Egy átlagos októberi délután – az Instagramot görgetve – láttam meg a Perspektíva felhívását a cikkírásra. Azonnal neki ültem írni,és vártam, hogy jöjjön az isteni szikra. Hiszen ha egy cikket meg szeretnék írni, mindenképp kell hozzá motiváció és egy érdekes téma. Kell hozzá az a bizonyos szikra, amit a költők, írók, vagy zeneszerzők- összességében az alkotók általában – csak ihletnek neveznek. Ezt az inspirációt meríthetik akár egy személyből is, aki így múzsává válik. Ezt a cikket olvasva kicsit többet megtudhattok a görögök múzsáiról, illetve arról, hogy a magyar irodalomban kik váltak múzsákká.
Irodalomórán mindannyian tanultunk a múzsákról, még a görög mitológiában az ókori költészet és irodalom kialakulása kapcsán – hiszen őket tartják az alkotás legfőbb ihletforrásainak. Az Olümposz hegyén élő múzsák Zeusz főisten és Mnémoszüné, az emlékezés istennőjének szerelméből születtek: az istennő és Zeusz kilenc szerelmes éjszakát töltöttek el együtt, aminek gyümölcseként a kilenc lány világra jött.
Így az ókori mitológiában – és később az irodalomban – alapvetően ezt a kilenc múzsát emlegetik, akik hasonló természetűek, de különféle képességekkel, jellemzőkkel bírnak. Ők név szerint Kalliopé, a filozófia és tudományok múzsája; Terpszikhoré, a tánc; Thália, a színház és komédia; Melpomené, a tragédia és dráma múzsája; Polühümnia, himnikus költészet; Euterpé, a lírikus költészet és zene; Erató, a szerelmi költészet; Kleió, a történetírás és Uránia, a csillagászat múzsája. S bár eltérő feladatkörökkel bírnak, mégis mindannyian a kreativitást serkentik, elhintik az alkotóban az isteni szikrát. Így manapság maga a „múzsa” elnevezés azt jelenti: ihletet adó, a művészt inspiráló.
A magyar irodalom is bővelkedik olyan alkotásokban, amelyek születésekor jelen volt egy múzsa a költő életében. Személyes kedvencem Petőfi Sándor és Szendrey Júlia kapcsolata, későbbi házassága, és az ebből az időszakból származó szerelmes versek. Bár sokak szerint ez a szerelem és a házasság kissé lecsendesítette Petőfi stílusát és szenvedélyét, a Nagykárolyban megismert lány mégis a költő legnagyobb múzsája lett. Többek között hozzá írt olyan, sokak által ismert szerelmes verseket, mint: Reszket a bokor, mert…, Minek nevezzelek? vagy a Szeptember végén.
Azonban múzsává nemcsak olyasvalaki válhat, akivel viszonzott szerelem és harmonikus kapcsolat alakul ki. József Attila egyik legszebb verse, az Óda, nem akkori élettársához szólt, hanem egy rövid, futó ismeretség során fellobbant érzelmek ihlették meg. A vers múzsája dr. Szöllős Henrikné Marton Márta művészettörténész volt, akivel József Attila a lillafüredi írókongresszuson ismerkedett meg. S bár a verset valóban ez a válófélben lévő csinos hölgy ihlette, a mű hangulatában kidomborodik a költő egész életének minden szeretethiánya, szerelem utáni vágya és az idealizált asszony képe. Az alig ismert múzsa felszínre hozta József Attila szeretetigényét, be nem teljesült álmait.
Akadnak olyan múzsák is, akik nagy hatással vannak az alkotóra, viszont kettejük között nincs meg az a bizonyos szikra. Ilyen múzsa volt Juhász Gyula plátói szerelme, Anna is. A költő reménytelenül szerelmes volt a nőbe, aki azonban egyáltalán nem viszonozta az érzéseit, és valójában nem is találkoztak túl sokszor. Később a reménytelen szerelem Anna idealizálásába csapott át, s a múzsa így már nem is a valódi nő volt, hanem a költő által megteremtett, utópisztikus alak. Az emlékek, a valóság és a fantázia összemosásáról szól Juhász Gyula Milyen volt szőkesége című verse is.
Ahogy a korábban említett példák is rámutatnak, bárkiből lehet múzsa, akiben megvan az a bizonyos szikra. A szikra, ami belobbantja az egyén kreativitását és alkotásra inspirál. Sokszor talán nem is tudjuk, hogy mi magunk hogyan, milyen könnyen válhatunk múzsává pusztán a megjelenésünkkel, gondolatainkkal, szavainkkal – mivel ihlethetjük meg a másikban lappangó művészt. Bármelyikünkből lehet, és bármikor betoppanhat az életünkbe a múzsa, aki alkotásra inspirál – és nem feltétlenül a szerelem lesz az ihlető illető. Legyünk nyitottak a lehetőségekre: a minket körülvevő világ bármely darabkája megadhatja azt a szikrát, ami alkotásra ösztönöz!
Felhasznált irodalom, forrás:
Múzsák – Wikipédia
Mnémoszüné – Wikipédia
Szendrey Júlia – Wikipédia
Irodalom 12. osztály – Tudásbázis
József Attila – Óda (blog.verselemzes.hu)
Suba Rózsa