December 12-én, szerdán 18 órától rendhagyó Meccéspontok alkalmat hirdet az ELTE Illyés Sándor Szakkollégium az Izabella utcai épület 301-es előadójában. A rendezvény célja a különböző tudományterületek egy fedél alá hozása egy-egy vitaest keretében. A téma a Társadalmi nemek és a vallás.
„Két férfi bemegy a kocsmába. Az egyik egy nő.” Meghatározhatjuk-e külső szemlélőként a másik nemét? Mi az a társadalmi nem? A gender? Mik a nemi szerepek? Egyáltalán milyen konkrét határvonalat lehet húzni két nem közé? Vagy van több is?
Az ember szereti a környezetét jól felcímkézhető dobozokba pakolni. Ilyen megfontolásból van definíciója még a definíció szónak is (egy fogalomnak vagy egy jel (például egy nyelvi kifejezés) jelentésének meghatározását. A filozófiában, logikában, és általában a tudományokban). Vagy ezért dobott be Diogenész (igen, a hordóban lakó filozófus, aki annyit kért Nagy Sándortól, hogy ne takarja el a napot) egy megkopasztott csirkét Platón előadására, „Íme, Platón embere!” felkiáltással, miután az utóbbi szerint az ember „kétlábú, tollatlan állat”. A történet után hozzátette a definícióhoz azt is, hogy széles körmei vannak. Mármint az embernek.
A társadalmi nemek egyfajta tanult magatartásként definiálhatók. Minden, ami nem ösztönszerűen kapcsolódik a biológiai nemünkhöz, hanem egy tanult, elvárt attitűd, ide sorolható. Ezzel foglalkozik a gender-studies, vagyis a genderelmélet. Magát a szót először Robert Stoller pszichiáter professzor használta Sex and Gender című könyvében 1968-ban. Ő három tényezőben látta gyökerezni az emberek nemét: az első a biológiai és hormonális hatások, a második a születéskor „odaítélt”, megállapított nem, a harmadik pedig a környezeti és pszichológiai hatások. Az utóbbi hatás gyakorlatilag a sztereotípiák, melyek szorosan követik a megítélt nemet, és már koragyermekkorban, csecsemőkorban éreztetik a hatásukat. A rózsaszín rugdalózótól kezdve a minikonyhán át eljutunk odáig, hogy miért is babázna a fiú, és egyébként is, az igazi férfi nem ismeri a könny fogalmát. A spektrum tág, a kultúra szabad, de vajon mi köze mindezekhez a vallásnak?
A genderelmélet általánosságban később ért el teológiai vitákhoz, mint más tudományokhoz, tekintve, hogy az előbbi a szexuális élettel foglalkozott behatóan, ebből fejlődött ki, míg az utóbbi ezt hosszú időn keresztül tabuként kezelte. Az intim témák mellett természetesen voltak más aspektusai is a gender studies-nak, hiszen fontos kérdése volt a nők társadalmi hovatartozása, egyenjogúsága és a homoszexualitás szabadsága, és szexualitás spektrumai. Kialakult egyfajta kölcsönös vakság, vagy „dupla-vakság” (double-blindness) a két tudományterület között, hiszen sok gendertanulmány nemes egyszerűséggel figyelmen kívül hagyta és hagyja a vallási aspektusokat, míg sok vallási tanulmány a gender témát zárná vissza szívesen Pandora szelencéjébe. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan kutatók, akik ne képviselnék egyik oldalt a másikon, és azt sem, hogy a ne nyitna egymás felé a jövőben.
De még mielőtt túl sokat árulnék el, keretbe tenném a cikket: hogy mire mondj igent? Az előadásra, természetesen! Ha sikerült felkeltettem az érdeklődésedet, gyere el december 12-én a PPK Izabella utcai épületébe, a 301-es terembe 18 órára. Oh, és lesz csokis fánk!
https://www.facebook.com/events/312902952643323/
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Genderelm%C3%A9let
https://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Stoller
Zelena Dorina Lilla
