Lili és én már évek óta barátok vagyunk, ezért is döntöttem amellett, hogy megkérdezem a Next Topmodel Hungary forgatása alatt szerzett élményeiről. Lili rengeteg negatív és pozitív visszajelzést kapott, én pedig folyamatosan olvasgattam őket, azon agyalva, hogy vajon mi mehetett végbe az ő fejében, mit érezhetett akkor, amikor ott volt élesben, illetve, hogy miként tekint vissza erre az egészre. 

Honnan szereztél tudomást a Next Topmodel Hungary-ról, és mi vezetett oda, hogy jelentkezz?

  • Nem jelentkeztem, hanem felkerestek. Mivel volt egy modellkedős múltam az ICON-nál, aminek a Covid miatt vége szakadt, úgy voltam vele, hogy miért ne mondjak igent egy ilyen lehetőségre?

Hogyan élted meg a bemutatkozást a zsűrinek? 

  • Nem izgultam különösebben, hiszen előtte rengeteg interjún részt kellett vennünk. Ez a bemutatkozás a legutolsó része volt az egésznek. Őszintén, ezt egy kicsit átverésnek gondoltam, kezdett fura érzésem lenni az egésszel kapcsolatban, mert egy csomó szettet elvittem magammal, hogy megmutassam az alakom, hogy csinos legyek, viszont a stáb szabta meg, hogy miben állhatok ki a zsűri elé, a zsűrinek pedig nem is az tetszett, amiben végül ki kellett mennem eléjük.

Mivel ebben a versenyben nagyjából huszan indultatok csak lányok, mennyire volt nehéz összeszokni? Sokan mondják, hogy ennyi lánnyal biztos nem egyszerű. Hogyan tudott egyáltalán ennyi lány összeszokni ilyen rövid időn belül?

  • Az elején nem volt rendes konfliktus, mindenki egy jobb mentális állapotban volt még akkor, én a szobatársaimmal is jól elvoltam szerencsére. Persze később kijöttek a durvább konfliktusok is, de még párkapcsolatban is nehéz együtt élni, nemhogy 16-an lányok. Rengeteg volt a balhé, próbáltam kimaradni belőle, viszont volt számos olyan alkalom, amikor a stáb uszította egymás ellen a lányokat, ezáltal én is belekeveredtem egy ilyenbe. Véleményt kellett mondanom az egyik vitáról. Na, gondolhatod, hogy onnantól én sem voltam szent.

Érezted úgy a műsor alatt, hogy neked ennyi elég volt és ott akartad hagyni?

  • Nem hagytam volna ott, ki akartam hozni belőle a lehető legjobbat, bár sajnos a mentális egészségemre rányomta a bélyegét, kellett pár hónap, mire visszarázódtam a normális kerékvágásba

Milyen volt az élet a villában? Tényleg folyton kamerák előtt voltatok?

  • Ez egy elég vicces sztori. A stáb hajnalban mindig elpakolt, de kora reggel már jött a másik brigád. Észrevettük viszont, hogy mikrofonok és kamerák vannak elrejtve a szobákban. Ezekről aztán kiderült, hogy a tulajdonos eszközei és ő ezeken keresztül látott/hallott minket, aminek mi annyira nem örültünk, de ez már történelem.

Lili kiesett a műsorból, viszont a zsűri rájött, hogy elhamarkodott döntést hozott, így Lili után futottak, hogy elmondják neki, mégsem kell hazamennie. Hirtelen, ez hatalmas felháborodást okozhatott volna, úgyhogy pár napot egyedül töltött a villában, amíg a többi lány Tenerifére ment forgatni. Lili is kiutazott, viszont ő a zsűrivel repült, két nappal később. 

Elmesélnéd részletesebben a kiesésed és a váratlan visszatérésed történetét?

  • Eleinte nagyon sírtam, hogy ennyi volt, gáznak tartottam, hogy az egyetemen bejelentettem, hogy milyen sokat fogok hiányozni, aztán mégis visszamegyek elég hamar.  Amikor fel akartam hívni anyukámat, hirtelen utánam kiabáltak, hogy várjak, ekkor mondták el, hogy mégis szeretnék, ha visszamennék, mert butaság volt kiejteni engem. A villába viszont nem mehettem vissza velük, mivel a lányok nem tudhatták, hogy mégsem estem ki, de szerencsére másnap elutaztak, és én akkor odamehettem két napra pihenni.

Milyen volt a Tenerifei út?

  • Nekem nagyon kedves emlék, jól éreztem magam a zsűrivel, ugyanis nem a többi lánnyal, hanem velük utaztam oda titokban a kiesésem után. Tudtam velük beszélgetni, aminek nagyon örültem, hiszen igazán bölcs embereknek tartom őket.

Miként zártad le magadban a műsort, mit érzel így egy év után?

  • Nem bántam meg, a végére eléggé padlóra tett, magamba is fordultam, de összességében olyan emberektől tanulhattam és olyan tapasztalatokat szereztem, amik előrébb fognak vinni az életben. Ennek köszönhetem a Slimstore-os állásomat is. Egyébként a műsor alatt nem szorongtam annyit, mint utána. Rettentő nehéz volt visszaszokni a normális életembe, abba, hogy nem vesznek folyamatosan kamerák, nincs szobatársam, nyugalom van körülöttem. Nyugtalanító volt, pedig pont, hogy az ellenkezőjét vártam volna.

Köszönöm, hogy megosztottad ezt a történetet, örülök, hogy betekintést nyerhettünk a kulisszák mögé!

Sári Fanni