Gólyáknak,Uncategorized

Helló GT!

Gólyatábor… az első betekintés az egyetemi élet örömeibe (bulijaiba) és az első találkozás leendő csoporttársaiddal. Meglepetés helyszín, még titokzatosabb programok, és egy bizonyos odacsomagolandó fehér póló, ami kísértetként fekszik a bőrönd mélyén: ebben a tudatban indultam a Keleti pályaudvar felé. Már messziről hallatszottak a hívogató jelszavak, és a még hívogatóbb ugráló, hangoskodó emberek. A csopvezek a velencei karnevált megszégyenítő jelmezekkel (itt megemlítendő a Pennywise’n’go vérfagyasztóan élethű bohóca) keresték saját kis gólyáikat, majd a becsekkolás után megfelelő színű, dizájnos pólót kaptunk. Miután elhangzott az utolsó “Teljes a csapat!” skandálás is, kezdődtek a játékok: póniztunk, ferarriztunk, vízvezetékeztünk és tanakodhattunk rajta, mégis meddig fogják bírni a hangszálaink a konstans jókedvet- hiszen ha jó a kedved, ordibálj velünk!

A vonatút az ismerkedéssel telt, és persze a PPK-s tetkókkal, amit aztán büszkén hordtunk két héttel később is. Megtanultunk a frappáns pajzán dalocskákat, amik innentől fogva még hosszú évekig az identitásunk részét képezik, majd a változatosság kedvéért tovább ordibáltunk, a buszmegállóban, a buszon, majd a táborban is. A jó hangulatú utazást követően megismerkedhettünk a szimpatikus szervezőkkel, akik Csillag Születikbe illő produkcióval vártak minket, majd ezt fáradhatatlanul minden érkező csapatnak előadtak. Innen is nagy taps nekik! Miután gondosan átvizsgáltak minket, nem akarjuk-e leitatni, vagy felrobbantani a tábor lakosait, jöhetett az eligazítás, a csapatépítő foglalkozások és a szállás elfoglalása. Minden gördülékenyen ment, a csopvezek minden program után ismertették a következő találkozó időpontját, és az étkezés menetét. Viszonylag korán megismerkedtünk a szimpatikus, vagy tesócsapat fogalmával: ez volt az a csoport, akiket a szokásosnál is hangosabban üdvözöltünk, és nagyon-nagyon szerettük őket, főleg reggelinél. És ebédnél. És vacsoránál. A kviddicsről nem is beszélve! De ne haladjunk ennyire előre…

Minden csapat készült az identitását szimbolizáló zászlóval, ahol igazán ötletes megoldások születtek a horror és a médiasztárok szerelemgyerekeiből, például a Sivát idéző Kasszás Erzsi alkotás. Mindezek mellett kreálni kellett egy csapatindulót, illetve egy bemutatkozó számot, amit aztán előadtunk egymásnak. Itt a skandálástól elkezdve a rappen át még balett-előadást is láthatunk (a Hannibalerinák igencsak kitettek magukért). Az első nap lezárásaként pedig a fakultatív tánci-tánci következett: a diszkóban még párszor előadták a szervezők repertoárjukat, amihez már néhány táncos lábbal megáldott gólya is csatlakozott. DJ Half Shark értette a dolgát: a hét minden estéjén dübörgött a terem. A reggeli zenélgetésnek már kevésbé örültek ennyire az emberek, de mire is vágyhatnánk jobban, mint egy kiadós reggeli tornára? A vidám hangulatú edzést minden nap más szervező vette a kezébe, a változatos program pedig általában teljes létszámot vonzott- persze nem elhanyagolható a szivató kártyák adta motiváció sem, amit az összes tagot felvonultató csapatok kaphattak. Ölelgettünk fákat, ugattunk öt percig, fényképezkedtünk szervezővel vagy éppen felhívtuk az exünket- az kreatív fantázianevű lapocskák sok vidám percet okoztak, főként a külső szemlélőknek.

A programok nem álltak meg a tábor kerítésénél: várostúrára indultunk a környékbeli településeken, ahol a szimpatikus szervezőink ismét humoros feladatokkal vártak bennünket. Meg kellett találni a pokol kapuját, vagy éppen feleségül kérni a kocsmárost, almát adni Hófehérkének vagy lefényképezni Mátyás király törpéjét és a helyi gonoszokat… a képzeletnek semmi sem szabott határt! Izgalmas volt még a pénteki sportnap, ami a BEAC lelkes közreműködésével az ELTE-n található sportágakat mutatta be, a rúdtánctól a falmászásig, állomások keretein belül. Hasonló módon történt a nem a sporthoz kapcsolódó szabadidős tevékenységek bemutatása is. Minden ment, mint a karikacsapás! Az Erasmusról, az ESN mentorprogramról, ösztöndíjakról, az újságról és még sok minden másról hallhattunk beszámolókat a dékáni köszöntőt követően. A személyes kedvencem azonban a konspirációs játék volt: itt egyfajta élő Cluedo-t játszva kellett megtalálni Piroska gyilkosát, kikérdezve a szereplőket, keresve a nyomokat és azonosítva a személyeket. Körönként és csapatonként egy térképpel felfegyverkezve vonultunk az éjszakában, farkasüvöltéstől farkasüvöltésig. Végül felfedtük Joker (bizony, maga a G.I. Jokerek névadója) szövevényes tervét, és igazságot szolgáltattunk az elhunyt mesehősnek.

A csoportmunka az egész táborban fontos szerepet játszott. Nem volt ez másként a már említett kviddicsnél is, mely szintén a BEAC napon került megrendezésre. A többfordulós bajnokságon végül a Hippytonok és a Kylo Jenner csapat küzdött meg egymással, majd az utóbbi került ki győztesnek. Viszont ki ne tartaná magát nyertesnek, ha Harry Potter sportját űzheti? Az utolsó délután bevetésre hívták a bizonyos fehér pólókat is, majd színes zacskókat osztottak ki, és indulhatott a … COLOR PARTY! Igazi szivárványt varázsoltunk a napsütésbe.

A Magnetony Montana azonban másnak is örülhetett, a tábor lakóival egyetemben: maga a sztár, a megismételhetetlen, az utánozhatatlan, Dancsó legjobb haverja, az AK26 lépett fel a GT diszkójában. Egy meglepetésműsor keretein belül még ennél is nagyobb produkcióval készültek szervezőink: egyrészt bemutatkoztak a Gólyahét animátorai, másrészt egy négy felvonásos görög drámát láthattunk, szakértő férfiak tolmácsolásában, végül pedig egy igazi tánccsoport mutatkozott be, színes fényeket hozva eddig sem szürke életünkbe.

A Gólyatábor zárásaként megtörténtek a díjkiosztók. Még a mesteri Tescobar, vagy a világ legheloooooooobb (és szubjektíven a leghangosabb) csapata, a Chucky Norris sem tudta megelőzni a legtöbb pontot szerző Preordátorokat. Az utolsó csoportfoglalkozások és feedback körök után búcsút kellett vennünk TranΨlvania-tól, a csopvezeinktől, és lassan egymástól is. Viszont a tábor összes gólyája nevében mondhatom, hogy egy életre szóló élménnyel gazdagodva mehettünk haza, amit köszönünk a fáradhatatlan animátoroknak, és az egész GT stábnak. Heloooooooooo!

Köszönöm a segítséget (és minden mást) a Chucky Norris csapatnak

 

Zelena Dorina Lilla

Fotók: Médiagroup

Még szintén kedvelheted...