{"id":2494,"date":"2018-10-10T13:10:26","date_gmt":"2018-10-10T12:10:26","guid":{"rendered":"http:\/\/ppkhok.elte.hu\/?p=2494"},"modified":"2018-10-10T13:17:26","modified_gmt":"2018-10-10T12:17:26","slug":"mentalis-zavarok-a-torveny-elott","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/?p=2494","title":{"rendered":"Ment\u00e1lis zavarok a t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tt"},"content":{"rendered":"

Amikor a ment\u00e1lis zavarokr\u00f3l \u00e9s b\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00fcgyekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, sok ember hajlamos a k\u00e9t t\u00e9m\u00e1t egy kalap al\u00e1 venni, \u00e9s azt gondolni, hogy (szinte) mindenki, aki b\u0171ncselekm\u00e9nyt k\u00f6vet el, \u201e\u0151r\u00fclt\u201d, \u00e9pp ez\u00e9rt (szinte) minden \u201e\u0151r\u00fcltt\u0151l\u201d \u00f3vakodnunk kell. Ebb\u0151l kiindulva k\u00e9t tiszt\u00e1zand\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s is felmer\u00fcl, melyekkel ez a cikk is foglalkozik, avagy: Val\u00f3ban \u0151r\u00fcltek-e a ment\u00e1lis zavarral k\u00fczd\u0151 szem\u00e9lyek?; illetve ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en: F\u00e9ln\u00fcnk kell-e a ment\u00e1lis zavarral \u00e9l\u0151kt\u0151l?<\/span><\/p>\n

A ment\u00e1lis zavar kifejez\u00e9s egy olyan pszichi\u00e1triai k\u00f3rk\u00e9peket mag\u00e1ba foglal\u00f3 gy\u0171jt\u0151fogalom, melyek orvosi \u00e9s t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kat egyar\u00e1nt okoznak. Ez a defin\u00edci\u00f3 ugyan\u00fagy mag\u00e1ban foglalja a hallucin\u00e1ci\u00f3kkal, t\u00e9veszm\u00e9kkel j\u00e1r\u00f3 skizofr\u00e9ni\u00e1t, az emp\u00e1tiahi\u00e1nnyal, g\u00e1tl\u00e1stalans\u00e1ggal jellemezhet\u0151 antiszoci\u00e1lis szem\u00e9lyis\u00e9gzavart (melynek egyik alesete a pszichop\u00e1tia, amir\u0151l kor\u00e1bban m\u00e1r olvashattatok t\u0151lem), mint a depresszi\u00f3t, melynek t\u00fcnetei k\u00f6z\u00e9 tartozik p\u00e9ld\u00e1ul az er\u0151s leverts\u00e9g vagy a motiv\u00e1ci\u00f3cs\u00f6kken\u00e9s. Fontos, hogy ezek a szem\u00e9lyek semmik\u00e9pp sem nevezhet\u0151ek, nevezend\u0151k a mai terminol\u00f3gia szerint \u0151r\u00fcltnek \u2013 ez\u00e9rt a z\u00e1r\u00f3jeles kifejez\u00e9s az el\u0151z\u0151 bekezd\u00e9sben \u2013, s\u0151t, ma m\u00e1r a <\/span>betegs\u00e9g<\/span><\/i> helyett is ink\u00e1bb a <\/span>zavar<\/span><\/i> kifejez\u00e9st haszn\u00e1ljuk \u00e1llapotuk le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Ebben a cikkben a ment\u00e1lis zavarok t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki vonatkoz\u00e1sair\u00f3l szeretn\u00e9k sz\u00f3lni, kics\"\"<\/a>it konkr\u00e9tabban arr\u00f3l, vajon hogyan lehet (term\u00e9szetesen nem ter\u00e1pi\u00e1s \u00e9rtelemben) kezelni, meg\u00e9rteni ezeket a k\u00f3rk\u00e9peket, s ezeknek milyen implik\u00e1ci\u00f3i lehetnek a t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151tt.<\/span><\/p>\n

A ment\u00e1lis zavarok \u00e9s a b\u0171ncselekm\u00e9nyek elk\u00f6vet\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat m\u00e1r igen r\u00e9g\u00f3ta vizsg\u00e1latok \u00e9s a m\u00e9dia \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00e1rgya. Az 1980-as \u00e9vek elej\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul egy Peter Sutcliffe nev\u0171 f\u00e9rfir\u00f3l sz\u00f3ltak a h\u00edrad\u00e1sok, akit 13 n\u0151 meggyilkol\u00e1s\u00e1\u00e9rt vettek \u0151rizetbe, s akir\u0151l v\u00e9g\u00fcl bebizonyosodott, hogy paranoid skizofr\u00e9ni\u00e1ban szenved. P\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1983-ban a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u2013 a szem\u00e9lyis\u00e9gzavarban szenved\u0151 \u2013 Dennis Nilsen nev\u00e9re kapta fel a fej\u00e9t, akinek 15 f\u00e9rfi meggyilkol\u00e1s\u00e1\u00e9rt kellett felelnie. Teh\u00e1t m\u00e1r az elm\u00falt \u00e9vtizedekben sem volt hi\u00e1ny a ment\u00e1lis zavarok m\u00e9diamegjelen\u00edt\u00e9s\u00e9ben, a h\u00edrad\u00e1sok azonban gyakran f\u00e9lre\u00e9rtelmezik a fent eml\u00edtett eseteket, \u00e9s ok-okozati kapcsolatot felt\u00e9teleznek az elk\u00f6vet\u0151 ment\u00e1lis \u00e1llapota \u00e9s a b\u0171ncselekm\u00e9ny-elk\u00f6vet\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt.<\/span><\/p>\n

Pszichi\u00e1terek \u00e9s jog\u00e1szok<\/b><\/p>\n

A pszichi\u00e1tria \u00e9s az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s egyar\u00e1nt foglalkozik a b\u0171n\u00f6z\u0151i magatart\u00e1ssal, a k\u00e9t ter\u00fclet c\u00e9ljai azonban elt\u00e9rnek: m\u00edg el\u0151bbi ter\u00e1pi\u00e1t, kezel\u00e9st, addig ut\u00f3bbi igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1st \u00e9s b\u00fcntet\u00e9st ny\u00fajt az elk\u00f6vet\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Prins kiemelte, hogy a b\u0171nelk\u00f6vet\u0151kkel foglalkoz\u00f3 kutat\u00e1sok nagy r\u00e9sze probl\u00e9m\u00e1kba \u00fctk\u00f6zik mind a ment\u00e1lis zavarok, mind a b\u0171n\u00f6z\u00e9s defin\u00edci\u00f3j\u00e1nak megalkot\u00e1sakor. (Prins, 1995) Mindk\u00e9t fogalom el\u00e9g komplex, \u00e9pp ez\u00e9rt sok vita \u00f6vezi \u0151ket, \u00edgy rendk\u00edv\u00fcl \u00f3vatosnak kell lenn\u00fcnk, ha a k\u00e9t jelens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatot keress\u00fck, f\u0151leg akkor, ha a ment\u00e1lisan zavart szem\u00e9lyek ar\u00e1ny\u00e1t k\u00edv\u00e1njuk meghat\u00e1rozni a b\u00f6rt\u00f6nviseltek, b\u0171n\u00f6z\u0151k k\u00f6r\u00e9ben.<\/span><\/p>\n

Swinton 1991-ben \u00f6sszegezte Herman \u00e9s munkat\u00e1rsai (Herman et al., 1991), valamint Bland \u00a0\u00e9s munkat\u00e1rsai (Bland et al., 1991) kutat\u00e1sait, melyek el\u00edt\u00e9ltek k\u00f6r\u00e9ben a skizofr\u00e9nia \u00e9lettartam-prevalenci\u00e1j\u00e1t 3, a m\u00e1ni\u00e1\u00e9t 1, \u00e9s a depresszi\u00f3t 29%-ra becs\u00fclt\u00e9k. Bland ugyanezen klinikai k\u00f3rk\u00e9pek prevalenci\u00e1j\u00e1t 2, 3, illetve 14%-ra becs\u00fclte. Mindk\u00e9t kutat\u00e1s a szerhaszn\u00e1latot nevezte meg a leggyakoribb diagn\u00f3zisk\u00e9nt (69 \u00e9s 87 sz\u00e1zal\u00e9kos prevalencia mellett). Gunn \u00e9s munkat\u00e1rsai (Gunn et al., 1991) vizsg\u00e1lat\u00e1ban 1%-os prevalencia mutatkozott meg a skizofr\u00e9nia tekintet\u00e9ben 1751 f\u00e9rfi \u00e9s 273 n\u0151i el\u00edt\u00e9lt interj\u00fas vizsg\u00e1lata sor\u00e1n, de itt is a szerhaszn\u00e1lat volt a leggyakoribb, \u00e9s a szem\u00e9lyis\u00e9gzavarok is el\u00e9g gyakorinak bizonyultak. Ezen adatokb\u00f3l teh\u00e1t kider\u00fcl, hogy az oly sokak \u00e1ltal d\u00e9moniz\u00e1lt \u00e9s b\u0171n\u00f6z\u00e9ssel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozott skizofr\u00e9nia p\u00e9ld\u00e1ul nem biztos, hogy akkora vesz\u00e9lyeket rejt mag\u00e1ban, mint ahogyan azt sokan v\u00e9lik. A skizofr\u00e9nia \u00e9lettartam-prevalenci\u00e1ja a teljes popul\u00e1ci\u00f3ban is 1% k\u00f6r\u00fcli, \u00edgy h\u00e1t teljesen norm\u00e1lis, ha b\u00f6rt\u00f6nviseltek k\u00f6r\u00e9ben is nagyj\u00e1b\u00f3l ugyanilyen ar\u00e1nyt tal\u00e1lnak. <\/span><\/p>\n

A fenti adatok mellett fontos megeml\u00edten\u00fcnk, hogy a pszich\u00e9s zavarok b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben val\u00f3 el\u0151fordul\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 irodalmak k\u00e9t fontos t\u00e9nyez\u0151t emelnek ki. El\u0151sz\u00f6r is, a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben konzisztens volt a pszichi\u00e1triai zavarok ar\u00e1nya, m\u00e1sodszor pedig, kijelenthet\u0151, hogy a ment\u00e1lis zavarokkal \u00e9l\u0151 el\u00edt\u00e9ltek pszichi\u00e1triai ell\u00e1t\u00e1sa j\u00f3csk\u00e1n hagy maga ut\u00e1n k\u00edv\u00e1nnival\u00f3t. Felmer\u00fclt, hogy ezen szem\u00e9lyek m\u00e1s b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dban kellene, hogy r\u00e9szes\u00fcljenek, mint ment\u00e1lisan \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges\u201d t\u00e1rsaik, azonban ez m\u00e9g nagyon sok tekintetben v\u00e1rat mag\u00e1ra.<\/span><\/p>\n

Kriminol\u00f3giai tanulm\u00e1nyok<\/b><\/p>\n

A kriminol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n v\u00e9gzett kutat\u00e1sok nagy r\u00e9sze vil\u00e1gosan kimutatta, hogy a t\u00f6rv\u00e9nys\u00e9rt\u00e9sek elk\u00f6vet\u00e9s\u00e9t nem a fenn\u00e1ll\u00f3 ment\u00e1lis zavarok jelzik el\u0151re legink\u00e1bb, hanem az, ha a szem\u00e9ly m\u00e1r kor\u00e1bban is k\u00f6vetett el t\u00f6rv\u00e9nys\u00e9rt\u0151 cselekedetet, illetve az is sz\u00e1m\u00edt, hogy ezek a cselekedetek h\u00e1nyszor \u00e9s milyen s\u00falyoss\u00e1ggal fordultak el\u0151. A kutat\u00f3k arra is r\u00e1mutattak, hogy olyan szociol\u00f3giai okok \u00e1llhatnak a ment\u00e1lisan zavart szem\u00e9lyek b\u0171n\u00f6z\u00e9sben val\u00f3 fel\u00fclreprezent\u00e1lts\u00e1ga m\u00f6g\u00f6tt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a ment\u00e1lis zavarok kriminaliz\u00e1l\u00e1sa. Rengeteg \u00fajabb kutat\u00e1s is meger\u0151s\u00edti azt a t\u00e9nyt, hogy nincs megfelel\u0151 bizony\u00edt\u00e9k arra vonatkoz\u00f3an, hogy a krimin\u00e1lis magatart\u00e1s ar\u00e1nya magasabb lenne a ment\u00e1lisan beteg szem\u00e9lyek k\u00f6r\u00e9ben, mint a teljes popul\u00e1ci\u00f3ban.\"\"<\/a><\/span><\/p>\n

Vagy tal\u00e1n m\u00e9gis a skizofr\u00e9nia?…<\/b><\/p>\n

Weller a kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyekkel r\u00e9szben ellentmond\u00f3an kimutatta, hogy egy s\u00falyos b\u0171ncselekm\u00e9ny elk\u00f6vet\u00e9se ak\u00e1r a skizofr\u00e9nia egyik korai indik\u00e1tora is lehet, illetve a skizofr\u00e9nia bizonyos t\u00fcnetei ak\u00e1r el\u0151re is jelezhetik az er\u0151szakoss\u00e1got (Weller, 1984). M\u00e1s kutat\u00f3k is tal\u00e1ltak arra vonatkoz\u00f3an adatokat, hogy az epidemiol\u00f3giai inform\u00e1ci\u00f3kkal ellent\u00e9tben az \u00e1ltaluk vizsg\u00e1lt el\u00edt\u00e9ltek 11%-a szenvedett skizofr\u00e9ni\u00e1ban (Taylor & Gunn, 1984). <\/span><\/p>\n

Ezzel \u00f6sszhangban sokan a skizofr\u00e9n betegeket tartj\u00e1k a leger\u0151szakosabbaknak: egy kutat\u00e1s szerint 253 olyan szem\u00e9ly k\u00f6z\u00fcl, akik \u00e9let\u00fckben el\u0151sz\u00f6r tapasztalt\u00e1k a skizofr\u00e9nia t\u00fcneteit, \u00f6tvenketten viselkedtek fenyeget\u0151en, azonban leggyakrabban azok jelentettek val\u00f3di vesz\u00e9lyt \u00f6nmaguk vagy m\u00e1sok biztons\u00e1g\u00e1ra, akik m\u00e1r r\u00e9gebb \u00f3ta k\u00fczd\u00f6ttek a k\u00f3rral (Humphreys et al.,1992). M\u00e1s vizsg\u00e1latok ugyanakkor azt mutatt\u00e1k ki, hogy az er\u0151szakos magatart\u00e1s a ment\u00e1lis \u00e1llapotuk miatt k\u00f3rh\u00e1zi kezel\u00e9sre szorul\u00f3 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben a k\u00f3rh\u00e1zba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felv\u00e9tel <\/span>el\u0151tt<\/span><\/i> magasabb csup\u00e1n.<\/span><\/p>\n

A fenti adatok ellen\u00e9re azonban \u00e9rdemes tudni, hogy rengeteg arra vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3 is ismert, ami azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a skizofr\u00e9ni\u00e1ban szenved\u0151k sokkal val\u00f3sz\u00edn\u0171bben lesznek b\u0171ncselekm\u00e9nyek \u00e1ldozatai, mint elk\u00f6vet\u0151i. Ennek oka, hogy ez \u00e1ltal\u00e1ban egy er\u0151s zavarts\u00e1ggal j\u00e1r\u00f3 ment\u00e1lis \u00e1llapot, \u00edgy a csal\u00e1sok, \u00e1tver\u00e9sek vesz\u00e9ly\u00e9nek fokozottan ki vannak t\u00e9ve ezek az emberek. Gyakori, hogy \u0151k maguk ink\u00e1bb befel\u00e9 fordulnak, nem nagyon keresik m\u00e1sok t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t, kifejezetten f\u00e9l\u00e9nkek, \u00edgy egy\u00e1ltal\u00e1n nem helyes a skizofr\u00e9ni\u00e1val \u00e9l\u0151ket \u201evesz\u00e9lyes gyilkosokk\u00e9nt\u201d be\u00e1ll\u00edtanunk.<\/span><\/p>\n

Vesz\u00e9lyesek-e a ment\u00e1lis zavarokkal \u00e9l\u0151k?<\/b><\/p>\n

Mivel a pszichi\u00e1triai \u00e9s kriminol\u00f3giai kutat\u00e1sok elt\u00e9rnek egym\u00e1st\u00f3l mind t\u00e1rgyukban, mind f\u0151 m\u00f3dszereikben, a fenti k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1sa igen \u00f6sszetett. A kriminol\u00f3gia ink\u00e1bb a nagyobb csoportok, m\u00edg a pszichi\u00e1tria ink\u00e1bb az egy\u00e9n vizsg\u00e1lat\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l, enn\u00e9lfogva az egy\u00e9ni pszichopatol\u00f3gi\u00e1k ismerete a b\u0171n\u00f6z\u0151i viselked\u00e9s egyes eseteinek magyar\u00e1zat\u00e1ra hasznos lehet, azonban ez nem \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3 teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a teljes popul\u00e1ci\u00f3ra. Tov\u00e1bbi limit\u00e1ci\u00f3, hogy a \u201ement\u00e1lis zavar\u201d kifejez\u00e9s annyira kiterjedt, hogy term\u00e9szetesen nem lehet reprezentat\u00edv minden \u201ement\u00e1lis zavarral k\u00fczd\u0151 egy\u00e9n\u201d r\u00e9szletes le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg sokkal tiszt\u00e1bb fogalmi meghat\u00e1roz\u00e1sokra, illetve tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokra lenne sz\u00fcks\u00e9g a k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1hoz.<\/span><\/p>\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/b><\/p>\n

Anderson, M. (1997). Mental illness and criminal behaviour: a literature review. <\/span>Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing, 4(4)<\/span><\/i>, 243\u2013250.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

Simk\u00f3 Kinga<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Amikor a ment\u00e1lis zavarokr\u00f3l \u00e9s b\u00edr\u00f3s\u00e1gi \u00fcgyekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, sok ember hajlamos a k\u00e9t t\u00e9m\u00e1t egy kalap al\u00e1 venni, \u00e9s azt gondolni, hogy (szinte) mindenki, aki b\u0171ncselekm\u00e9nyt k\u00f6vet el, \u201e\u0151r\u00fclt\u201d, \u00e9pp ez\u00e9rt (szinte) minden \u201e\u0151r\u00fcltt\u0151l\u201d \u00f3vakodnunk kell. Ebb\u0151l kiindulva k\u00e9t tiszt\u00e1zand\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s is felmer\u00fcl, melyekkel ez a cikk is foglalkozik, avagy: Val\u00f3ban \u0151r\u00fcltek-e a ment\u00e1lis zavarral … <\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":2502,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_dont_email_post_to_subs":false,"_jetpack_newsletter_tier_id":0,"_jetpack_memberships_contains_paywalled_content":false,"_jetpack_memberships_contains_paid_content":false,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-2494","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-uncategorized"],"jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/wp-content\/uploads\/2018\/10\/Judge-e1523236711546-1.jpg","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2494","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2494"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2494\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2501,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2494\/revisions\/2501"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2502"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2494"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2494"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ppkhok.elte.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2494"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}