A kávézókra általában nem konferenciahelyszínekként gondolunk. A meghitt, személyes beszélgetésekhez társítjuk őket, a gőzölgő italok és a kikapcsolódás színtereként. Különösen igaz ez az olyan egyedi atmoszférával rendelkező helyekre, mint a Gólya Presszó.
A Mindannyiunk Tudománya konferencia azonban pont ezért lelte itt otthonát: a kerekasztalbeszélgetések, a kislétszámú worshopok, ha nem is baráti beszélgetések, de barátságos tudásátadásként zajlottak le. Az előadók a frontális bemutatók helyett személyesebb kérdezz-feleleket bonyolítottak le, így alkalom nyílt olyan beszélgetésekre is, melyre egy zártabb konferencián nem lett volna lehetőség.
Mint az a főszervezővel, Balla Attillával készült korábbi interjúban is olvasható, a program mindenkinek szólt, hiszen a tudomány is mindannyiunké. A társadalmi felelősségvállalás állt a fókuszban, erre a témára fűzte fel tehát a minél szélesebb spektumon mozgó előadókat, workshoptartókat is – hiszen az tantervelemzéstől elkezdve a matematikán át az LMBTQ közösségig mindenről volt szó.
A teljesség igénye nélkül had említsek pár programot, amin személyesen is részt vettem. Legelső worshopom a Zachor alapítvány képviselőjével, Szőnyi Andreával telt. Multimédiás és digitális oktatás videóinterjúk segítségével az IWitness [tehát szemtanú- a szerk.] platformon című foglalkozás tematikáját igazából le is fedi a cím. Egy olyan oktatást segítő programba nyújtott betekintést, mely a társadalmi emlékezést, az érzékenyítést célozza meg, és a legfogékonyabb korosztályt célozza meg: a gyerekeket. Az online videó-, kép- és feladattár célja a háborús veszteségek, holokauszt és más népirtásokra való emlékezés, a szemtanúk megszólítása. Élettörténeteket digitalizálnak, és tesznek hozzáférhetővé az erre fogékony pedagógusok számára, a legmodernebb eszközökkel. Ezzel úgymond a gamifikáció, azaz a játékos tanulás oltárán áldoznak, többek közt a helytörténeti séták is pont ezért kerültek fejlesztésre. Hatalmas mennyiségű adattal dolgoznak, melyeknek jelentős része magyarul is elérhető, és ez a szám folyamatosan növekszik. Megható, de megrázó is hallgatni ezeket a személyközeli, szubjektív élményeket, melyek teljesen új megvilágításba helyezik a történelem, vagy éppen az irodalom órán hallottakat.
Link: http://zachor.hu/
A második workshop, melyen részt vehettem, egy egyedi páros munkájának gyümölcse: Dömötör Luca táncművész és Pintér Gergő matematikus összefogásából egy interaktív, szórakoztató foglalkozás kerekedett, Elképzel(e)hetetlen- Az ismeretlen kutatása címmel. A csomók, mint tudományos jelenség a test, a mozgás által felfogható, magyarázható jelenségét mutatták be, amibe a résztvevőket is aktívan, játékosan bevonták, új kontektusba helyezve az „amit megfoghatok, azt hiszem el” tudományfelfogást.
A harmadik worshop keretein belül N. Kollár Katalin, az ELTE Iskolapszichológia Tanszék vezetője vezetett be minket a tudomány gyakorlati alkalmazásába. Hogyan segíthetik a kutatások az iskolapszichológusok munkáját? – szólt a címbeli kérdésfeltevés, melyre konkrét válaszok nehezen születnek. A tesztek, a gyermekképek, a rendszerek és a képzések folyamatosan változnak, hiszen ahogy az előadó is mondta, Magyarországon csupán harminc éve beszélhetünk gyermekpszichológiáról. Azonban e három évtized alatt is folyamatosan változnak, nem csupán generációról generációra, de közben is a gyermekek, az igényeik, illetve képességeik. Az iskolapszichológusok feladata összetett. Kérdőíveket töltessen ki velük? Szociogramokat rajzoltasson? Szóba került, mennyire meg tudja könnyíteni a technika az utóbbi folyamatot: a osztály-szociogramok felrajzolására ma már egy internetes program áll rendelkezésre, akár órákat megspórolva ezzel a lelkiismeretes pszichológusoknak.
Végül, de nem utolsó sorban Dombos Tamással beszélgettünk a Háttértársaság utazásairól, ezek hasznosságáról, sikereiről, illetve a bennünk felmerülő kérdésekről. A LMBTQ közösséget körülölelő tabuk – hiszen szexualitás hagyományosan nem nyílt témának számít- árnyékából kilépve kicsit más szemszögből ismerhettük meg a szervezet munkáját. Az 1995-ben alakult, eredetileg lelki segélyszolgálatként funkcionáló, később jogi tanácsadást is vállaló társaság évente több kutatásba is bekapcsolódik. Ilyenek például a gyűlöletbűncselekményekkel, a gyermekvállalással, munkahelyi diszkriminációval foglalkozó kérdőíveken, fókuszcsoportokon illetve interjúkon alapuló felmérések elemzése, publikálása. Nyíltan beszélt az ilyen kutatások nehézségeiről, mint az adatgyűjtés, vagy a populációra való következtetések igazolása. Az interaktív workshopon mi is választhattunk a felmerülő témák közül: így végül HR-es, munkavállalói szempontból közelítettük meg a valóságot. Olyan tények tudatosultak bennünk, mint például az oktatási rendszerben vagy a rendőrségen dolgozó emberek, vagy maga a szervezet ellenállása egy transznemű munkavállalóval szemben, főként, hogy az ilyen helyzetekben nem elég csupán csendben maradni, és sokszor erre nincs is kidolgozott stratégiája az adott rendszernek. Szóba került még a társszülőségi megállapodás, illetve a szivárványcsaládok helyzete, mely bonyolult jogi vitákhoz vezethet, viszont sokszor ez tűnik megfelelő útnak azonos nemű szülők gyermekvállalása esetén.
Link: http://hatter.hu/
A tartalmas nap nem kevés útravalóval ajándékozott meg. Ugyan egyik témában sem merültünk el mélyebben, a megadott linkeken, kiadványokban tovább tájékozódhatunk a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Számomra új perspektívába helyezte a konferenciákat ez a program, remélem, aki most nem jött, annak is lesz lehetősége megtapasztalni a kötetlen tudományos beszélgetések inspiratív mivoltát.
Zelena Dorina Lilla
Fotók: Papp Ágnes
