A stressz tagadhatatlanul a mindennapjaink része, tulajdonképpen mindig akad olyan stresszor, ami a szervezetünk reakcióját váltja ki. Legyen ez akár az egyetemi tanulmányainkból fakadó, személyes elvárásaink miatt jelentkező vagy családi eredetű, például gyász okozta stressz. A stressz alapjában véve a szervezet nem specifikus reakciója a külső vagy belső környezet olyan zavaró ingereire (vagyis a stresszorokra), amelyek kibillentik eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra ösztönzik. Stressz alatt általában feszültséget, nyugtalanságot és frusztrációt értünk, de a teljes képhez hozzátartozik, hogy a stressz elengedhetetlen a megküzdés és az élet fenntartása szempontjából. A stressz kutatása és a stresszelmélet megalkotása a részben magyar származású Selye János nevéhez köthető. A kutató a stresszt az élet „fűszerének” nevezte, mert nélküle valószínűleg halottak lennénk.
Selye János fedezte fel, hogy a stressz különbözik más válaszreakcióktól, mert létezik pozitív és negatív formája is. Egyfelől szóba kerül az eustressz, vagyis a „jó stressz”, ami a szervezetre serkentő hatást gyakorol (például a vizsga előtti izgalmi állapot), ezzel segítve a felmerülő vészhelyzettel való megküzdést, majd rövidesen visszaállítja a szervezet eredeti egyensúlyi állapotát. Másfelől említést kell tennünk az időben huzamosabb ideig fennálló krónikus stressztől. A distressz hátterében lelki eredetű okok keresendőek, amelyek fokozzák a szervezet stresszhormon-termelődését, ezzel izgalmi állapotot előidézve: a vérnyomás emelkedik, a szívritmus fokozódik, a pupilla tágul és a bőr erei összeszűkülnek. Ez a hosszú ideig fennálló izgalmi állapot testi tüneteket vált ki, ide sorolható a fáradékonyság, feledékenység, a libidó csökkenése, az étvágy változása és alvászavarok megjelenése. A krónikus stressz okozója lehet a fejfájásnak, gyomorpanaszokhoz vezethet és hozzájárulhat a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. Az olyan pszichés következményekről is elengedhetetlen említést tenni, mint az irracionális félelem, döntéshozatali nehézség, depresszió, agresszió és a szenvedélybetegségekre való fokozott hajlam.
Szintén Selye elméletéhez köthető az Általános alkalmazkodás (GAS) három szakaszból álló folyamata. Az első szakasz a riadó (alarm) fújása, ami a szervezetet fokozott állapotba helyezi. Ha a stresszor hatása mellett a szervezet képes az alkalmazkodásra, átlép a második szakaszba. Amennyiben ez nem lehetséges, a szervezet nem képes sokáig fenntartani a riadó állapotát, ezért kimerül. A középső szakasz a helyzet mondására ösztönző ellenállás (resistance), vagyis a szervezet eredeti nyugalmi állapotába való visszaállítás. Az adaptáció elmaradása esetén kerül át a szervezet az utolsó szakaszba, ami a kimerülés (exhaustion) nevet viseli. Ebben az esetben a szervezet fokozott készenléti állapotban ragad és hosszútávú fennállása esetén már krónikus stresszről beszélünk.
Mivel a stressz valójában szükséges az élet fenntartásához, kialakulnak bennünk automatikus megküzdési stratégiák a reális mértékű stressz leküzdésére. Ezek persze egyénenként eltérnek. A tudatos megküzdéshez segítséget nyújthat az Egészségügyi Világszervezet által kiadott illusztrált útmutató, amiben öt eszköz kerül bemutatásra. A megküzdés a tudatos jelenlét megélésével kezdődik, ahol gyakorlatok segítségével megértjük a saját gondolatainkat és érzéseinket. Ezután szükséges, hogy felismerjük és megnevezzük azokat a nehéz érzéseket, amelyek miatt megragadtunk, így képesek leszünk arra, hogy elengedjük őket. A harmadik eszköz a számunkra fontos értékek kiválasztása, majd az ezek szerinti cselekvés. Elengedhetetlen a kedvesség, mind saját magunkkal és másokkal szemben is, mert az motivál, energiát ad és jó érzéssel tölt el. Mivel a nehéz gondolatok elengedése sosem megy könnyen, fontos, hogy helyet adjunk ezek megélésére és engedjük, hogy a fájdalom végig söpörjön rajtunk, majd elmúljon.
Források
Az izgalom biológiája. Selye János es a stresszelmélet dimenziói – SOM. (n.d.). SOM – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. https://semmelweismuseum.hu/az-izgalom-biologiaja-selye-janos-es-a-stresszelmelet-dimenzioi/
Borsi-Lieber, K. (2017, August 28). Hogyan rombol a mindennapi stressz? WEBBeteg. https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/4228/hogyan-kezelheto-a-mindennapi-stressz
Kovács, K., & Tóth, Zs. (2017). Stressz: a neurobiológiai alapoktól a stresszel kapcsolatos idegrendszeri betegségekig. Semmelweis. https://semmelweis.hu/szentagothailab/files/2017/09/Stressz-kurzus-2017-1-Toth-Zs.pdf
M, B. (2018, February 7). A stressz következményei. WEBBeteg. https://www.webbeteg.hu/cikkek/stressz/12056/stressz-kovetkezmenyei
Selye, H. (1956). What is stress. Metabolism, 5(5), 525-530.
WHO. (2020). Stressz idején tegyük azt, ami számít. https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/335917/WHO-EURO-2020-361-40096-55426-hun.pdf
Novotny Petra