nem gondoltam hogy ennyire
nemmindegy
hogy kiről írok.
neked már úgyis mindent elmondtam
szóval csak te maradtál
amiről beszélni lehet.
nem gondoltam hogy
rólad
ennyire jó.
azóta is az egy méterrel egymás mellé zuhanások vagyunk
valami olyan anyagban fekve
ami túl nehezen formázható ránk
de mégis egy oldalra írták az összetevőit
a mi elkészítésünkhöz szükséges lépésekkel.
mert nekünk valahol nagyon mély és súlyos jelentésünk van
és nem tudok olyan univerzumról
ahol ne találkoztunk volna már egyszer
— tudom mert ha ott vagy,
minden rendben.
és abban biztos vagyok
hogy ahhoz hogy minden rendben lehessen
amikor ott vagy
ahhoz nekünk minden univerzumban látnunk kellett egymást.
*
hiába veszek el néha
mindig te vagy aki a végén megtart.
olyan mint hazaérni valahova
ahol nem tudták hogy várnak rám.
arra kérlek hogy ne félj.
nincs bennem olyan szeretet
amitől félned kellene.
nem egymásra nézünk
hanem egy irányba.
megszorítom a kezed
közösen veszünk
mély
l
e
v
e
g
ő
t
.
Hangyás Eszter