Nyílt tudomány? – jó gyakorlatok az Open Science érdekében

Rovat: Szak-Mai

Február 4-én a PPK Kutatási Transzparencia Bizottság szervezésében megrendezésre került az Open Science workshop, melynek célja a gyakorlati tudásszerzés és tudásmegosztás volt. Az előadásokról videófelvétel is készült, melynek köszönhetően élőben is követhetőek voltak, és utólag is visszanézhetőek. Az esemény előadói: Dr. Aczél Balázs, a Transzparencia Bizottság elnöke és a Center for Open Science nagykövete, Dr. Nagy Tamás és Dr. Szászi Barnabás.

Az esemény előadásainak témái többek között a szakmai repozitóriumok (OSF) használata a nyílt és kollaboratív tudomány elősegítése érdekében és az empirikus kutatások előregisztrációja. Továbbá a résztvevők megismerhették a nyílt hozzáférésű publikálást segítő gyakorlatokat, a helyszínen az OSF-fel is gyakorlati tapasztalatokat szerezhettek. Emellett a kutatási adatok megosztásának és felhasználásának gyakorlati és jogi szempontjai is bemutatásra kerültek.

Forrás: PPK

A hallgatóság soraiban tanárok és diákok egyaránt helyet foglaltak, így Dr. Magyaródi Tímea is, aki a Pszichológiai Intézetben kutatásmódszertant és gyakorlat kereteiben belül a pszichometria és kérdőíves kutatások módszertanát oktatja. Őt kérdeztük, hogyan vélekedik az Open Science mozgalomról:

„Ígéretesnek hangzik, hogy a tudományos munkák transzparenciája és minél szélesebb körben való terjesztése lehet az Open Science mint új paradigma célja. Ha elfogadjuk, hogy a tudomány objektív, a valóságot mutatja be, és hozzáférhetőnek kell lennie, akkor abba nem fér bele az eredmények kozmetikázása, és kizárólag profitorientált terjesztése.”

Kérdésünkre elmondta, hogy a workshopon hallottakat mindenképpen szeretné beépíteni a kurzusaiba, aminek része a tudományos közlemények írása. A kutatásmódszertan alapjai című kurzuson az ún. preprint jelentőségét, illetve a komplett kutatástervezési munka tárgyalásánál az előregisztráció fontosságát részletezné. Tervei közé tartozik, hogy a módszertani gyakorlaton, illetve a különböző témavezetéssel járó tárgyakon elkezdje a használni az OSF rendszerét.

Szintén a résztvevők közé tartozott Csikós Endre pszichológia szakos hallgató, aki személyes érdeklődése miatt vett részt az eseményen. Endre projektje kapcsán már használta az OSF-et, szeretné, hogy az bemutatásra került jó gyakorlatokat még több hallgató felfedezhesse, különös tekintettel a Transparency Checklist-re. Az előadások által érthetőbbé vált számára a preprintek világa és ezt az érdekes hozzászólások tovább árnyalták.

„Nagyon fontosnak tartom azt, amit az Open Science mozgalom képvisel. Már akkor felkeltette ez az érdeklődésem, mikor a statisztika és bevezető kurzusokon hallottunk a replikációs krízisről. Ez egy olyan módszertani kihívás, amit a pszichológiának is meg kell ugrania, ha tovább szeretne fejlődni, mint empirikus tudomány.”

Az ELTE PPK kutatási és publikációs alapelvei dokumentumban a Kar ajánlásokat és elvárásokat fogalmaz meg az Open Science tudományos gyakorlat vonatkozásában, ez a dokumentum az Open Science Nyilatkozattal együtt a Kar hivatalosan honlapján elérhető. Az esemény prezentációi az https://osf.io/swntk/ linken érhetők el.

Zsombor