Rovat: Kult-Óra
Híres teniszezőknél gyakori, hogy nagy lelkesedéssel és örömmel játszanak, de a pályán kívül rosszkedvűek és ellenségesek. S mi van, ha bezár az összes teniszpálya? A válasz kézenfekvő: akkor mindig rosszkedvűek és ellenségesek. Ez a példa úgy gondolom, jól leírja a mostani időszakunkat. Számos barátommal megvitattuk: feladtuk a mindennapi cselekvéseinket, a sportot, a munkát, kinti hobbijainkat… és egyszerűen unatkozunk, többet alszunk, tétlenkedünk, s akár olyanokká válunk, mint a fenti példa teniszezői. Még mielőtt lefektetnék elméleteket a pozitív pszichológia területéről, érdemes egy pillantást vetni az alábbi ábrára:
Az otthonlét alatt nem nehéz belecsúszni a koordinátarendszerben „BOREDOM”-ként, azaz unalomként, unottságként definiált mezőbe. Mégis mi „kell” az unalomhoz? Egyrészt az y tengelyen látható nagyon alacsony kihívás és ehhez az x tengelyen feltüntetett átlagos képességek. Az ábra magáért beszél: ez nem állandó állapot, ha például változtatjuk a kihívás mértékét már izgatottságot élhetünk meg. Ám mégis sokan inkább maradnak ebben az unott hangulatban, esetleg apátiába süllyednek. Ezzel az írással nem akarok életmódtanácsadást folytatni, csupán néhány tényt lefektetek, s ezt mindenki eldöntheti hogyan építi be az „otthonlétébe”.
Ahelyett, hogy megmagyaráznánk karantén alatt, miért vagyunk tehetetlenek és boldogtalanok – kövessük Csíkszentmihályi példáját – keressük inkább azt, hogy mitől érezhetjük magunkat jól a bőrünkben. Csíkszentmihályi Mihály erdélyi származású chicagói pszichológusprofesszor a boldogságot 1960-ban kezdte kutatni, amivel meghaladta a korát, hiszen akkoriban a pszichológiai kutatások mind arra fókuszáltak, hogy mi mindentől tudjuk magunkat rosszul, boldogtalannak, érezni. Csíkszentmihályi kezdetben olyan embereket keresett, akik nagyon sikeresek abban, amit csináltak -orvosok, tudósok sportolók, művészek – és interjúkat készített velük. Így alkotta meg a „flow” fogalmát. A Flow című könyve szerint:
„A tökéletes élmény alapja a flow, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy tevékenységünket mindenáron folytatni akarjuk, pusztán magáért”. A boldogság azonban nem csak ezen szakmák és a hírességek privilégiuma. Szentmihályi több ezer alanyt vizsgált, hétköznapi embereket. Megdöbbentő módon azt találta, hogy majdnem ugyanúgy érezte magát a távúszó a La Manche-csatorna átúszása közben, mint ahogy a sakkozó egy mérkőzésen vagy a hegymászó egy meredek szikla megmászása közben. A vonósnégyest író zeneszerzőtől a bajnoki kosármeccset játszó gettólakó tizenévesekig mind ugyanazt a fontosabb részleteiben megegyező érzést élték át. Tehát ezt a flow „dolgot” alapvetően a következő 7 tény jellemzi:
- Megfelelő nehézségű feladat. Sem túl könnyű, sem túl nehéz.
- Azonosulás a cselekvéssel. Az ember elmerül cselekedetében, spontánná válik.
- Világos célok és folyamatos visszacsatolás.
- Tökéletes koncentráció a tevékenységre.
- A kontroll feladása, nem törekvés a helyzet uralására.
- Az éntudat elvesztése. A feladattal való összefonódás.
- Az időérzék ideiglenes elvesztése.
Azaz, ha flowba esnénk, már nagyjából azonosítani tudjuk. De miért jó ez nekünk, ha utána folytatódik az otthoni bezártság? Ezen vírusos időszak alatt meglehet, hogy a lelki egyensúlyunk kicsit felborult… a flow pontosan a lelki egyensúly felállításához járul hozzá., ha ez egyszer megvan lehet, hogy az otthoni bezártság is új értelmet nyer. Sejthető, hogy az egyes emberek flow-igénye erősen különböző. Egyeseknek elég negyedóra, másoknak több óra szükséges a „balance” kialakításához. A legfontosabb tehát, hogy személyes igényeinknek megfelelően tudatosan tervezhessük meg a flow-szükségletünk kielégítését. S mi sem alkalmasabb időszak a tervezésre, mint az otthoni szabad óráink.
Ezek után felmerülhet, hogy a sport, a túrázás jelenleg nem elérhető, így mégis hogyan találkozhatnánk a flow állapotával? Ezen problémák engem is érintenek, hiszen az 50 méteres medencét sehogy sem tudom a fürdőkádunkkal helyettesíteni. Ezért gyűjtöttem néhány tevékenységet, mely otthon is kivitelezhető, s talán segítségükkel olyan élvezetes élménybe csöppenünk, melyekről eddig nem is feltételeztük volna, hogy boldogságforrásunk lehet.
Flow a zenében: Valószínűleg mindannyian megtapasztaltuk már a teljes feloldodást egy olyan tevékenységben, amely a zenével kapcsolatos. Lehet ez zenehallgatás, hangszeren játszás, de egy konkrét tevékenység (pl. edzés, de akár takarítás) is, amit zenével spékelünk meg.
Flow a játékban: Ismerős lehet, hogy videójátékozás közben többen számolnak be arról, hogy elrepül az idő. Ezen kívül ott vannak még a társasjátékok is. Ám tartsuk észben a fenti koordináta-rendszert, azaz a képességeinknek megfelelő nehézségű játék kiválasztása a kulcs.
Flow a fizikai aktivitásban: Jógázni otthon is lehet! A jógázás során a kontrollált légzés és a csendes környezet remek feltételeket biztosít arra, hogy gondolatainkat a jelenre, az „itt és most”-ra összpontosítsuk. A nyújtást a készségeinkhez tudjuk igazítani, így a jóga elősegíheti a flow állapot elérését.
Flow a távmunkában és a távoktatásban: A „táv” típusú tanulással és munkával talán nem is gondoltuk, de könnyebb lehet a flow állapot elérése. Ekkor ugyanis jobban magunkra vagyunk hagyva, így kifejezetten fontos a világos célok kitűzése – nyilván a képességeink figyelembevételével, valamint magunknak kell szabályoznunk a feladatra való koncentrációnkat is, azaz az önszabályozás fontosabb szerepet kap. Ha visszatekintünk a fenti 7 jellemzőre, láthatjuk, hogy az előbb említettek mind megtalálhatók közöttük.
Az egész írás tanulsága talán az, hogy ne a flow-élmények hajkurászása és habzsolása legyen a célunk, hanem ezek tudatos tervezése. Ha a tervünk a flow-szükségletünknek megfelelő, lelki-egyensúlyba billenhetünk elkerülve így az ellenséges teniszezők példáját.
P. S.: Csíkszentmihályi Mihály TED videó: https://www.youtube.com/watch?v=fvg8QabEElA
Papp Ágnes