Rovat: Meccéspontok
Egy hónap múlva, március 17-én 17 órától az ELTE Pszichológiai Intézetében Dr. Vizin Gabriella tart előadást Valóság vagy álarc? A borderline és narcisztikus személyiségzavarral küzdő személyek valódi arca címmel. Vele készült interjúnkat két részletben olvashatjátok.
Hogyan kapcsolódsz a személyiségzavarok témaköréhez?
Pszichoterapeutaként és klinikai szakpszichológusként elkerülhetetlenül találkozunk személyiségzavarral küzdő személyekkel, akik számára a körülírt, időhatáros terápiás kezelések általában nem elégségesek ahhoz, hogy állapotuk érdemben javuljon. Szerettem volna olyan terápiás módszereket tanulni és alkalmazni, amivel tényleges segítséget adhatok ezeknek a személyeknek. Másrészt Dr. Unoka Zsolt inspirált, a sématerápia iránti elhivatottsága és a borderline személyiségzavar kezelésével kapcsolatos tapasztalatai lenyűgözőek. Lehetőségem volt mellette dolgozni 5 évig és amit ennyi idő alatt megtanulhattam és tapasztalhattam, az mindenképp meghatározza a személyiségzavarokkal küzdőkkel folytatott terápiás munkámat. Ezen kívül kutattam és kutatok is a területen, elsősorban a morális érzelmek és a személyiségzavarok lehetséges kapcsolatait próbálom feltárni.
Miért válhatott ennyire közismertté a borderline és a nárcisztikus személyiségzavar?
Azt hiszem, a kutatások és a hatékony kezelési módszerek elterjedésének köszönhető, vagyis annak, hogy ezek az állapotok diagnosztizálhatókká váltak és tényleges segítséget tudunk nyújtani ezekben a kórképekben. A borderline és nárcisztikus személyiségzavar évszázadok óta ismert állapotokat takartak, ugyanakkor csupán pár évtizede tudjuk kórképként diagnosztizálni és ugyancsak pár évtizede ismerünk érdemi kezelési lehetőségeket, mint amilyen az áttételfókuszú terápia vagy a sématerápia.
Mit gondolsz, hogy mi az oka annak, hogy még mindig negatív megítélés veszi körül a személyiségzavarokat?
Általában a mentális zavarokkal szemben megjelenik a stigmatizáció. Azokat a dolgokat, amit nehezen értünk és félelmet kelt bennünk, nagyon könnyen távolítjuk el magunktól és hajlamosak vagyunk negatívan gondolkodni róluk. A mentális zavarral küzdő személyek vagy említhetném a daganatos megbetegedésekkel küzdő személyeket is, igyekeznek eltitkolni a betegségüket, mert az össztársadalmi megítélés gyakran kirekesztő. Ez amiatt van, mert nem értjük valójában ezeket az állapotokat. A személyiségzavarok megértése pedig különösen nehéz, még a szakmabeliek számára is. Nagyon összetett és bonyolult pszichés működéssel függhetnek össze a tünetek, a magatartás, ami nehezen érthető, ráadásul az ilyen személyek viselkedése sokszor bántó a környező személyek számára. Azt gondolom, hogy mindez összefügg azzal, miért gondolkodunk ítélkezően az ilyen zavarokkal kapcsolatban.
Az interjú második részében megtudhatjátok, hogy hogyan segíthetünk hozzátartozóként, valamint hogy milyen terápiás lehetőségek elérhetőek a személyiségzavarral élő személyeknek.
Az előadás az ELTE Illyés Sándor Szakkollégium Meccéspontok rendezvénysorozatának részeként valósul meg. Az esemény időpontja március 17. 17 óra, helyszíne az ELTE PPK Izabella utcai épülete. További információ ide kattintva érhető el.
Kata