Ide\u00e1lis id\u0151 volt a randihoz, ezer \u00e1gra s\u00fct\u00f6tt a nap. A p\u00e1rom, Tomi r\u00e1kulcsolta kez\u00e9t az eny\u00e9mre \u00e9s ez azt jelentette, hogy elindult a s\u00e9ta a f\u00e9lsziget belsej\u00e9be. A mai vil\u00e1gban (2024-et \u00edrunk) igencsak \u00e9rdekes id\u0151j\u00e1r\u00e1si anom\u00e1li\u00e1k \u00fctik fel a fej\u00fcket, \u00e1m ez a sz\u00e9p m\u00e1jusi nap olyan volt, amilyennek lennie kellett. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, sz\u00ednes vir\u00e1gok ny\u00edltak, sz\u00edvem szerint egy csokorba gy\u0171jt\u00f6ttem volna \u0151ket. De azzal is megel\u00e9gedtem volna, ha elter\u00fclhetek rajtuk. T\u00e1gra nyitott szemmel \u00e9s orral sz\u00edvtam be magamba a m\u00e1just \u00e9s \u00e9ppen engedtem volna a k\u00eds\u00e9rt\u00e9snek, de Tomi visszah\u00fazott: \u201eEszedbe ne jusson!\u201d – ki\u00e1ltott. Lebiggyesztettem a sz\u00e1mat, nagyon v\u00e1gytam egy n\u00e1rcisz csokorra. Hossz\u00fa pill\u00e1imon kereszt\u00fcl, alulr\u00f3l f\u00fcrk\u00e9sztem a kedves \u00fariemberre, a hat\u00e1st azzal fokoztam, hogy kiss\u00e9 oldalra billentettem a fejem. Szemei k\u00f6r\u00fcl \u00f6sszegy\u0171ltek a nevet\u0151r\u00e1ncok \u00e9s szem\u00e9t forgatva tov\u00e1bbment\u00fcnk. Gyorsabban s\u00e9t\u00e1ltunk, mint a randi elej\u00e9n, ekkor r\u00e1eszm\u00e9ltem, hogy egy eldugott kis vir\u00e1gos b\u00f3d\u00e9 fel\u00e9 tartunk. Tomi a fekete v\u00f6dr\u00f6kbe \u00e1ll\u00edtott csokrokat n\u00e9zegette: megsim\u00edtotta a vir\u00e1gok szirmait, k\u00f6zelebb hajolt \u00e9s megszagolta \u0151ket. Nagyobbra nyitotta szemeit \u00e9s apr\u00f3 mosolyra h\u00faz\u00f3dott a sz\u00e1ja. Megtal\u00e1lta a t\u00f6k\u00e9leteset. Kiemelte a v\u00f6d\u00f6rb\u0151l a kiv\u00e1lasztott darabot \u00e9s boldogan az elad\u00f3nak ny\u00fajtotta \u00e1t, majd a bankk\u00e1rty\u00e1j\u00e1t mutatta fel, hogy azzal \u00f3hajt fizetni. Fizet\u00e9s ut\u00e1n intett\u00fcnk az elad\u00f3nak, \u0151 pedig m\u00e9g r\u00e1m is kacsintott. Hopp\u00e1! Megn\u00e9ztem az \u00faj szerzem\u00e9nyemet \u00e9s elgondolkoztam azon, hogy vajon a n\u0151k mi\u00e9rt szeretik annyira a vir\u00e1gokat. Feln\u00e9ztem, mire \u0151 felh\u00fazta a szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t \u00e9s k\u00e9rd\u0151n biccentett egyet. Kuncogva emeltem meg a csokromat, mint \u00f6r\u00f6m\u00f6m kit\u00fcntetett t\u00e1rgy\u00e1t. Megl\u00e1ttam egy padot, a partneremre n\u00e9ztem, k\u00f6vette a tekintetemet, \u00e9n pedig a padra mutattam. \u00d6sszekulcsoltuk a kez\u00fcnket, \u0151 pedig a hajamba b\u00fajtatta arc\u00e1t: tetszett neki az illata. Egy m\u00e1sik p\u00e1r el\u0151tt siker\u00fclt lehuppanni a padra, \u0151k is odatartottak \u00e9ppen. A p\u00e1r n\u0151i tagj\u00e1val n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodpercig pislog\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl n\u00e9zt\u00fcnk egym\u00e1s szem\u00e9be, a sz\u00e1mat f\u00e9loldalas mosolyra h\u00faztam. \u201eEinstand!\u201d \u2013 huppantam le b\u00fcszk\u00e9n. A r\u00e1zk\u00f3d\u00f3 kezemre pillantottam le; a dr\u00e1ga viccesnek tal\u00e1lta a helyzet tettetett komolys\u00e1g\u00e1t. Mit tehettem, j\u00e1t\u00e9kosan oldalba b\u00f6ktem a k\u00f6ny\u00f6k\u00f6mmel \u00e9s vele egy\u00fctt nevettem. A v\u00e1ll\u00e1ra hajtottam a fejem, a kellemes m\u00e1jusi meleg \u00e9s langyos szell\u0151 elszender\u00edtett. Arra \u00e9bredtem, hogy keltegetnek, az arcomat simogatj\u00e1k. B\u00e1gyadtan feln\u00e9ztem a csokibarna szemp\u00e1rra, mire \u0151 az \u00f3r\u00e1j\u00e1ra mutatott. Id\u0151 volt. Lassan elindultunk hazafel\u00e9, egym\u00e1sba karoltunk \u00e9s cs\u00f3kot v\u00e1ltottunk. Huncut szemekkel len\u00e9zett r\u00e1m \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt:
<\/span><\/p>\n
![\"\"](\"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/03\/couple-6516776_1280_pixabay-1.jpg\")
<\/a>