Napi nyolc órával számolva az alvás kiteszi életünk egyharmadát. Nagyon alapvető, egészen konkrétan létfontosságú tevékenységről beszélünk, hiszen mindenki alszik (jó esetben) minden nap, a kelleténél mégis sokkal kevesebb figyelmet szentelünk neki. A legtöbb embernek hét-nyolc óra alvásra van szüksége naponta. Ha csupán egy órácskával kevesebbet alszunk éjszakánként, máris érezhetővé válik, hogyan romlik koncentráló-képességünk és a hangulatunk. Az alváshiány rombolja az immunrendszert, megduplázva a rák kialakulásának valószínűségét, és meghatározó faktor az Alzheimer-kór kialakulásában. A nem elégséges alvás elindíthat az úton a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke és a szívelégtelenség felé, valamint pszichiátriai zavarokhoz is hozzájárulhat. Ez persze mind a krónikus súlyosságú alvásmegvonásra vonatkozik, de már csak egy éjszaka után is jelentkezhetnek káros hatások.
Azt, hogy mennyire fontos az alvás, egy patkánykísérlet során is bemutatták, ahol a teljes alvásmegvonás következtében az állatok 11-32 napon belül elpusztultak (Everson et al., 1989). Természetesen ez nem teljesen ugyanígy van az embereknél, de a súlyos alváshiány nálunk is okoz hisztériát, hallucinációkat, és a vallatásnak egy nemzetközileg is tiltott formája, mivel kínzásnak tekinthető.
A megfelelő alvás elengedhetetlen az izmok regenerálódásában, és jelentősen csökkentheti a lesérülés esélyét sportolóknál. Egy kutatás során azt találták, hogy 70%-kal nagyobb az esélye a sérülésre azoknak a serdülő atlétáknak, akik 8 óránál kevesebbet alszanak, mint akik nyolcat vagy annál többet (Milewski et al., 2014).
A hosszútávú memória kialakítása az alvás egy fő funkciója, melyet embereken és rágcsálókon végzett neurofiziológiai és viselkedési vizsgálatokból származó bizonyítékok is alátámasztanak (Klinzing et al., 2019). Ehhez kapcsolódik egy másik kutatás, melynek során pókfóbiás embereket tettek ki egy egy alkalmas expozíciós terápiának, amelyhez a virtuális valóságot használták, ezt követően pedig a kísérleti személyeknek vagy aludniuk kellett, vagy ébren kellett maradniuk. Az eredmények azt mutatták, hogy a sikeres pszichoterápiát követő alvás javítja a terápiás hatékonyságot, valószínűleg azáltal, hogy – mivel az alvás pozitívan hat a hosszútávú memóriára – erősíti a terápia során kialakult új, nem félelmetes emléknyomokat (Kleim et al., 2014).
Azt mindenképpen nagyon fontos megjegyezni, hogy nem csak a mennyiség, hanem a minőség is számít: igyekezzünk megfelelő, nyugodt környezetet teremteni, az alvásidő közeledtével kicsit megnyugodni és lehetőleg rendszeresen, hasonló időben, hasonló óraszámban aludni minden nap.
Egyetemi közegekben nagyon jól megfigyelhető, mennyire nem lett az emberekbe sulykolva az alvás fontossága. Rengetegen próbálják az egyetemet éjszakázással, 4-5 óra alvással és hajnalban fekvéssel elvégezni, ami persze nem lehetetlen, de rengeteg szempontból jelentősen kellemetlenebb, mintha az életüknek ez a része rendbe lenne szedve, és biztosak lehetnének benne, hogy az iskolai nehézségek, a mentális- és fizikai egészség-beli problémáik és egyéb gondjaik nem az alváshiányból adódnak.
Nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni, milyen fontos is a megfelelő mennyiségű alvás. Ha szeretnénk „egy éjszaka alatt” javítani az életminőségünkön, a mentális egészségünkön, az emésztésünkön, vagy a sport- és karrierteljesítményeinken, kezdjünk el rendszeresen legalább 7-8 órát aludni.
Az alábbi linkeken tovább tájékozódhattok a témáról részletekbe menően:
What Would Happen If You Didn’t Sleep? – Claudia Aguirre
Mélylevegő Projekt: Nehezen megy az elalvás?
pszinapszis: Ha nem tudsz este elaludni…
BobbyMoore: What happens if you stopped sleeping (TikTok)
onlyjayus: Best Sleep Cheat Code (TikTok)
Felhasznált irodalom
Everson, C. A., Bergmann, B. M., & Rechtschaffen, A. (1989). Sleep Deprivation in the Rat: III. Total Sleep Deprivation. Sleep, 12(1), 13–21.
Milewski, M. D., Skaggs, D. L., Bishop, G. A., Pace, J. L., Ibrahim, D. A., Wren, T. A. L., & Barzdukas, A. (2014). Chronic Lack of Sleep is Associated With Increased Sports Injuries in Adolescent Athletes. Journal of Pediatric Orthopaedics, 34(2), 129-133.
doi: 10.1097/BPO.0000000000000151
Klinzing, J.G., Niethard, N., & Born, J. (2019). Mechanisms of Systems Memory Consolidation During Sleep. Nature Neuroscience, 22, 1598–1610.
Kleim, B., Wilhelm, F., Temp, L., Margraf, J., Wiederhold, B., & Rasch, B. (2014). Sleep enhances exposure therapy. Psychological Medicine, 44(7), 1511-1519.
doi:10.1017/S0033291713001748
Gecsei Zorka