Van egy olyan sejtésem, hogy szinte mindenki találkozott az interneten „Derítsd ki, melyik agyféltekéd a domináns” című tesztekkel, képekkel. Ez így önmagában nem sokat mond, és nem is biztos, hogy megbízható tudást nyújt az internetet böngésző számára. A következőkben a féltekei dominanciákról lesz szó, s bemutatok egy igazán különös jóga technikát, mely az orrlégzésen alapul. Elsőnek talán nehéz ezeket összekapcsolni, de az írás végére remélhetőleg értelmet nyer minden és belátunk a kulisszák mögé.
Az agyféltekéket górcső alá véve, számos vizsgálat kimutatta, hogy a féltekék alapvető specializálódása már születéskor adott, s csupán erőteljes környezeti hatások vagy baleseti sérülések módosíthatják (Kállai, Bende, Karádi és Racsmány, 2008). S mire is szakosodnak a féltekéink? Alapvetően elmondható, hogy a bal agyfélteke a logikus, racionális, analitikus, míg a jobb félteke pedig a kreatívabb, képzelőerőt igénylő, holisztikus gondolkodásért felel.
(Forrás: https://www.deviantart.com)
Fontos kiemelni azonban, hogy ezeket a féltekei különbségeket óvatosan kell kezelni, hiszen a legtöbb napi feladatunk során mindkét agyféltekénk részt vesz az irányításában. Így mindjárt el is oszlatunk egy tévhitet arról, hogy a matekosok csak a bal agyféltekéjüket használják, épp ellenkezőleg… Nézzük Einstein anekdotikus megjegyzését: „egy felfedezés sem született racionális gondolkodás során”.
S mégis miben pontatlan még az a netes teszt, ami elmondja melyik féltekék dominál? Lényegében nem veszi számításba az agyféltekei dominancia ritmusát. Ugyanis már a 70-es, 80-as években kimutatták, hogy a féltekék dominanciája is változik 1,5-3 órás ciklusok mentén (Bhajan, 1976).). Ez azt jelentené, hogy 1,5-3 óráig inkább logikusak, míg 1,5-3 óráig inkább intuitívek vagyunk? Klein és Armitage (1979) verbális (bal félteke) és téri (jobb féleke) feladatot mutatott be a kísérleti személyeknek 15 percenként 8 órán keresztül, és a kapott teljesítménybeli ingadozások alapján kimutatták a ritmus létezését.
Ezek után már rátérhetünk az orrlégzés szerepére. Valószínűleg sok mindenkiben felmerül, hogy mégis hogyan jön ez ide? Először tisztázzuk, hogyan is lélegzünk (fogadni mernék, hogy ez is új infó lesz): napközben váltakozva egyik vagy a másik orrlyukunk aktívabb, ilyenkor az egyik orrjáratban egy úgynevezett „fiziológiás dugulás” jön létre. Az előbb említett agyciklusok változása úgy tűnik, hogy összefüggésben lehet az orrciklusok változásával, amely szintén egy 1,5-3 órás mintázatot mutat (Bhajan, 1976). Jobb orrlyukas légzésnél a bal, míg ball orrlyukas légzés esetén a jobb agyfélteke aktiválódik. Most következik egy igazán érdekes kérdés: Az orrciklusok tudatos váltásával befolyásolni tudjuk-e az agyi féltekénk dominanciáját? Kognitív pszichológiai kutatások alapján úgy tűnik: igen. Azonban érdemes visszamenni az időben, hiszen a váltott orrlyukas légzést már több ezer éve alkalmazzák a jógik (a jóga gyakorlói, akik az „egység” elérésére törekednek). A jógában a váltott orrlyukú légzés nem kifejezetten az agyféltekék összehangolását hirdette, de lényegében arról van szó: a belső harmónia, az energiák felszabadítása, az ellentétes minőségek összehangolása a cél. A pránájáma „lélegzetszabályozás” ősidők óta gyógyító jellegű: Jobb orrlyukas légzés esetén emelkedik a testhő, a vérnyomás, gyorsul az emésztés, csökken a depresszió, míg bal orrlyuk esetén csökken a testhő, a vérnyomás, a láz és a stressz.
(Forrás: http://notesonetheway.blogspot.com)
Napjainkban egyre több és több kutatást folytatnak le az orrciklusok tudatos váltásáról. Például Ozturk, Araz, Ucar, és Akgun (2018) azt találta, hogy az alvás hatékonysága és az alvási idő jobb orlyukas légzés esetén nagyobb. Tehát, ha rosszul alszunk, elég bedugaszolni a bal orrlyukunkat? Talán ennyire könnyen nem oldható meg egy komplex alvási probléma, de mindenesetre egy segítő alternatívaként gondolnunk kell erre a légzéstechnikára.
Azonban az alvásminőség csak egy terület… Vajon mit rejt még magában egy ősi technika? Tudatos légzéssel fejleszthető a diszlexia, diszkalkulia, beszédfejlődési zavar és összehangolható a két agyfélteke ADHD esetén? Javíthatók az autoimmun betegségek, a magas vérnyomás, cukorbetegség? Zárszóként csupán ennyit mondanék: újabbnál újabb kutatások adnak választ ezekre a kérdésekre.
Papp Ágnes
Felhasznált források:
Kállai, J., Bende, I., Karádi, K., & Racsmány, M. (2008). Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest.
Bhajan, Y. (1976). The rhythm of the breath. In Healing: Ten Lectures, Kundalini Research Institute Publications, Pomona CA.
Klein, R., & Armitage, R. (1979). Rhythms in human performance: 1 1/2-hour oscillations in cognitive style. Science, 204(4399), 1326-1328.Ozturk, D., Araz, O., Ucar, E. Y., & Akgun, M. (2018). The effect of unilateral forced nostril breathing on sleep in healthy right-handed men: a preliminary report. Sleep and Breathing, 22(3), 769-772.