{"id":2033,"date":"2018-03-11T19:56:44","date_gmt":"2018-03-11T18:56:44","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?p=2033"},"modified":"2018-03-20T11:06:39","modified_gmt":"2018-03-20T10:06:39","slug":"a-retteges-pszichologiaja-miert-nezunk-horrorfilmeket-3","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?p=2033","title":{"rendered":"A retteg\u00e9s pszichol\u00f3gi\u00e1ja: mi\u00e9rt n\u00e9z\u00fcnk horrorfilmeket?"},"content":{"rendered":"

\"29101743_1727072767343677_3925945707382439936_o\"<\/a><\/p>\n

PersPeKt\u00edva<\/a> \/ Szak-Mai<\/a><\/h4>\n

V\u00e1mp\u00edrok, szellemek, v\u00e9rfarkasok \u00e9s egy\u00e9b term\u00e9szetfeletti l\u00e9nyek, hidegv\u00e9rrel \u00f6l\u0151 sorozatgyilkosok \u00e9s pszichopat\u00e1k \u2013 vajon mi lehet a k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck? Tal\u00e1n els\u0151re semmif\u00e9le \u00f6sszek\u00f6t\u0151 elem nem jut esz\u00fcnkbe, azonban azt mondom, gondoljunk csak a m\u00e9di\u00e1ra \u2013 azon bel\u00fcl is egy igencsak konkr\u00e9t dologra: a horrorfilmek vil\u00e1g\u00e1ra! Mert igen, a fentebb felsoroltak mindegyike j\u00f3 es\u00e9llyel jelenik meg kedvenc (vagy \u00e9pp sz\u00edvb\u0151l gy\u0171l\u00f6lt) retteg\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 filmjeinkben. De mi\u00e9rt is lehetnek ennyire n\u00e9pszer\u0171ek azok a m\u00e9diatartalmak, amelyek a f\u00e9lelem \u2013 \u00e9s kisebb m\u00e9rt\u00e9kben az undor \u2013 \u00e9rz\u00e9s\u00e9t v\u00e1ltj\u00e1k ki az emberekb\u0151l? Hogy lehet, hogy ezekre akkor is van ig\u00e9nye a vil\u00e1gnak, miut\u00e1n maga m\u00f6g\u00f6tt tudhatja a puszt\u00edt\u00f3 pestisj\u00e1rv\u00e1nyokat, a rengeteg v\u00e9ront\u00e1st, k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat, \u00e9s m\u00e9g ezernyi m\u00e1s fenyeget\u00e9st? Ezekre keres\u00fcnk most egy r\u00f6vid v\u00e1laszt.<\/p>\n

\n

A f\u00e9lelem defin\u00edci\u00f3ja \u00e9s neurohumor\u00e1lis alapja \u2013 r\u00f6viden<\/strong><\/p>\n

A f\u00e9lelem az \u00fagynevezett alap\u00e9rzelmek k\u00f6z\u00e9 tartozik \u2013 csak\u00fagy, mint az \u00f6r\u00f6m, a szomor\u00fas\u00e1g, a d\u00fch \u00e9s az undor \u2013, ami azt jelenti, hogy univerz\u00e1lis jelens\u00e9g: minden egyes kult\u00far\u00e1ban ugyanolyan arckifejez\u00e9sekben \u00e9s mozg\u00e1sprogramokban jelenik meg. A f\u00e9lelem \u201ek\u00f6zpontja\u201d az agy medi\u00e1lis tempor\u00e1lis lebeny\u00e9ben, az amygdal\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. Az amygdala a limbikus rendszer r\u00e9sze, rendk\u00edv\u00fcl fontos szerepe van az \u00e9rzelmi reakci\u00f3k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s feldolgoz\u00e1s\u00e1ban, illetve az \u00f6nfenntart\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s \u00e9rz\u00e9sek, \u00e9rzelmek \u00e9s viselked\u00e9sek szervez\u00e9s\u00e9ben. A f\u00e9lelemnek t\u00f6bb \u00f6sszetev\u0151je van: fontos t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a kiv\u00e1lt\u00f3 ok felismer\u00e9se, az emelkedett izgalmi \u00e1llapot szubjekt\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, illetve a helyzet \u00e9rtelmez\u00e9se (m\u00e1s sz\u00f3val, kognit\u00edv ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se): ez alapj\u00e1n d\u00f6ntj\u00fck el p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy ink\u00e1bb izgatottak vagyunk vagy szorongunk.<\/p>\n

\n

Mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha f\u00e9l\u00fcnk?<\/strong><\/p>\n

A t\u00f6bbi alap\u00e9rzelemhez hasonl\u00f3an a f\u00e9lelem is j\u00f3l azonos\u00edthat\u00f3 vegetat\u00edv reakci\u00f3kban \u00e9s viselked\u00e9ses aktivit\u00e1sban mutatkozik meg: v\u00e9rnyom\u00e1sunk, pulzusunk megemelkedik, izmaink megfesz\u00fclnek, hogy lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtsanak ez\u00e1ltal a harcol\u00e1sra vagy a menek\u00fcl\u00e9sre, a verejt\u00e9kez\u00e9s pedig fokoz\u00f3dik. A horrorfilmek n\u00e9z\u00e9se k\u00f6zben meg\u00e9lt distressz reakci\u00f3k ugyanilyen val\u00f3s\u00e1gosak (teh\u00e1t nem igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek att\u00f3l, ahogyan mondjuk egy t\u00e1mad\u00e1sra reag\u00e1l a szervezet), a fent le\u00edrt t\u00fcneteket bizony\u00e1ra mindannyian tapasztaltuk m\u00e1r egy-egy jelenetn\u00e9l. Ezut\u00e1n azonban tov\u00e1bbra is k\u00e9rd\u00e9ses: m\u00e9gis mi\u00e9rt akarunk ilyen reakci\u00f3kat kiv\u00e1ltani magunkb\u00f3l mesters\u00e9gesen, annak r\u00e9v\u00e9n, hogy megn\u00e9z\u00fcnk egy filmet, vagy fel\u00fcl\u00fcnk egy hull\u00e1mvas\u00fatra?<\/p>\n

\n

Nos, val\u00f3 igaz, hogy a f\u00e9lelem rengeteg kellemetlen \u201et\u00fcnetet\u201d k\u00e9pes produk\u00e1lni; a kor\u00e1bban eml\u00edtettek csup\u00e1n a lista egy r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik. Azonban \u00f6r\u00f6m az \u00fcr\u00f6mben, hogy \u00e9pp ez az alap\u00e9rzelem volt az, amely \u0151seink t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9hez \u00e9vezredeken \u00e1t hozz\u00e1j\u00e1rult, hiszen az esetleges vesz\u00e9lyhelyzetekben hat\u00e9konyan mozg\u00f3s\u00edtotta a szervezet er\u0151forr\u00e1sait, ez\u00e1ltal az egy\u00e9n k\u00e9pes volt a k\u00f6rnyezetet \u00e9beren figyelni, \u00e9s d\u00f6nteni a menek\u00fcl\u00e9s vagy t\u00e1mad\u00e1s mellett. \u00c1ltal\u00e1ban a f\u00e9lelem m\u00e9rt\u00e9ke ar\u00e1nyos a k\u00f6zelg\u0151 vesz\u00e9ly nagys\u00e1g\u00e1val, \u00edgy ez az \u00e9rzelmi reakci\u00f3 kifejezetten adapt\u00edvnak bizonyult az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n; csup\u00e1n akkor okoz probl\u00e9m\u00e1t, ha irre\u00e1lis dolgokra is kiterjed, vagy az indokoltn\u00e1l sokszorosan nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171.<\/p>\n

\n

A horrorfilmek n\u00e9z\u00e9se sor\u00e1n tapasztalt f\u00e9lelem azonban kis m\u00e9rt\u00e9kben elt\u00e9r a fent le\u00edrtakt\u00f3l. Term\u00e9szetesen a vegetat\u00edv reakci\u00f3k \u2013 amelyek f\u00f6l\u00f6tt nincs kontrollunk, mint p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e9rnyom\u00e1sunk vagy a sz\u00edvver\u00e9s\u00fcnk \u2013 megegyeznek a fent le\u00edrtakkal, a kognit\u00edv ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9sben m\u00e9gis van egy apr\u00f3cska, m\u00e9gis jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9s. M\u00e9ghozz\u00e1 az, hogy ak\u00e1r horrorfilmet n\u00e9z\u00fcnk, ak\u00e1r egy szellemvas\u00faton ugr\u00e1lnak el\u00e9nk a r\u00e9miszt\u0151bbn\u00e9l r\u00e9miszt\u0151bb l\u00e9nyek, mindv\u00e9gig tudjuk, hogy ennek semmilyen komoly negat\u00edv k\u00f6vetkezm\u00e9nye nem lehet r\u00e1nk n\u00e9zve, nem kell igaz\u00e1n rettegn\u00fcnk. Enn\u00e9lfogva kijelenthetj\u00fck, hogy a f\u00e9lelem egyfajta kontroll\u00e1lt vesz\u00e9ly\u00e9rzet \u2013 s\u0151t, ugyanez a mechanizmus magyar\u00e1zza azt is, ha valamilyen cs\u00edp\u0151s \u00e9tel kedvel\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozunk. Ez\u00e9rt kedvel\u00fcnk h\u00e1t annyira mindent, ami egy kicsit is ijeszt\u0151 vagy vesz\u00e9lyes, ez\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk n\u00e9ha egy kis adrenalinl\u00f6ketre. Dr. Jeffrey Goldstein pszichol\u00f3gus szerint a horrorfilmeket egyenesen az\u00e9rt v\u00e1lasztjuk, mert azt akarjuk, hogy azok a fent le\u00edrt m\u00f3dokon hassanak r\u00e1nk \u2013 \u00e9s mivel azt is tudjuk, hogy ezek a filmek \u00e1ltal\u00e1ban j\u00f3l v\u00e9gz\u0151dnek, nem okoznak nek\u00fcnk traumatikus \u00e9lm\u00e9nyeket. Ennek oka, hogy att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy felkavarnak minket a k\u00e9perny\u0151n l\u00e1tott esem\u00e9nyek, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 k\u00e9pesek vagyunk kontroll\u00e1lni, mennyire engedj\u00fck, hogy a retteg\u00e9s elhatalmasodjon rajtunk.<\/p>\n

\n

N\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes kutat\u00e1s<\/strong><\/p>\n

Egy 2004-es, Journal of Media Psychology-beli cikk alapj\u00e1n azt is elmondhatjuk, hogy h\u00e1rom t\u00e9nyez\u0151 j\u00e1rul hozz\u00e1 a fent eml\u00edtett filmek n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9hez. Ezekb\u0151l az egyik az \u00e1ltaluk keltett fesz\u00fclts\u00e9g, ami a bizonytalans\u00e1gnak, miszt\u00e9riumnak \u00e9s puszt\u00edt\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 \u2013 b\u00e1r itt \u00e9rdemes megjegyezni, hogy sok emberb\u0151l \u00e9pp a felsoroltak miatt v\u00e1lt ki sokkal ink\u00e1bb undort a horror, mintsem j\u00f3les\u0151 izgalmat. A m\u00e1sodik faktor a relevancia, hiszen a filmv\u00e1sznon megjelen\u0151 esem\u00e9nyek ak\u00e1r vel\u00fcnk is megt\u00f6rt\u00e9nhetn\u00e9nek, vagy \u00e9pp kultur\u00e1lis \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ggel b\u00edrnak, emellett felsz\u00ednre hozz\u00e1k az emberben lappang\u00f3 hal\u00e1lf\u00e9lelmet. Ezzel ellent\u00e9tesnek hathat a harmadik \u00f6sszetev\u0151, ami pontosan az \u00e9szlelt irrealit\u00e1s: hi\u00e1ba hissz\u00fck azt, hogy vel\u00fcnk is megeshetne, amit l\u00e1tunk, valahol m\u00e9gis tudjuk, hogy nem fog \u2013 \u00e9pp ez\u00e9rt besz\u00e9l\u00fcnk a fent eml\u00edtett kontroll\u00e1lt vesz\u00e9ly\u00e9rzetr\u0151l.<\/em><\/p>\n

\n

De vajon a val\u00f3 \u00e9let horrorszer\u0171 esem\u00e9nyeire hogyan reag\u00e1lunk? Ezt egy 1994-es kutat\u00e1sban vizsg\u00e1lt\u00e1k, ahol egyetemi hallgat\u00f3k h\u00e1rom csoportj\u00e1nak h\u00e1romf\u00e9le dokumentumfilmet mutattak. Ezek k\u00f6z\u00fcl az egyik egy v\u00e1g\u00f3h\u00edd m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt, a di\u00e1kok l\u00e1thatt\u00e1k, ahogyan a szarvasmarh\u00e1kat meg\u00f6lik \u00e9s feldolgozz\u00e1k; a m\u00e1sik azt mutatta, ahogyan egy \u00e9l\u0151 majom kopony\u00e1j\u00e1t bet\u00f6rik egy kalap\u00e1ccsal; a harmadikon pedig egy gyermek arcb\u0151r\u00e9nek kiford\u00edt\u00e1s\u00e1t n\u00e9zhett\u00e9k v\u00e9gig, akit \u00e9pp m\u0171t\u00e9tre k\u00e9sz\u00edtettek el\u0151. A hallgat\u00f3k 90%-a v\u00e9gig sem b\u00edrta n\u00e9zni a l\u00e1tott vide\u00f3t, de azok is felkavar\u00f3nak tal\u00e1lt\u00e1k a felv\u00e9teleket, akik megtekintett\u00e9k az eg\u00e9sz filmet. Ennek ellen\u00e9re a di\u00e1kok mindegyike gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl fizetett volna egy \u00faj, sokkal nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 v\u00e9ront\u00e1st tartalmaz\u00f3 horrorfilm premierj\u00e9\u00e9rt! E meglep\u0151nek t\u0171n\u0151 t\u00e9nynek az a magyar\u00e1zata, hogy a horrorfilmek fikt\u00edv term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva lehet\u0151v\u00e9 teszik a n\u00e9z\u0151 pszichol\u00f3giai elt\u00e1volod\u00e1s\u00e1t a megtekintett er\u0151szakos cselekedetekt\u0151l. \u00cdgy j\u00e1rul hozz\u00e1 teh\u00e1t a horrorfilmek kedvel\u00e9s\u00e9hez a fent eml\u00edtett harmadik t\u00e9nyez\u0151, vagyis az, hogy tiszt\u00e1ban vagyunk vele, hogy amit l\u00e1tunk, az nem a val\u00f3s\u00e1g. A kutat\u00e1sok szerint ez kifejezetten hasznos, mert azokra a szem\u00e9lyekre, akik re\u00e1lisabbnak tekintik a l\u00e1tott er\u0151szakos tartalmakat, rosszabb hat\u00e1ssal is vannak ezek, mint azokra, akik tiszt\u00e1ban vannak a k\u00e9pkock\u00e1k val\u00f3s\u00e1gtartalm\u00e1val (vagyis ink\u00e1bb annak hi\u00e1ny\u00e1val).<\/p>\n

\n

Egy m\u00e1sik kutat\u00e1sban tov\u00e1bb\u00e1 \u00fagy tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a horrorfilmek megtekint\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 motiv\u00e1ci\u00f3 kapcsolatban \u00e1ll a f\u00e9l\u00e9nks\u00e9ggel, az emp\u00e1ti\u00e1val \u00e9s az \u00e9lm\u00e9nykeres\u00e9ssel is. Az \u00e9lm\u00e9nykeres\u0151 \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 empatikus szem\u00e9lyek \u00e1ltal\u00e1ban fokozottan kedvelik a horrort, m\u00edg akik f\u00e9l\u00e9nkebbek, ink\u00e1bb undorral tekintenek ezekre a tartalmakra. Ezenk\u00edv\u00fcl fontosak a n\u00e9z\u0151 filmekre adott kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv v\u00e1laszai, hiszen hajlamosak vagyunk valamelyik szerepl\u0151vel (ak\u00e1r a gyilkossal, ak\u00e1r az \u00e1ldozattal) azonosulni. Ha enn\u00e9l is tov\u00e1bb akarunk menni, \u00e9s az analitikus pszichol\u00f3gia szempontb\u00f3l k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk, elmondhatjuk, hogy Jung \u00fagy gondolta, hogy az ilyesfajta tartalmak a kollekt\u00edv tudattalanban m\u00e9lyen eltemetett archet\u00edpusokhoz kapcsol\u00f3dnak, valamint szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk fel nem t\u00e1rt oldal\u00e1hoz, amit \u00e1rny\u00e9knak nevezett. Az er\u0151szakos tartalmak figyelemmel k\u00eds\u00e9r\u00e9se lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt a katarzis meg\u00e9l\u00e9s\u00e9re, vagyis a benn\u00fcnk d\u00fal\u00f3 energi\u00e1k levezethet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak. (Az \u00fajabb elm\u00e9letek szerint viszont az analitikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9shez mindenk\u00e9ppen hozz\u00e1 kell tenn\u00fcnk, hogy igen neh\u00e9z ezeket az \u00e1ll\u00edt\u00e1sokat empirikus \u00faton igazolni.)<\/p>\n

\n

\u00d6sszefoglalva teh\u00e1t, az\u00e9rt szeretj\u00fck a horrorfilmek, szellemvasutak \u00e9s hasonl\u00f3k \u00e1ltal kiv\u00e1ltott retteg\u00e9st, mert tudjuk, hogy ezek nem jelentenek sz\u00e1munkra val\u00f3di vesz\u00e9lyt, illetve k\u00e9pesek vagyunk egyfajta pszichol\u00f3giai t\u00e1vols\u00e1got tartani a l\u00e1tott er\u0151szakkal szemben. Term\u00e9szetesen ezzel a cikkel nem buzd\u00edtok senkit ilyen m\u00e9diatartalmak fogyaszt\u00e1s\u00e1ra, ha egy\u00e9bk\u00e9nt undort \u00e9s er\u0151s f\u00e9lelmet \u00e9rez m\u00e1r csak a gondolatt\u00f3l is, hogy horrort n\u00e9zzen, azonban aki szereti az ilyesmit, annak \u00e9rdekes lehet tudni, hogy mi is \u00e1ll rajong\u00e1s\u00e1nak h\u00e1tter\u00e9ben.<\/p>\n

\n

Simk\u00f3 Kinga<\/em><\/p>\n

\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\n

https:\/\/www.filmtekercs.hu\/raadas\/a-horror-lelektana<\/a><\/p>\n

http:\/\/www.onlinepszichologia.hu\/blog\/blogpost\/361<\/a><\/p>\n

https:\/\/www.psychologytoday.com\/blog\/in-excess\/201510\/why-do-we-watching-scary-films<\/a><\/p>\n

\n

\n

\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

PersPeKt\u00edva \/ Szak-Mai V\u00e1mp\u00edrok, szellemek, v\u00e9rfarkasok \u00e9s egy\u00e9b term\u00e9szetfeletti l\u00e9nyek, hidegv\u00e9rrel \u00f6l\u0151 sorozatgyilkosok \u00e9s pszichopat\u00e1k \u2013 vajon mi lehet a k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck? Tal\u00e1n els\u0151re semmif\u00e9le \u00f6sszek\u00f6t\u0151 elem nem jut esz\u00fcnkbe, azonban azt mondom, gondoljunk csak a m\u00e9di\u00e1ra \u2013 azon bel\u00fcl is egy igencsak konkr\u00e9t dologra: a horrorfilmek vil\u00e1g\u00e1ra! Mert igen, a fentebb felsoroltak mindegyike j\u00f3 … <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2071,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-2033","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized"],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/03\/29101743_1727072767343677_3925945707382439936_o.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2033","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2033"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2033\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2138,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2033\/revisions\/2138"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2071"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2033"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2033"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2033"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}