Nem hinném, hogy a Kedves Olvasó szemében a kortárs vizuális művészet és zenei szcéna rejtett gyöngyszemeit kutatva Budafok, mint helyszín ötlene fel – köszönhetően talán Budapest kulturális értelemben (is) vett vízfejűségének. Azonban eme felesleges prüdériát félredobva logikus a helyszínválasztás. A Haggenmacher sörgyár épületében üzemelő art quarter budapest (aqb) egyszerre szolgáltat avas alagsorokat és letisztult, modern kiállítótereket – illő, hogy a világpremiert követően innen induljon nemzetközi útjára a Techno Words nevet viselő kiállítás.
Ben Tausig New York-i zenetörténész definíciója szerint
“a techno zene és kultúra felfogható úgy, mint az ipariból a posztindusztriális korba való átmenetre adott reflexió”
Nem szabad tehát elbagatellizálni a jelenség tömegkultúrára adott hatásának mértékét, valamint a közösségeket összerántó szerepét. A mozgalom jelentősége a nyolcvanas évek Detroit-jában az osztálykülönbségek enyhítésében, a berlini fal leomlása utáni Németországban pedig a nemzetegyesítésben vitathatatlan. Fontos kiemelni, hogy a Goethe Intézettel közös kiállítás nem a techno, mint az elektronikus zene forradalmának történetét vizsgálja dokumentarista stílusban; sokkal inkább „hatástanulmány” ez. Hangsúlyosan jelenik meg a techno szubkulturális zeneisége mellett mozgalmi, rendszerellenes világnézet-formáló jellege, illetve leképződése a filozófia, esztétika, design, popkultúra és technológia – valamint egyéb művészeti és tudományos hordozók – terén.
A helyszín (ami független kulturális intézményként és dinamikusan fejlődő kortárs művészeti központként működik) egyszerre nyújt egy letisztult kiállítótermet, indusztriális hangulatú tetőteret gyönyörű kilátással a csepeli Duna-szakaszra, illetve betekintést a gigantikus budafoki pincerendszer részeibe is, ami a műfaj kedvelői számára igazán ismerős környezetbe helyezi a kiállított műveket – hiszen a jelenség szorosan kapcsolódik a rejtett, szokatlan helyszínekhez, így például a kihasználatlan ipari terekhez is.
Apropó művek. A kiállított darabokat összeállító német kurátorok (Mathilde Weh, Justin Hoffmann, Creamcake) mind nemzetközileg elismert, vagy éppen feltörekvő művészek portfóliójából válogattak. Fontos, hogy mindegyik több szálon is kötődik a technohoz, így a megtekinthető fotókollázsok, video art-darabok, installációk, valamint maga a környezet is tükrözi a műfaj kaotikumát, szabadságát. Jó beugró lehet a kiállítás eme egzotikus, sokak számára ismeretlen világ megismerésére – képbe kerülhetünk a teknivalok és ravek, tehát a techno világát képviselő zenei események detroiti gyökereitől kezdve a kétezres évek bulijain hordott öltözetekig. A techno világához szorosan kötődő, műfaji sajátosságnak is tekinthető kábítószerfogyasztás, illetve az arra vonatkozó művészi reflexiók is hangsúlyosan jelennek meg – kiváló példa erre Sarah Schönfeld 2013-as All You Can Feel című sorozata, melyben fotó negatívra pöttyintett testnedvek és drogok által leképzett, rájuk jellemző absztrakt mintákat láthatunk; Zuzanna Czebatul Macromolecule Exploiting some Biological Targets című 2021-es installációja pedig egy hatalmas, hiperrealisztikus ecstasy tablettával szembesíti a Látogatót. A már korábban említett barlangszerű pincerendszerben pedig Borsos Lőrinc Moses Techno 2.0 című monumentális installációja pedig talán jobban adja át a minimal techno bulik szívet tépően dübörgő világát, mint maguk a minimal techno bulik.
Fent: Zuzanna Czebatul: Macromolecule Exploiting some Biological Target, 2020, 300 x 300 x 150 cm
Lent: Sarah Ancelle Shönfeld: All You Can Feel/ Planets, Pharmaceutical Speed 2013, Speed on foto negative, enlarged as C-Print, 70 x 70 cm
Az intézet kiemelt célja a közérthető társadalmi párbeszéd erősítése. Valóban, egy sokak számára félreismert, sztereotipikusan primitíven ábrázolt globális jelenség tagjainak viselkedésformáiba, jelrendszereibe, vizuális kultúrájába tekinthettünk be – ráadásul a szubkultúra képviselőivel karöltve. Nem véletlen, hogy a helyszínen rendezett techno buli kísérte a megnyitó- és a záróeseményt is. Őszintén remélem, hogy a tárlat szikraként robbantja be a köztudatba a techno komplexitását, intermedialitását.
A kiállítást 2021. augusztus 28. és október 3. között lehetett megtekinteni az art quarter budapestben.
Fejérvári Máté