ha akarod. Vagy csak \u00e9lheted tov\u00e1bb az \u00e9leted \u00fagy, ahogy eddig. <\/span>Az igazs\u00e1got akarod, vagy a j\u00f3l megszokott b\u00e9k\u00e9t? A kett\u0151 nem megy egy\u00fctt.<\/span><\/i><\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 meg\u00e1ll\u00f3: Oktogon, metr\u00f3\u00e1llom\u00e1s.\u00a0 Az ajt\u00f3k a bal oldalon ny\u00edlnak.<\/b><\/p>\n Tudtam, hogy hamarosan le kell sz\u00e1llnom. M\u00e1r nem is \u00e9rdekelt, hogy milyen napszak volt, vagy hogy Lyney t\u00e9nyleg ott volt-e vagy sem. Ezek k\u00f6z\u00fcl soha, egyik sem sz\u00e1m\u00edtott. A villamos tele volt csal\u00f3kkal \u00e9s hazugokkal. \u00c9s \u00e9n voltam k\u00f6z\u00fcl\u00fck a legnagyobb. Olyan j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszom, aminek a szab\u00e1lyait rajtam k\u00edv\u00fcl senki sem ismeri, m\u00e9gis mindig vesz\u00edtek benne. Olyan rendez\u0151 vagyok, aki a saj\u00e1t darabj\u00e1t szabot\u00e1lja. Olyan sz\u00edn\u00e9sz, aki a szerepben is szerepet j\u00e1tszik. Olyan k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, aki \u00e1llva tapsol akkor is, ha a darab pocs\u00e9k.<\/span><\/i><\/p>\n De ha most istent j\u00e1tszok, ha kezembe veszem az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st \u00e9s mindent \u00f6sszed\u00f6nt\u00f6k, akkor tal\u00e1n megsz\u0171n\u00f6k hazugnak lenni. Akkor tal\u00e1n <\/span><\/i>v\u00e9ge lesz az el\u0151ad\u00e1snak \u00e9s elj\u00f6n az igazi, mag\u00e1nyos val\u00f3s\u00e1g.<\/em><\/span><\/p>\n Az ajt\u00f3 kiny\u00edlik, emberek felsz\u00e1llnak, emberek lesz\u00e1llnak.<\/span><\/i><\/p>\n
<\/span><\/i>Ahogyan kin\u00e9ztem az ablakon, az \u00e9bredez\u0151 nap sugarai bes\u00fct\u00f6ttek m\u00e9g \u00e1lmodni k\u00edv\u00e1n\u00f3 szemeimbe. Szerda volt, nekem meg statisztika \u00f3r\u00e1ra kellett mennem az IZU-ba. A villamos t\u00f6mve volt emberekkel: mind f\u00e1radt \u00e9s mogorva. A tekintetem megakadt egy nagyj\u00e1b\u00f3l velem egykor\u00fa l\u00e1nyon, aki a t\u00f6megben \u00e9ppen a tel\u00f3j\u00e1n nyomkodott valamit. A sminkje t\u00f6k\u00e9letes volt, a ruh\u00e1i pedig pontosan k\u00f6vett\u00e9k a color theory szab\u00e1lyait. Frissen g\u00f6nd\u00f6r\u00edtett haja laz\u00e1n hullott a v\u00e1llaira, ak\u00e1rcsak valami samponrekl\u00e1mban. Szinte t\u00f6k\u00e9letesnek t\u0171nt, de legal\u00e1bbis modell alkatnak.
<\/span><\/i>Ahogyan a meg\u00e1ll\u00f3hoz k\u00f6zeledt\u00fcnk, egy \u00f6reg b\u00e1csi kezdett botork\u00e1lni az ajt\u00f3 fel\u00e9. Hirtelen azonban a kanyarban elvesztette az egyens\u00faly\u00e1t \u00e9s megl\u00f6kte a l\u00e1nyt. \u0150 erre kiejtette a kez\u00e9b\u0151l a telefont \u00e9s haragosan fordult a b\u00e1csi fel\u00e9.<\/span><\/i><\/p>\n
![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/e689013e-8f55-4ea1-ab9e-6ce185a37764.jpg\")
<\/a>