Rovat: Szak-Mai
Vajon hány liter nyálat termel naponta egy átlagos ötéves? A borszakértők felismerhetik csupán szaglás alapján, hogy légy volt a poharukban? És vajon igaz-e az az állítás, hogy „minél tovább fekszik egy tehén, annál valószínűbb, hogy hamarosan feláll”?
Ezekre és még sok más hasonlóan fontos kérdésre kereste a választ kutatók egész gardedámja. Kutatási terveket dolgoztak ki, lázasan állították fel az újabb és újabb hipotéziseket, és végül verejtékes munkájuk meghozta gyümölcsét: Ignobel-díjasok lettek.
Mi is az az Ignobel-díj? A Harvard Egyetem évről évre kitünteti a tudományos élet szereplőit, olyanokat, akik egyszerre rukkolnak elő leleményes és mulatságos ötletekkel amelyeket „nem lehet vagy nem érdemes megismételni”, erre utal a latin fosztóképző, az „ig”. 1991 óta nyerhetik el a kutatók ezt a rangos kitüntetést, a Nobel-díjhoz hasonlóan több kategóriában, célja az olyan ötletek jutalmazása, amik előbb nevetésre, majd gondolkodásra sarkallják az embert.
Már az első díjazottak is magasra tették a lécet: az úttörők közt szerepelt a Biológiai-Ignobel kategória nyertese, R. K. Graham, az exkluzív spermabank megalapítója, ahova kizárólag Nobel-díjas kutatók és olimpiai bajnokok jelentkezését várják; illetve Béke-Ignobelben részesült Teller Ede is „a hidrogénbomba és a csillagháborús terv kitalálásáért, illetve egész életen át tartó munkásságáért, amivel megváltoztatta az emberiség békével kapcsolatos gondolatait”.
1991 óta rengeteg Ignobellel kitüntetett kutató adott választ olyan kérdésekre, amiket mi magunk sem gondoltuk volna, hogy valaha is fel akarunk tenni. Érdemes megismerkednünk néhány kutató elképesztő eredményével, amelyek néhány esetben valóban megváltoztatták a világot.
Ebben a cikkben két kutatást fogok bemutatni. Az egyik egy friss díjazott, 2019-ben nyerte el a Biológia-Ignobelt, méghozzá annak kutatásáért, hogy vajon milyen mágneses tulajdonságai vannak az amerikai csótányoknak. A másik kutatás pedig egy 2017-es Béke-Ignobel nyertes, ami korrelációt állított fel a didzseridúzók és a horkolás közt.
Nézzük, mi a helyzet a csótányokkal!
Az eredményeket hat kutató publikálta, méghozzá igen megkapó illusztrációkkal.
A kutatók rámutattak arra, hogy a csótányok gyorsabban mozognak, ha erős mágneses pontokra helyezik őket, még az antennájuk csonkítása esetén is. Azonban ehhez biztosítani kell a megfelelő körülményeket (például a csótányok nem produkálják magukat teljes sötétségben, sem akkor, ha egy rádiófrekvencia-mezőt adnak a kísérlethez, illetve ha génmódosított csótányokról van szó), tehát valószínű, hogy a csótányok a mágnesességet tájékozódáshoz is használják.
A fő gondolat, amiért a publikáció elnyerte e rangos díjat, az volt, hogy az élő csótányok mágneses mezője szignifikánsan különbözik a halott csótányokétól. A kutatók abban reménykednek, hogy a módszer, amivel a csótányok mágnesességét vizsgálták, az emberi agy mágneses részecskéinek fiziológiai tulajdonságainak feltérképezésében is segíthet.
Na és mi a helyzet a didzseridúval?
A didzseridú egy fából készült fúvós hangszer, jellegzetes, mély hanggal, amit az észak-ausztráliai őslakosok körlégzéssel szólaltatnak meg akár órákig. A körlégzés (vagyis a képesség a szájon át fújt levegő szimultán pótlására az orron át) egy bonyolult légzéstechnika, így nem túl meglepő az alapötlet: a kutatás szerint azok, akik rendszeresen játszanak a hangszeren, kevesebbet fognak horkolni. A publikációban szó van az alvási apnoe egyik fajtájáról, az obstruktív alvási apnoéról, ami a torok izmainak ellazulásával jár, és horkoláshoz vezet. A kutatók kimutatták, hogy a didzseridú gyakorlása jelentősen megerősíti a felső légutakat, így a torok izmait is, amivel röpke négy hónap alatt, csupán napi fél óra időráfordítással búcsút inthetünk annak a fránya obstruktív alvási apnoénak.
Szóval a kutatás szorgalmazza, hogy ha mások szerint túl hangosak vagyunk éjjelente, egy kis didzseridú-gyakorlással legyünk inkább hangosak reggel! Teljesen megéri.
Ha szeretnél még más, hasonlóan leleményes kutatásokról olvasni (például, hogy megtudd, mi a kapcsolat a vesekövek és a hullámvasutazás között), kövesd a furcsa posztokat a Perspektíva instaoldalán!
Link a mágneses csótányokhoz: https://www.nature.com/articles/s41598-018-23005-1?error=cookies_not_supported&code=71fe6bb6-80a6-4789-a258-a21ece0c9aa0
Ha még fontolod, hogy befektetnél-e didzseridúra: https://www.bmj.com/content/332/7536/266?ref=driverlayer.com
Tóth Csenge